Black Friday: hogyan számlázzuk, hogyan könyveljük?

A kereskedőknek különösen fontos figyelni a Black Friday árainak meghatározására, ugyanis komoly bírságra számíthat az, aki az akciós árakat nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően alakítja ki, teszi közzé.

A kereskedőkre vonatkozó szabályok

Van egy jogszabály {162/2023. (V.5.) Korm.rendelet}, amely csak az 1 milliárd forint nettó árbevételt elérő kereskedőkre vonatkozóan írja elő, hogy a rendeletben meghatározott termékek esetében a megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb bruttó kiskereskedelmi árhoz képest kell a legalább 15 %-os akciós árat meghatározni. Ők biztosan ismerik és alkalmazzák ezeket az előírásokat. Ugyanakkor a Gazdasági Versenyhivatal és a Fogyasztóvédelem nem csak náluk figyeli, hogy az akciós árak kialakítása megfelel-e a tisztességes piaci magatartásnak, tehát érdemes az akciós árakat körültekintően meghatározni az ennél kisebb forgalmat lebonyolító vállalkozásoknak is.

Tisztességtelennek minősül, ha az akció mértéke valótlan, vagy az eredeti ár nem az, amit korábban használt a kereskedő („eredeti ár” pedig az, amit az akciót megelőzően a kereskedő jellemzően alkalmazott). Óva intem a kereskedőket attól, hogy a Black Friday előtt néhány nappal megemeljék a később akciósan árulni tervezett termékek árát csak azért, hogy az akciós ár lényegesen kevesebbnek tűnjön, mint amennyiért néhány nappal korábban árulták. Tavaly májustól ugyanis változtak az akciós árak feltüntetésének szabályai {4/2009. (I.30.) NFGM-SZMM együttes rendelet módosításával}:

• Az árcsökkentéssel együtt most már kötelező az árcsökkentést megelőzően alkalmazott árat (korábbi ár) is feltüntetni (természetesen nem csak a boltokban, hanem a webáruházak honlapjain is).
• A „korábbi ár” az árcsökkentés előtti legalább 30 nappal korábbi árat jelenti. Ha ennél rövidebb ideje értékesítjük az adott terméket, akkor is legalább a 15 nappal korábbi árhoz képest kell az árcsökkentést alkalmazni.

Vagyis az akciós árat minden esetben egy legalább 30 napos – új termék esetén 15 napos - referenciaidőszak alatt alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest kell meghatározni, és az akciós ár mellett kötelező feltüntetni az eredeti árat is.

Erre a szabályra komolyan oda kell figyelni, és egy esetleges ellenőrzés esetén a helyszínen be is kell tudni bizonyítani, hogy az akciós ár nem a múlt heti, hanem legalább a múlt havi árhoz képest kedvezményes!

Ezen kívül arra is figyelni kell, hogy a reklámüzenet (pl. az akciós ár meghirdetése) ne legyen valótlan vagy megtévesztő. Vagyis a fogyasztó ne utólag, az „apróbetűs rész” elolvasása után jöjjön rá, hogy félrevezették. Például helytelen az a reklám, amikor kiírjuk nagy betűkkel a webáruházba, hogy az ár most 6.000,- Ft helyett 3.000,- Ft, tehát adunk 50 % kedvezményt, aztán tovább kattintva, mondjuk a rendelés véglegesítése előtt jön rá a vevő, hogy ez a kedvezmény csak akkor jár, ha egyéb feltételeket is teljesít (pl. csak akkor érvényes, ha legalább egy tucatot vásárol az adott termékből, holott korábban 1 db termék került 6.000,- Ft-ba).

Szóval a kereskedőknél a legfontosabb: tisztán, érthetően, egyértelműen kell kommunikálni az akciókat.

Az akciós termék számlázása

Persze amikor a vevő megvásárolja az akciós terméket, akkor arról nyugtát vagy számlát is ki kell állítani.

A nyugtát pénztárgéppel állítjuk ki, amin szerepelhet az eredeti ár, és alatta mínusz előjellel az abból adott kedvezmény, de megfelelő az is, ha csak a kedvezményes árat tüntetjük fel rajta (természetesen jelezve, hogy ez kedvezményes ár). Ugyanakkor üzletpolitikai szempontból én szerencsésebbnek tartom az eredeti ár és az abból adott kedvezmény feltüntetését, hiszen a vevő így jobban érzékeli, hogy milyen sokat spórolt az adott vásárláson (és ezen elégedettsége a későbbiek során további vásárlásokra ösztönözheti).

