Az egyéni vállalkozó katás státusza több okból is megszűnhet. Bonácz Zsolt adószakértő ezúttal abban segít, hogyan kell ilyen esetben helyesen kiszámolni a vállalkozó bevételét.
Ezeket legnagyobb mértékben akkor lehet kiaknázni, ha
a) a vállalkozás bevételeit nagy biztonsággal előre képes tervezni; és
b) a katás státusz esetleges megszűnése szükség szerint időben kitolható.
A katás státusz megszűnése esetén speciális szabály alapján kell meghatározni a bevétel megszerzésének időpontját.
Fontos!
Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése esetén ez a szabály nem érvényesül. Ugyanis a szüneteltetés következtében a katás státusz nem szűnik meg.
Előfordulhat, hogy a katás egyéni vállalkozó vevője a számlát csak részben fizette ki, vagy egyáltalán nem teljesített fizetést. Általános szabály alapján a bevételt a következők szerint kell meghatározni:
A katás státusz megszűnésénél speciális szabály érvényesül.
A bevételt a katás státusz utolsó napján kell elszámolni.
A speciális szabály miatt a vállalkozás 40 %-os mértékű adó fizetésére válhat kötelezetté.
A katás egyéni vállalkozónak mindenképpen érdemes erről a szabályról tudni. Ugyanis a 40 %-os adó fizetésének kötelezettségét bizonyos esetekben elkerülheti. Ennek az a módja, hogy a katás státuszát bizonyos ideig fenntartja. Erre nyilvánvalóan csak akkor van lehetőség, ha a katás státuszt a vállalkozás saját döntése alapján szünteti meg. Tehát szándékában áll kijelentkezni a kata alól, vagy vállalkozási tevékenységét meg kívánja szüntetni).
Az új Kata tv. megállapítja azt a bevételhatárt, amelyet még nem terhel 40 %-os mértékű adót.
A bevételhatárt attól függ, hogy a katás időszakban hány hónapra volt a katás vállalkozás tételes adó fizetésére kötelezett. A bevételhatár a tételes adó fizetésével érintett hónapok száma és az 1 500 000 Ft szorzata.
A katás időszak megegyezik a naptári évvel, de annál rövidebb is lehet.
Ennek lehet az az oka, hogy
Nézzünk egy példát!
2022. szeptember 1-jétől új katás főfoglalkozású egyéni vállalkozó terhére az adóhatóság számlaadási kötelezettség elmulasztásáért jogerősen mulasztási bírságot állapított meg. A határozat véglegessé válásának (jogerőre emelkedésének) napja 2023.április 10-e. A szóban forgó esetben a katás státusz utolsó napja 2023. április 30-a. Az egyéni vállalkozó 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti időszakban 5 800 000 Ft bevételt realizált pénzügyileg. Ezen túl egyik magánszemély megrendelője részére 2023. március hónap folyamán kiállított 1 500 000 Ft összegű – áfát nem tartalmazó – számlát. A megrendelő 2023. április 30-ig nem teljesített fizetést.
Az egyéni vállalkozónak a katásként kiszámlázott összeget úgy kell kezelnie, mintha teljes mértékben pénzügyileg realizálta volna. Emiatt bevételként számításba kell vennie, pedig azt részben sem realizálta pénzügyileg. A vázolt esetben a 40 %-os adót nem viselő bevételhatár 6 000 000 Ft. Az egyéni vállalkozó 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti időszakban 4 hónapra volt kötelezett tételes adó fizetésére. 4 hónap szorozva 1,5 millió Ft-tal egyenlő 6 millió forinttal. Ezen időszakra vonatkozó katás bevallásában 7 300 000 Ft (5 800 000 Ft + 1 500 000 Ft) bevételt kell feltüntetni. Továbbá bevallásában 520 000 Ft (1 300 000 Ft * 0,4) adót köteles bevallani, mivel bevétele meghaladta a 6 000 000 Ft-ot. A bevallást 2023. május 30-ig kell benyújtani. A 520 000 Ft adót ezen időpontig kellett megfizetni.
Lássunk egy másik példát!
Nagy János egyéni vállalkozó 2022. szeptember 1-je óta új katás, főállású kisadózó. 2022. december 31-ei állapot szerint Nagy Jánosnak 3 millió forint követelése áll fenn egy magánszemély megrendelőjével szemben.
