A bevétel elszámolása az egyéni vállalkozás szüneteltetésének időszakában

A Szja tv. értelmező rendelkezés keretében meghatározza az egyéni vállalkozó fogalmát. Ők jogosultak a kata választására, ha a Kata tv-ben foglalt feltételeknek megfelelnek.

Az Szja tv. szerint egyéni vállalkozók:

• a) azok a természetes személyek akiket az egyéni vállalkozókról vezetett közhiteles nyilvántartásban bejegyeznek;
• b) egyéni közjegyzők;
• c) önálló bírósági végrehajtók;
• d) egyéni szabadalmi ügyvivők;
• e) állatorvosok.

Az a) pont alá tartozó magánszemélyek jogosultak tevékenységük szüneteltetésére. Ennek szabályaival külön tájékoztató anyagban foglalkoztunk.
A b)-e) pontban említett személyek nem szerepelnek az egyéni vállalkozókról vezetett közhiteles nyilvántartásban. 

Ők is jogosultak tevékenységüket szüneteltetni, erről külön jogszabályok rendelkeznek.

A bevétel számítása az egyéni vállalkozás szüneteltetése esetén

A következőkben egyéni vállalkozó alatt azokat a személyeket értjük, akiket az Szja tv. alapján egyéni vállalkozónak kell tekinteni.

A szüneteltetés miatt nem kell alkalmazni a bevétel meghatározására vonatkozó speciális szabályt. E szabály a következők szerint rendelkezik. A katás időszakban kiállított számlák áfa nélküli összegét megszerzettnek kell tekinteni a katás státus megszűnésének napján. Még akkor is, ha azt a katás időszakban a vállalkozás ténylegesen csak részben, vagy részben sem realizálta.

A szüneteltetés következtében a katás státus nem szűnik meg. Ezáltal az említett szabály nem irányadó. A szüneteltetéstől függetlenül a naptári évre, vagy annál rövidebb katás időszakra vonatkozóan a kata bevallást be kell adni. A bevallási határidő a tárgyévet követő év február 25-e. 

Előfordulhat, hogy a katás egyéni vállalkozó a szüneteltetés időszaka alatt bevételt realizál. Ez nem jelenti az egyéni vállalkozó tevékenység folytatását.

Példa 1

Egyéni vállalkozó 2018. január 1-je óta katás. Tevékenységét 2019. április 10-től szüneteltette, s ez a helyzet 2019. december 31-ig fennáll. Ettől függetlenül az egyéni vállalkozó 2019-re köteles bevallást benyújtani, mivel katás státusa egész évben fennállt. Az egyéni vállalkozó 2019-ben végzett értékesítéseiből 3,5 millió forint bevételt realizált 2019. április 9-ig. 

2018-ban 4 millió forint ellenérték fejében végzett szolgáltatásokat egy megrendelője részére, aki a szóban forgó összegből 2018. december 31-ig megfizetett 2,5 millió forintot, a fennmaradó 1,5 millió forintot 2019. június végén utalta át.

A példában vázolt esetre vonatkozóan a Kata tv. tételes rendelkezést nem tartalmaz, és korábban sem tartalmazott. Ebből viszont jogértelmezési bizonytalanság adódik. Ugyanis nem egyértelmű, hogy a katás vállalkozásnak miként kellene eljárnia. 

Két eset vetődhet fel: 

• a) A realizált bevételt katás bevételként kell számba venni. Ennek az az indoka, hogy a bevétel megszerzésekor az egyéni vállalkozó katás volt.
• b) A bevételt az Szja tv. szerint kell leadózni, mint önálló tevékenységből származó bevételt.

Az alábbiakban mindkét esetet tárgyaljuk röviden. A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak javasolt a NAV-tól állásfoglalást kérni a következő esetben. A szüneteltetését megelőző napon követelése mutatkozik egy vagy több vevőjével szemben. Tekintettel a tárgyalt adózási helyzet összetettségére már a NAV beadvány összeállítása is szakértelmet igényel. Emiatt mindenképpen ajánlott könyvelő, adótanácsadó segítségét igénybe venni. 

Elszámolás katás bevételként

A katás bevételként való elszámolás lehetséges következménye: az egyéni vállalkozó 40 %-os mértékű adó fizetésére válik kötelezetté. 

Példa 1 (előző példa folytatása)

Az egyéni vállalkozó 2019-ben megszerzett bevétele 5 millió forint (2019. április 9-ig 3,5 millió forint és az utána kapott 1,5 millió forint együttes összege). A bevétel 1 millió forinttal haladja meg a bevételhatárt, így annak 40 %-át, azaz 400 ezer forintot kell adóként megfizetni 2020. február 25-ig.  2019. évre vonatkozó katás bevallásában jeleznie kell, hogy 2019-ben 4 hónapra volt köteles tételes adó fizetésére. Ez akkor igaz, ha a szüneteltetés időszakában valóban nem végzett tevékenységet. Tegyük fel, hogy a katás egyéni vállalkozó a naptári év egészében szüneteltette tevékenységét. Ekkor kötelezett 40 %-os mértékű adó fizetésére, mivel 2019-ben a bevételhatár 0. 

