Az Áfa törvény alapján három áfakulcs van ma Magyarországon

Az áfa a hazai állami jövedelmek egyik jelentős forrása a társasági adó és a jövedelemadó mellett. Ha vásárolsz valamit vagy igénybe veszel egy szolgáltatást, akkor annak az árában már benne van az áfa, ugyanis a végfogyasztásra veti ki az állam. Így az áfa megfizetésével minden vásárló az elfogyasztott termék értékével arányosan járul hozzá a közteherviseléshez. 

Hazánkban 3 áfakulcs van érvényben: 5%, 18% és 27%-os.

5% adó terheli többek között a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, valamint a könyveket, napilapokat. De ide tartozik például a tojás, a sertés, a szarvasmarha, a juh és a kecskehús is. Szolgáltatások közül a távhőszolgáltatás, előadóművészek egyes fellépései, illetve az éttermi étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom.

18%-os általános forgalmi adó terheli a legtöbb gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült terméket és számos tejterméket, melyeket a boltban megveszünk.

Az általános forgalmi adó 27%. Ez az, amit megfizetünk az alapáron felül a legtöbb termékért vagy szolgáltatásért cserébe. Magánszemélyként az áfával csak annyi a dolgunk, hogy morgunk, hiszen emiatt kerülnek a dolgok sokkal többe. Vállalkozóként viszont be kell vallanunk az áfát, ha eladunk vagy veszünk valamit, és vagy be kell fizetnünk, vagy visszaigényelhetjük azt.

Mi az adó alapja az áfa törvény szerint?

Az áfa alapja a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet az eladó vagy szolgáltató kap a vásárlótól. Az adó alapját pénzben kell kifejezni és a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani.

Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak: az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, kivéve magát az áfát. Továbbá az adóalapba tartozik minden felmerülő járulékos költség, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.

Az áfa alól mentesülő vállalkozások típusai Magyarországon

Az áfa fizetési kötelezettségét már cégalapításkor tisztázni kell. Bizonyos tevékenységek végzése nem áfa köteles, valamint alanyi adómentesség választása esetén sincs a vállalkozó áfa fizetésre kötelezve.

Léteznek olyan vállalkozások, amelyekre egyáltalán nem vonatkozik az áfa fizetési kötelezettség. Ilyen például:

• a postai szolgáltatás
• a betegszállítás
• az anyatej értékesítés
• a szerv adományozáshoz kapcsolódó tevékenység
• gyermek és ifjúságvédelmi közszolgáltatás
• szociális ellátásra irányuló közszolgáltatás
• bölcsődei közszolgáltatás stb.
• sport és uszodai közszolgáltatás

Magyarországon 2025-től változások várhatók a kis- és középvállalkozások életében, de jelenleg 12 millió forint az alanyi adómentesség értékhatára és ez 2024. december 31-ig biztosan így is marad.

Ez az adózási mód továbbra is kedvező lehetőséget biztosít, ezért sok vállalkozás választja. Jelenleg az alanyi mentesség a legnépszerűbb adózási mód, több mint 812 ezren adóznak így. Az alanyi mentesség lényege, hogy főszabály szerint nem kell áfát felszámítani, fizetni, sőt még áfabevallást sem kell benyújtani, habár így természetesen visszaigényelni sem tudnak a vállalkozások.

Bevételük után nem kell megfizetni a 27%-os áfát azoknak, akik főállású kisadózónak számítanak. Ők a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA) fizetik meg minden hónap 12. napjáig a NAV részére. A katás vállalkozók számára is javasolt az online számlázás. A Billingo ebben is a partnered, továbbá a KATA Asszisztensnek köszönhetően naprakészen nyomon követheteded a pénzügyeidet, ha még véletlenül sem szeretnél kifutni az áfamentes és az alanyi adómentes keretekből.

Hogyan és kiknek érdemes regisztrálni az általános forgalmi adóra?

Azon külföldi cégeknek javasolt az áfa regisztráció, amelyek Magyarországon olyan tevékenységet végeznek, ahol áfa fizetési kötelezettségük keletkezik, de nem szükséges letelepedniük Magyarországon. Az adminisztrációs kötelezettségek teljesítése érdekében hatósági regisztrációt követően lehet adószámot igényelni.

Áfa regisztrációt kell nyitni, ha egy EGT tagállamban lévő, külföldi adóalanynak Magyarországon áfa fizetési kötelezettsége keletkezik, és azt jogszabály szerint helyette más adóalany fordított adózással rendezni nem tudja. Továbbá akkor, ha a külföldi adóalanynak az adófizetési kötelezettségen túl ÁFA vagy TAO szerinti telephelye is van Magyarországon.