Számla kiállítása esetén is ugyanez a helyzet, viszont itt azért a webáruházak, csomagküldők esetében felmerülhet kérdésként, hogy milyen teljesítési időpont szerepeljen a számlán (hiszen a termékértékesítés adójogi szempontból akkor minősül teljesítettnek, amikor a vásárló az árut átveszi). Azt, hogy a vevő mikor fogja átvenni a terméket, nem lehet előre megjósolni, és nem érdemes „megtippelni”, mert vagy eltaláljuk, vagy nem (és ha nem, akkor ez pl. egy hóvégi értékesítésnél azt is eredményezheti, hogy nem az áruátvétel hónapjának áfabevallásában fog megjelenni az értékesítés, ami bírságot is eredményezhet).

Arról, hogy a webáruházak számlázását hogyan segítjük, Webáruház számlázás: hogyan könnyítsd meg webshopod mindennapjait című cikkünkben olvashattok.

Mivel a teljesítés időpontja nem ismert, ezért a jogszabályi előírás szerinti a helyes eljárás egy bankkártyás vásárlásnál az, hogy előlegszámlát állít ki a kereskedő, majd amikor a csomagot megkapja a vevő, akkor az átvételtől számított 8 napon belül kiállítja a végszámlát (természetesen ezen szerepelnie kell az előleg levonásának is, így ezen számla fizetendő végösszege nulla lesz).

Persze tudom, hogy a legtöbben nem ezt a gyakorlatot követik, hanem azt, hogy a pénz beérkezésekor kiállítanak egy bankkártyás fizetési módú számlát, amin a teljesítés időpontja a bankkártyás fizetés napja. Sajnos ez a hatályos Áfa törvény előírásainak nem felel meg, úgyhogy egy „szőrös szívű” ellenőr simán beleköthet. Valószínűleg ez azért esik meg ritkán, mert adóhiányt csak nagyon ritkán eredményez.

Példa az akció helytelen számlázására

Ha pl. valaki 09.30 -án fizet bankkártyával, és a kereskedő 09.30 -i teljesítéssel állítja ki a számlát, ám a terméket csak 10.04 -én szállítják ki a vevőnek, akkor egy ellenőrzés megállapíthatja, hogy a 10. havi áfabevallásban kellett volna szerepelnie a fizetendő áfának – hiszen akkor volt a teljesítés -, de a 9. haviban volt bevallva. Sajnos én már találkoztam olyan ellenőrrel – kb. 15 évvel ezelőtt -, aki ebben az esetben a 10. hónapra megállapította az áfahiányt, és egyáltalán nem érdekelte, hogy az már a 9. hónapban be lett fizetve.

Ha már kiállításra került a számla (reményeim szerint helyesen), azt le is kell könyvelni, és a fizetendő áfáját is be kell vallani.

Kedvezmények és Black Friday akciók könyvelése

Hogyan kell szerepeltetni a könyvelésben az akciós áron értékesített áruból származó bevételt?

A számviteli törvény 72. § értelmében a nettó árbevétel az értékesített termék ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett áfa nélküli ellenértéke. Így tehát ha az értékesítésről kiállított számlán az szerepel, hogy

• „kütyü” nettó 50.000,- Ft + 13.500,- Ft áfa,
• árengedmény 60 %: - 30.000,- Ft (melynek áfája – 8.100,- Ft),
• fizetendő végösszeg bruttó 25.400,- Ft (nettó 20.000,- Ft + 5.400,- Ft áfa),

akkor ennek a legegyszerűbb könyvelése:

• T 311 (vevő) vagy 381 (pénztár) K 911 (nettó árbevétel): 20.000,- Ft
• T 311 (vevő) vagy 381 (pénztár) K 467 (fizetendő áfa): 5.400,- Ft

Persze lehet bonyolítani, mert helyes az alábbi könyvelés is:

• T 311 / 381 K 911: 50.000,- Ft
• T 311 / 381 K 467: 13.500,. Ft
• T 911 K 311 / 381: 30.000,- Ft
• T 467 K 311 / 381: 8.100,- Ft,

de a végeredmény ugyanaz: a bevétel nettó 20.000,- Ft, a fizetendő áfa pedig 5.400,- Ft lesz.

A Black Friday időszakára kívánok mindenkinek jó „csemegézést”, jó akciókat, a kereskedőknek sok vásárlót, a könyvelőknek pedig helyesen kiállított számlákat!

És ne feledjétek: a Billingo ebben is segít nektek, mert nagyban megkönnyíti a számlák helyes kiállítását!

Könnyítenék a könyvelésemen!
Billingo fiókot regisztrálok!

Mészáros Anikó, könyvelő