A magánszemély megrendelővel szemben fennálló követelése 2022. szeptember hónap során nyújtott szolgáltatás ellenértéke.
Nagy János 2022-ben alanyi adómentes státusszal rendelkezett, így a magánszemély felé 2022. szeptember hónap folyamán kiállított számlában áfát nem számított fel.
Nagy János alanyi adómentességét 2023-ban is fenntartotta. Nagy János egyéni vállalkozását 2023-ban megszüntetni kívánja. Külföldi munkavállalást tervez, így egyéni vállalkozóként munkát nem vállalt 2022. december 31-ét követően Tegyük fel, hogy Nagy János egyéni vállalkozásának megszüntetéséig minden hónapra köteles tételes adót fizetni. Tevékenységet nem folytat, így bevételt sem realizált. Amennyiben Nagy János egyéni vállalkozását 2023. január 31-ig bezárólag szünteti meg, akkor a tételes adó fizetésével érintett hónapok száma 1. Ebből következően a 40 %-os adót nem viselő bevételhatár 1,5 millió forint.
Ekkor a magánszemély részére 2022 szeptemberében kiszámlázott 3 millió forintot 2023. január hónapban kellene bevételként figyelembe venni. Ebből adódóan 1,5 millió forint 40 %-át, azaz 600 000 Ft-ot kellene adóként megfizetni.
Nagy János szempontjából az a legjobb megoldás, ha egyéni vállalkozását csak 2023. február hónapban szünteti meg. Ekkor tételes adó fizetésével érintett hónapok száma 2 lenne. Emiatt a 40 %-os adót nem viselő bevételhatár 3 millió forint lenne.
Ezáltal nem kellene 40 %-os adót fizetnie, amely 600 000 Ft megtakarítást jelent. Ennek „ára” két havi tételes adó, azaz 100 000 Ft megfizetése, tehát a tényleges megtakarítás 500 000 Ft. Az új katás időszakban kiállított számlára alapított követelés a katás státusz megszűnését megelőzően behajthatatlanná válhat (előző példákban nem ezt a helyzetet feltételeztük). Ekkor mindenképpen felmerül az a jogértelmezés, hogy behajthatatlan követelést nem kell bevételként figyelembe. Ennek következtében 40 %-os mértékű adó fizetésének kötelezettsége sem merülhet fel. Azonban ilyen értelmű rendelkezést az új Kata tv. (2022. évi XIII. törvény) nem fogalmaz meg.
Ezért a NAV egy ellenőrzés során vélhetően az előző példákban leírtak szerint állapítja meg a bevételt. Az elsőfokú adóhatóság határozatával szemben a felettes hatóságnál (Fellebbviteli Igazgatóság) lehet fellebbezést benyújtani. Tegyük fel, hogy a felettes hatóság is azt a jogértelmezést képviseli, hogy a behajthatatlan követelést is bevételként kell elszámolni az új katás státus megszűnésének napján, amely következtében az év első napjától a megszűnés napjáig terjedő időszakban elszámolt bevétel meghaladja a 40 %-os adót viselő bevételhatárt, ezáltal az egyéni vállalkozó 40 %-os adó fizetésére kötelezett.
Ekkor a vállalkozás számára a közigazgatási per indítása az egyetlen út álláspontjának érvényesítésére.
A tartós adathordozók mellé a kereskedők kötelesek úgynevezett adattörlő kódot biztosítani a fogyasztók számára. 2024-ben azonban fontos változtatások módosítjá...
Elindult az év, de fogalmad sincs, hogy milyen adóügyi változásokkal kell számolnod? Ebben a cikkben Fülöp Olga, a Számpatikus összefoglalta a legfontosabbakat,...
A vállalkozók között sokszor felmerül kérdésként, hogy mikor, milyen esetben jár számukra egy-egy pénzbeli ellátás. Ebben a cikkben most a táppénzzel kapcsolato...
Sokszor felmerül kérdésként a Billingo Facebook csoportban is, hogy főállás mellett hogyan, milyen formában vállalkozhatunk. Illetve az is, hogy ennek milyen ad...
Mivel az iparűzési adó egy helyi adó, ezért annak pontos szabályait mindig a helyi adó törvény (1990. évi C. tv.), valamint a székhelyünk és telephelyünk szerin...
Az közismert tény, hogy a heti 36 órát elérő munkaviszony mellett vállalkozók nem kötelezettek minimum járulékfizetésre. Viszont ha valaki gyermeket vállal, és ...