Nem árt tudni, hogy az adóhatósági bejelentkezést még az adóköteles tevékenység megkezdése előtt kell megtenni.

Milyen dokumentumok szükségesek az áfa regisztrációhoz?

Az áfa regisztrációhoz a következő papírokra van szükség:

Illetőség igazolás: a székhely szerinti adóhatóság igazolása a cég áfa adóalanyiságáról. Eredetben szükséges.

Cégkivonat: amely megnevezi a képviseletre és aláírásra jogosultak. A cégkivonat eredetben szükséges.

Alapító okirat: amennyiben cégkivonat beszerzése nem lehetséges, az alapító okirat közjegyző által hitelesített másolata is elfogadható.

Aláírási címpéldány: az aláírók aláírási mintáját tartalmazó közokirat. Amely országokban nem létezik ilyen dokumentum, ott ügyvéd előtti aláírással és ügyvéd által ellenjegyzett okirattal helyettesíthető.

Útlevél másolat: amennyiben aláírási címpéldány készítése nem lehetséges, úgy az aláírásra jogosultak útlevelének vagy személyigazolványának közjegyző által hitelesített másolata is elfogadható.

Hogyan lehet benyújtani a kérelmet?

A kérelmet csak papír alapon lehet benyújtani, 2 példányban az Adóhatósághoz. Amennyiben minden szükséges irat benyújtásra került, 2 hét alatt elkészül az adószám, de benyújtás napjától kezdődően számít érvényesnek.

Mi történik az áfa regisztráció megnyitása után?

Minden „új” adóalany az első bevallását a hónap végével nyújtja be, és havi bevalló is marad értékhatártól függetlenül az első két adóévben.

A regisztráció egyébként bármikor megszüntethető, ha az már nem szükséges. Az adóhatóság kérelemre törli az adószámot, amennyiben nincs tartozás az adófolyószámlán. Jó tudni, hogy sorozatos “nullás” bevallással a regisztráció korlátlan ideig fenntartható tényleges forgalom nélkül is.

Az általános forgalmi adó megfizetésének módjai Magyarországon

A bevétel utáni áfát bizonyos időközönként be kell vallania minden vállalkozásnak. Ez lehet havi, negyedéves vagy éves bevallás. A bevallás gyakoriságának meghatározásához a tárgyévet megelőző második év adatait kell figyelembe venni, de mivel induló vállalkozások esetében erre nincs lehetőség, számukra az alapértelmezett havi áfa bevallási gyakoriságot kell alkalmazni. Az adózónak, ha szeretné, lehetősége van a gyakoribb áfa bevallási időszakot is választani, mint az előírt.

Éves áfa bevallási kötelezettség

Elegendő éves bevallást készíteni, ha az éves fizetendő adó nem haladta meg a 250 ezer Ft-ot. Az áfa bevallás benyújtásának határideje mindig az adóévet követő év február 25.-e.

Negyedéves áfa bevallási kötelezettség

Évesről át kell térni a negyedéves bevallásra, ha az adóhatóság közösségi adószámot állapít meg, vagy a tárgyévben a felszámítandó adó eléri a 250 ezer Ft-ot. Ám, ha a tárgyévben fizetendő adó eléri az 1 millió forintot is, havi bevallást kell készítenie a vállalkozásnak.

Havi áfa bevallási kötelezettség

Havi áfa bevallási kötelezettsége van tehát annak, akinél az elszámolandó adó éves szinten eléri az 1 millió Ft-ot, vagy:

• közvetett vámjogi képviselő
• adóraktár üzemeltetője
• aki csoportos áfa alanyiságot választott
• jogelőd nélkül alakult induló vállalkozásoknak az alakulás évében és az azt követő évben

Az általános forgalmi adóról szóló törvény fontosabb változásai az elmúlt években

Magyarországon 1988-ban vezették be az áfát, és miután 2004. május 1-jén csatlakoztunk az Európai Unióhoz az áfakulcsok is változtak: 0% helyett 5%, 12% helyett 15% lett; a 25% változatlan maradt. 2009. július 1-től az eddigi 20 százalékos áfakulcsból két kulcsot hoztak létre, egyrészt felemelték 25 százalékra, másrészt egyes termékekre a kedvezményes 18 %-os áfakulcsot vezették be.

2012. január 1-től a 25%-os áfakulcs 27%-ra emelkedett, ez van életben jelenleg és ezzel az Európai Unióban Magyarországon lett a legmagasabb, a világban negyedik legmagasabb az általános áfakulcs.