Béren kívüli juttatások a munkavállalóidnak: ezt tudja az egészségpénztár

Az IPSOS 2024-es, 31 ország részvételével készített egészségügyi szolgáltatásokról szóló riportja szerint a magyarok 58 százaléka rossznak vagy nagyon rossznak ítéli az egészségügyi ellátás minőségét. A szolgáltatás színvonalával mindössze 12 százalékuk elégedett, és ezzel az utolsó helyet foglaljuk el a vizsgált országok listáján. Az emberek 90 százaléka szerint ráadásul a helyzet a jövőben tovább romlik vagy változatlan marad. A vizsgálatoknál tapasztalt várakozási időt 85 százalék tartja túl hosszúnak, és 86 százalék gondolja, hogy a jó minőségű egészségügyi szolgáltatást sokan nem engedhetik meg maguknak.

Egyre kevesebben tudják megfizetni a magénegészségügyet

A Prémium Egészségpénztár felmérése szerint a magánellátásban egyre kevesebb a beteg, az egészségügyi szolgáltatók bevételei azonban nőttek, ami inkább köszönhető az áremelkedésnek, mintsem annak, hogy egészségesebbek lettünk. A magánellátás költségeit tehát egyre nehezebben fizetjük ki. Fájó pontja ez a lakosságnak, és egyre többen igyekeznek a költségeket öngondoskodás keretében csökkenteni. Ilyen lehetőséget jelenleg az egészségpénztár és az egészségbiztosítás kínál.

Az egészségpénztári befizetések 20 százaléka, évi 150 ezer forintos keretösszegig adóvisszatérítés formájában visszaigényelhető, amellyel lényegében inflációállóvá tehetők az egészségügyi kiadások.

Az MNB adatai szerint az egészégpénztárak taglétszáma évről évre folyamatosan és dinamikusan növekszik, mostanra meghaladja az 1 millió főt. A pénztárak által kezelt vagyon 104,4 milliárd forint volt 2024 év végén, 14,4 százalékkal több, mint a megelőző évben. A szolgáltatási kiadások 98,1 milliárd forintra rúgtak, azaz 20 százalékkal többet költöttek az emberek az egészségükre az egészségpénztárakon keresztül.

A munkavállaló és a munkáltató is nyerhet vele

Az is látszik ugyanakkor, hogy a 2024-ben a pénztárakba befizetett 84,6 milliárd forint 88,2 százalékát a tagok magánbefizetés keretében teljesítették, a munkáltatói hozzájárulás pedig évről évre fokozatosan csökken. Úgy tűnik tehát, hogy bár a munkavállalónak fontos az egészsége, a munkáltató ebben kevéssé támogatja, pedig az egészségmegőrzés és a munkavállaló jólléte különösen fontos a munkáltató számára is.

A munkavállaló vitathatatlan érdeke a gyors gyógyulás, nem csak egészségügyi hanem anyagi szempontból is. A jövedelme ugyanis jelentősen csökken a betegség idején, ráadásul gyógyszerekre és orvosra is költenie kell. A munkáltatónak szintén az az érdeke, hogy a munkavállalói egészségesek legyenek, ha pedig megbetegszenek, akkor minél gyorsabban meggyógyuljanak, hiszen a kieső munkaerő a vállalkozásnak veszteséget okoz. Munkáltatóként azon túl, hogy megfelelő munkakörnyezetet alakítasz ki a dolgozóid számára és igyekszel a minimumra csökkenteni a munkahelyi stresszt, közvetlenül is támogathatod a munkavállalóid egészségét. Ennek ráadásul a munkaerőpiacon is komoly vonzereje lehet.

Hogyan támogassuk a munkavállalók egészségét?

Egészségpénztáron keresztül több lehetőség közül is választhatsz. Adhatsz a dolgozóknak egészségpénztári tagdíj-hozzájárulást és adományt. Az egészségpénztári tagdíj-hozzájárulás általában a céges cafeteria része, de lehet ettől független is. Ilyenkor a munkavállaló belép egy általa választott egészségpénztárba, és maga határozza meg, hogy a béren kívüli juttatási keretből mekkora összeget kér az egészségpénztári számlájára.

Az adomány hasonló ehhez, de itt a vállalkozás dönti el, hogy mekkora összeggel támogatja a munkavállalót. Itt az a szabály, hogy a juttatásnak egységesnek kell lennie, és minden munkavállalónak azonos összeget vagy a bérük azonos százalékát lehet adni.

A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás és az adomány a munkáltató szempontjából kifizetett bérnek számít, így bérként adózik, a terhe tehát 69,92 százalék. Munkaadóként tehát ez ugyanolyan, mint amikor bért fizetsz a dolgozóidnak. A munkavállalók szempontjából előny, hogy az összeget valóban az egészségükre fordíthatják, illetve ők döntik el, milyen egészségügyi szoltáltatást vesznek igénybe és hol. Ezen kívül a munkavállaló a befizetett összeget adóvisszatérítés formájában évente visszakérheti az egészségszámlájára, ezzel is magasabb tehát az egészségre költhető összeg. A munkáltatói befizetést a munkavállaló tetszőleges összeggel maga is kiegészítheti.

A másik lehetőség a munkáltatói célzott támogatás. Ez a munkáltató számára kedvezőbb adózással adható, a célzott támogatásnak 33,04 százalékos adóterhe van. A munkavállalónak itt nincs saját névre szóló egészségszámlája, és pénztárat sem választhat. Munkáltatóként te kötsz szerződést az egészségpénztárral, és te határozod meg, hogy a dolgozóid milyen szolgáltatást milyen összegkerettel vehetnek igénybe. Biztosíthatsz például számukra éves szűrővizsgálati csomagot, fogászati vagy látásvizsgálatot, vállalhatod a szemüveg készítésének költségeit, illetve ha úgy döntesz, akkor önsegélyező pénztári szolgáltatást is biztosíthatsz számukra.

A célzott támogatás mellett a dolgozók szabadon nyithatnak egészségpénztári számlát az általuk választott pénztárnál, de a különböző támogatási formákat te is kombinálhatod. A jutalmad pedig egészségesebb, elhivatottabb munkavállalói közösség lehet, hiszen az egészség mindennél fontosabb.

Összegezve

A munkavállalók egészségének támogatása nem csupán humánus gesztus, hanem tudatos, hosszú távú befektetés is a vállalkozás jövőjébe. Az egészségpénztári hozzájárulások és célzott támogatások lehetőséget adnak arra, hogy béren kívüli juttatásként valódi értéket nyújts a dolgozóidnak, miközben a munkahelyi lojalitást és elköteleződést is növeled. Ráadásul ezek a juttatások átlátható, adminisztratív szempontból is jól kezelhető formában működnek. Ha fontos számodra a munkatársaid jólléte és a cég hosszú távú fenntarthatósága, érdemes beépítened ezeket a lehetőségeket a juttatási stratégiádba.