2020: óriási változások a NAV számlaadat-szolgáltatásban

2020. július 1-jétől az online adatszolgáltatás szabályai alapvetően módosultak. Ennek következtében megváltoztak a szabályozás alapvető logikai összefüggései is. Ezek alapján kell megítélni, hogy a kiállított számlára vonatkozik-e vagy sem az online adatszolgáltatási kötelezettség. Ennek szabályait az Áfa tv. 10. sz. melléklete foglalja magában. 

A következőkben a 2020. december 31-ig hatályos szabályokat ismertetjük.

Online adatszolgáltatási kötelezettség előfeltételei

2020. július 1-jétől az alábbi körülmények fennállása esetén keletkezik adatszolgáltatási kötelezettség:

• a) a kiállított bizonylat számlának minősül; és
• b) a számla kiállítója belföldi áfaalany;
• c) a számla címzettje úgyszintén belföldi áfaalany; és
• d) a számla termékértékesítést, vagy szolgáltatást foglal magában; és
• d) a számlát belföldön teljesített termékértékesítésről, vagy szolgáltatásnyújtásról állították ki.

Az adatszolgáltatási kötelezettség fennállása esetén a számlán a címzett adószámát fel kell tüntetni. Ha a vevő áfa-csoport tagja, akkor az ún. csoportazonosító számot kell a számlán feltüntetni. 

Ha az említettek közül bármelyik körülmény nem áll fenn, akkor a számlára nem vonatkozik az online adatszolgáltatás. Tehát a számla adatait nem kell beküldeni a NAV felé. Ennél fogva a számlán nem kötelező a címzett adószámát feltüntetni (feltéve, hogy azzal a címzett rendelkezik).

Az Áfa tv. nem tiltja, hogy a számlán a címzett adószámát feltüntessék, bár a számlára nem vonatkozik az online adatszolgáltatási kötelezettség. Ezt nem javasolt megtenni, mivel az adószám feltüntetéséből a Billingo azt a következtetést vonja le, hogy a számla a NAV-hoz beküldendő.

Vizsgáljuk meg az egyes körülményeket részletesebben.

Díjbekérő nem számla

Billingóval nem csak számlát lehet készíteni. Lehetőség van díjbekérőt is kiállítani. A díjbekérő azonban nem minősül számlának, így arra nem vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség. 

Számviteli bizonylat, számviteli bizonylatnak minősülő számla 

Az Áfa tv. 85. és 86. §-ában említett ügyletekre adómentesség vonatkozik. Ezek közül egyes ügyleteknél számla helyett számviteli bizonylatot lehet kiállítani.  

A számviteli bizonylattal dokumentálható ügyletek körét az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontja határozza meg. Ezeknél a számviteli bizonylat a szolgáltatás igénybe vevő személy áfa-beli státusától (áfaalany vállalkozás vagy nem áfaalany természetes személy), valamint a fizetés módjától függetlenül kiállítható. 

A Billingóval számviteli bizonylatot nem lehet kiállítani. A számviteli bizonylat nem számla, így arra az online adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik. 

A NAV álláspontja szerint az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontjában említett ügyleteknél lehetőség van a számlát számviteli bizonylatként kiállítani. Ekkor a NAV jogértelmezése szerint a számla számviteli bizonylatnak minősül, így arra az online adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik. Azonban a számviteli bizonylatként kiállított számlát egyértelműen és utólag bizonyítható módon el kell különíteni az olyan számláktól, amelyek nem számviteli bizonylatként funkcionálnak. Az elkülönítés a Billingóban külön számlatömb megnyitásával biztosítható. A számviteli bizonylatként kiállított számlákat kizárólag ebből a számlatömbből kell kiállítani. 

Az előzőleg leírt szabályok többek között vonatkoznak az áfamentes ingatlan bérbeadásra is. Ha a bérbeadó a számlát számviteli bizonylatként állítja ki más belföldi áfaalany részére, akkor arra az online adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik. 

Belföldi áfaalany

Az áfa alanya az a személy, aki (amely) Magyarország területén gazdasági tevékenységet végez. A gazdasági tevékenység fogalmát az Áfa tv. 6. §-a határozza meg. Ennek az a lényege, hogy az adott személy saját nevében üzletszerű, bevétel megszerzésére irányuló tevékenységet végez. Gazdasági tevékenység folytatását a NAV felé be kell jelenteni, s ennek alapján a NAV az adott személy részére adószámot állapít meg. 

Alapelvként leszögezhető: ha a magánszemély, vagy bármilyen formában működő szervezet (pl. gazdasági társaság) rendelkezik adószámmal, akkor az áfa alanya is. Azonban szervezeteknél vannak kivételek is. Azaz a szervezet rendelkezik adószámmal, de nem alanya az áfának, tekintettel arra, hogy nem végez gazdasági tevékenységet. 

• Nem áfa alanya az a szervezet, amely kizárólag Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalmi tevékenységet végez. A szervezet ugyan rendelkezik a NAV által kiadott adószámmal, de nem alanya az áfának. 
• Nem áfa alanya az a társasház sem, amely nem végez gazdasági tevékenységet, de hitelfelvétel érdekében a NAV-tól adószámot kért.
• Ugyancsak nem alanya az áfának a gazdasági tevékenységet nem folytató alapítvány sem. Ettől még lehet adószáma, mivel magánszemélyek részére kifizetéseket teljesít, amelyekből levonja az szja előleget és a járuléko(ka)t, és ezek után megfizeti az őt terhelő közterheket. Amennyiben az adott szervezet nem alanya az áfának, akkor erről nyilvánvalóan tudomással bír.
• Nem belföldi áfaalany az a külföldi vállalkozás, külföldi szervezet, külföldi ország diplomáciai szervezete, amely Magyarországon nem végez gazdasági tevékenységet. 

