A címben szereplő kérdésre természetesen a Billingo és a megkérdezett szakértőnk sem tudja a választ, mivel nem vagyunk birtokában mindent látó kristálygömbnek. Ellenben jelen vagyunk, s beszéltünk arról, mit gondol az adótörvény módosításáról szóló törvényjavaslat átalányadózókat érintő részéről Varga Mihály bejelentése után, mi várható jelen állás szerint, és könyvelői szemmel mi lenne a legoptimálisabb változtatás átalányadózás esetében.

Mi áll a törvényjavaslatban?

Alighogy október 17-én Varga Mihály pénzügyminiszter a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara konferenciáján bejelentette az adómódosító javaslatokat, Dr. Semjén Zsolt október 18-án a kormány nevében már be is nyújtotta az “Egyes adótörvények módosításáról” szóló törvényjavaslatot. A 103 oldalas dokumentum sok más egyéb mellett az átalányadózókat érintő változásokat is taglalja és magyarázza. Nézzünk rá ezekre.

Az már a hétfői bejelentésből kiderült, hogy az 58-as bevallást (amennyiben a törvényjavaslatot elfogadják) a jelenlegi havi beadástól eltérően negyedévente kell majd beadni - a tárgynegyedévet követő hónap 12-ig. A javaslat szövege szerint a kifizetést is háromhavonta intézheti a vállalkozó, tehát nem havi utalást érdemes tervezni. Fontos: amíg ezt a törvényjavaslatot nem fogadják el, vállalkozóként a jelenlegi törvény szerint járj el.

A további terv az, hogy jövőre már a tárgyévet megelőző adóévben szerzett bevétel mértékétől függetlenül választható lesz az átalányadózás. A bevételi értékhatárokhoz nem nyúlnának.

Jelenleg az a helyzet, hogy ha megszűnik az átalányadózásod, négy évig nem választhatod újra ezt az adózási formát. Ehhez képest 2023-tól a javaslat szerint egy év után ismét átalányadózhatnál.

Változik az szja-előleg kiszámítása 

A törvényjavaslat másik nagyon izgalmas pontja a göngyölítéses adófizetési szabály, amely a negyedéves beadáshoz igazítaná a negyedévek SZJA-köteles jövedelmeit, amely alapján számolni kell majd az SZJA-előleget is.

“Az új göngyölítéses szabály alapján negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) szociális hozzájárulási adóalapként figyelembe vett összeget, majd az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt. A göngyölítéses módszerrel meghatározott szociális hozzájárulási adó alap a jövedelem havonkénti eloszlásától függetlenül ugyanakkora éves jövedelemnél ugyanakkora összegű szociális hozzájárulási adófizetést eredményez és figyelembe veszi azt is, hogy az egyéni vállalkozó a tárgyév megelőző hónapjaiban negyedévente mekkora szociális hozzájárulási adóalap után fizette meg az adót” - írják a magyarázatban.

Változások a helyi iparűzési adó fizetésében

HIPA adóalapjának egyszerűsített megállapítására lesz lehetősége a vállalkozóknak, amelyeknek az adóévi bevétele éves szinten számítva a 25 millió (az Szja tv. szerinti átalányadót választó kereskedők esetén a 120 millió) forintot nem haladja meg (12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve). 3 bevételi sávot terveznek, amelyekhez 1-1 tételes adóalap tartozik majd.

1. A székhelyre és a telephelyre jutó adóalap 2,5-2,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg.
2. Az adóalap 6-6 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot igen, de a 18 millió forintot nem haladja meg.
3. Az adóalap 8,5-8,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 18 millió forintot igen, de a 25 millió forintot nem haladja meg. Ez az átalányadózó kiskereskedőkre vonatkozik, akiknek bevétele éves szinten nem több, mint 120 millió forint.

Ismét hangsúlyozzuk tehát, hogy a könyvelői latolgatás csak az elméleti síkon folyik. Annyi szent, hogy a negyedéves bevallás a könyvelőknek megspórolná azt az időt, amennyit most havonta foglalkoznak az 58-asokkal. Attól még pedig, hogy a fizetés és a bevallás is negyedévente történik, a járulékok összegét havonta kell majd számolni. Gondolj bele: ha havonta kisebb összegekkel találkozol, könnyebb a tervezés, mintha negyedévente egy összegben látod meg a járulékaid összegét. Ebben a tervezésben pedig tudd, mögötted a Billingo Átalányadó Asszisztense, ha pedig a törvényjavaslat miatt módosítani kell a számolási metóduson, mi lefejlesztjük neked, amilyen hamar csak tudjuk.

Könyvelői kommentár a bejelentés után

Böröczky Zsuzsi könyvelőt már ismerhetitek, számtalan szakértői tartalmunk mögött áll, és segít az új helyzetek értelmezésében és magyarázatában. Ő válaszolt nektek élőben az átalányadózás során felmerült kérdéseitekben, részt vett a latolgatós kerekasztal-beszélgetésünkben, emellett saját oldalain is hasznos információkkal lát el titeket - és minket is. :) Varga Mihály bejelentése után vele beszélgettünk.

Szerinte a negyedévenkénti bevallásnak és befizetésnek több hátránya lesz mint haszna, néhány órával Varga Mihály bejelentése után legalábbis aggodalmát fejezte ki. A katázás és a jelenlegi átalányadózás során is imádják a vállalkozók, hogy a havonta kifizetett adót letudják, a bevétel többi része pedig költhető. Ha van SZJA fizetési kötelezettség, azt is havonta intézik, és onnantól könnyebb kalkulálni.

“Ha mindezt negyedévente kell majd fizetni, az már szerintem elég hosszú táv egy vállalkozónak, amit nem tud jól kezelni. Két hónapig semmi adót nem fizet, aztán meg az egész keresetét költheti adóra”- fejtette ki véleményét.

Ha törvényjavaslatot alkothatna, Zsuzsi a jogszabályok hibáit kijavító, vállalkozókat segítő megoldásokat látna benne. Például a jelenlegi minimum járulék alap fizetése körüli hektikusságot küszöbölné ki (erre talán megoldás lehet a göngyölítéses szabály, de a törvényjavaslat elemzésébe nem most megyünk bele). Jó lenne, hogy ha amit a bevétel nélküli hónapokban a vállalkozó járulékalapba fizetett, a bőséges bevételű hónapban azt az összeget levonhatná.

A bejelentések egyszerűsítése is igen felhasználóbarát megoldás lenne, mert mindent összevetve nem általános elvárás a törvényekben, hogy egy szabály módosulás, bejelentés után az a vállalkozóra visszamenőleg is hasson, és önellenőrzésre kötelezze őt. Átalányadózás esetében viszont ez létező dolog, és sokkal egészségesebb lenne, ha ehelyett mondjuk a következő havi (negyedévi) bevallásban lehetne elintézni a módosításokat.

Az iparűzési adóval kapcsolatban elmondta, hogy valószínűleg a katások esetében megszokott éves adót akarják kiterjeszteni, ami a vállalkozóknak valódi adócsökkentést jelent. Például egy 25 milliós árbevételű, szolgáltatást nyújtó cég iparűzési adója közel félmillió is lehet, ehhez képest az 50 ezer forint nagyon kedvező. “Szerintem ha ezt bevezetik, ezt sok cég alkalmazza majd” - tette hozzá.