Példa 2 

Nagy János egyéni vállalkozó 2017. január 1-je óta katás. 2019. január 1-jétől 2019. december 31-ig tevékenységét folyamatosan szüneteltette. 2018. december 31-ei állapot szerint Nagy Jánosnak 2 millió forint követelése áll fenn „A” Kft-vel szemben, amely részére 2018. szeptember hónap során szolgáltatást nyújtott. Nagy János 2018-ban alanyi adómentes státussal rendelkezett, így „A” Kft. felé kiállított számlában áfát nem számított fel. „A” Kft. tartozását 2019. április hónap folyamán rendezte Nagy János felé. 2019-ben egy hónapra sem volt kötelezett tételes adó fizetésére. Ebből adódóan 2 millió forint bevétel egésze után köteles 40 %-os mértékű adó fizetésére, amelynek összege 800 000 Ft-ot tesz ki. Nagy Jánosnak 2019. évre vonatkozó katás bevallásában 2 millió forint bevételt és 800 000 Ft 40 %-os mértékű adót köteles bevallani. 

A bevallás főlapjának „C” rovatában a tételes adó fizetésével érintett hónapok számaként „0”-t kell megadnia.

Nagy János elkerülhette volna, hogy a bevételt a szüneteltetés időszakában szerezze meg, ha előzetesen „A” Kft. informálta arról, miszerint előreláthatólag fizetést teljesít 2019. április hónapban . Ennek az lett volna a módja, hogy tevékenységének szüneteltetését befejezi legkésőbb a jóváírást megelőző napon . Ennek nincs akadálya, mivel 1 hónapja tevékenységét már szüneteltette. Ennek következtében 2019. április hónapra tételes adót lett volna köteles fizetni. Amennyiben tevékenységének szüneteltetését csak 2019. május hónap folyamán (azaz május 1-jét követően) kezdte volna meg újból, akkor két hónapra lett volna kötelezett tételes adó fizetésére.

Ezáltal a 40 %-os mértékű adót nem viselő bevételhatár 2 millió forint lett volna . Ezáltal pedig nem merült volna fel külön adó fizetésének kötelezettsége. Ha Nagy János főállású kisadózó, akkor ennek „ára” két hónapra 100 000 Ft lett volna.  Ez számára 300 000 Ft (400 000 Ft – 100 000 Ft) megtakarítást eredményezett volna. Amennyiben Nagy János nem főállású kisadózó, akkor két hónapra 50 000 Ft tételes adót kellett volna fizetni. Ez számára 350 000 Ft (400 000 Ft – 50 000 Ft) megtakarítást eredményezett volna. Nincs annak akadálya, hogy 2019. május 1-jén már ismét bejelentse tevékenységének szüneteltetését. Emiatt 2019. június hónapra már nem lesz kötelezett tételes adó fizetésére. 

Elszámolás Szja tv. alapján

Mivel önálló tevékenységről van szó, ezért a bevétellel szemben költség számolható el. A költséget el lehet számolni tételesen, vagy átalányban. Első esetben csak azt, amely a szünetelést követően merült fel és szabályszerű bizonylat támasztja alá.  Átalány esetén a jövedelem a bevétel 90 %-a. 

A jövedelem után szja-t, szociális hozzájárulási adót mindenképpen kell fizetni. Ennek mértéket a jövedelem megszerzésének időpontját hatályos szabályok alapján kell meghatározni. Jelenleg az szja mértéke 15 %, szociális hozzájárulási adó pedig 17,5 %.

Ezen túl meg kell vizsgálni azt is, hogy egyéni járulékokat (jelenleg nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, 2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék) kell-e fizetni. Továbbá előlegfizetési kötelezettség is felmerülhet. Az előleget a bevétel megszerzésének napját magában foglaló negyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.

Az előző részben példán keresztül mutattuk be, hogy a katás bevételként való kezelés esetén hogyan kellene adózni. Tegyük fel, hogy a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó előzetesen információval bír a pénzügyi rendezés várható időpontjáról. Ekkor a szüneteltetés befejezésével elérheti, hogy a bevételt működő katásként realizálja.

A befolyt bevétel nagyságrendje alapján ez az egyéni vállalkozó számára kedvezőbb lehet az Szja tv. szerinti adózásnál. Továbbá az is elérhető (lásd előző rész példa), hogy ne kelljen külön (40 %-os mértékű) adót fizetni.

Ennek érdekében folyamatosan kapcsolatot kell tartani az adósokkal. Ezáltal tudomást lehet szerezni a fizetés várható időpontjáról. Tényleges adómegtakarítás az esetek többségében akkor érhető el, ha a fizetésre valóban sor kerül a vevő által jelzett időpontban.