Azonban külföldi vállalkozás, külföldi szervezet belföldi áfaalany, ha Magyarországon gazdasági tevékenységet folytat és emiatt a NAV-tól adószámot kapott.

Ha belföldi vállalkozás egy külföldi vállalkozás részére belföldön teljesített (lásd később) termékértékesítésről, vagy szolgáltatásról szóló számlát magyar (azaz NAV által kiadott) adószámára állítják ki, akkor annak adatait a NAV-hoz be kell küldeni.

Amennyiben a külföldi vállalkozás, külföldi szervezet Magyarországon nem rendelkezik székhellyel, vagy telephellyel, akkor a számlán nem kötelező az adószám feltüntetése, de ezt meg kell tenni az online adatszolgáltatás kötelezettség teljesítése érdekében. 

Az áfa alanyának minősülő személyek adatbázisa a NAV honlapján elérhető.
Ha a vevő által megadott adószám szerepel ebben a nyilvántartásban, akkor belföldi áfaalanyról van szó. Amennyiben nem, akkor a vevő adószámát a számlán nem kell feltüntetni. 

Értékesítés magánszemélynek

Ha a magánszemély gazdasági tevékenységet folytat és ezt bejelenti a NAV-nál, akkor adószámot kap. Amennyiben nem folytat gazdasági tevékenységet vagy ingatlan bérbeadási tevékenységét adószám nélkül folytathatja, akkor nem rendelkezik adószámmal.

Kizárólag áfamentes ingatlan bérbeadási tevékenységet folytató magánszemély bizonyos feltételek fennállása esetén nem köteles adószámot kérni a NAV-tól, ezt a tevékenységét adószám nélkül is végezheti.

Ha a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő magánszemély – akár szóban vagy írásban – úgy nyilatkozik, hogy nincs adószáma, akkor ez nem jogosítja fel az értékesítőt, hogy a magánszemély adóazonosító jelét bekérje és azt a számlán feltüntesse.  

Amennyiben a magánszemély rendelkezik adószámmal, de a terméket nem gazdasági tevékenységéhez (azaz magáncélra) vásárolja meg, a szolgáltatást magáncélból veszi igénybe, akkor adószámát nem köteles megadni az értékesítő részére. Ezzel azt jelzi, hogy a beszerzést nem gazdasági tevékenysége keretében hajtja végre. Emiatt az értékesítőnek nincs online adatszolgáltatási kötelezettsége. Ebből fakadóan a számlán a magánszemély adószámát szükségtelen feltüntetni.

Ha a magánszemély – akár szóban, vagy írásban – olyan nyilatkozatot tesz, hogy bár rendelkezik adószámmal, de az ügyletben nem gazdasági tevékenységet folytatóként jár el, akkor a számla nem tartalmazhatja a magánszemély adószámát.

Nem termékértékesítés, nem szolgáltatásnyújtás

Online adatszolgáltatási kötelezettség olyan számlára vonatkozhat, amelyet termékértékesítésről, vagy szolgáltatásnyújtásról állítottak ki.

Az Áfa tv. csak olyan gazdasági eseményt adóztathat, amely termékértékesítésnek, vagy szolgáltatásnyújtásnak minősül. Ezt nevezzük az Áfa tv. tárgyi hatályának. Azonban az Áfa tv. nem zárja ki, hogy olyan gazdasági eseményről is számlát állítsanak ki, amelyet az Áfa tv. nem adóztat. Ez azt jelenti, hogy nem tekinthető sem termékértékesítésnek, sem szolgáltatásnyújtásnak.

Példaként felhozható a kártérítés számlázása. A kártérítés fejében a károsult a károkozó részére nem ad át terméket, nem nyújt szolgáltatást. Tehát nem beszélhetünk az Áfa tv. alapján adóztatható gazdasági eseményről. Amennyiben a károsult a károkozó részére számlát állít ki a kártérítésről, akkor arra nem vonatkozik az online adatszolgáltatási kötelezettség. Ennek következtében a számlán nem kell feltüntetni a károkozó adószámát (feltéve, hogy azzal rendelkezik).

Teljesítés helye

2020. július 1-jétől az adatszolgáltatási kötelezettség kizárólag az Áfa tv. szerint belföldön teljesített ügyletre terjed ki.

A teljesítés helyének meghatározására vonatkozó szabályokat az Áfa tv. II. fejezetének 1. és 2. alfejezete foglalja magában. Ezek alapján kell meghatározni, hogy a számlázott ügylet esetén a teljesítés helye Magyarország területére esik-e vagy sem.  

Ha a teljesítés helye nem Magyarország, akkor a számlát nem kell a NAV-hoz beküldeni. Még akkor sem, ha az ügylet belföldi áfaalany teljesítette belföldi áfaalany részére. Például egy külföldön található ingatlan kivitelezésében közreműködik egy magyar gazdasági társaság, amelyet egy magyar cég bízott meg különböző szakipari munkák elvégzésével. Ebben az esetben ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásról van szó. 

Az Áfa tv. 39. §-a szerint ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás esetén a teljesítés helye az ingatlan fekvése. A felhozott esetben nem belföldön teljesített szolgáltatásról van szó, mivel az ingatlan nem Magyarország területén található. Emiatt a magyar gazdasági társaságot – mint belföldi áfaalanyt - nem terheli online adatszolgáltatási kötelezettség az úgyszintén belföldi áfaalanynak minősülő magyar cég részére kiállított számlával kapcsolatban.