Cégalapítás során nagyon sok fogalommal találkozhatunk, melyeket nem árt ismerni, hogy pontosan tudjuk, mikor, milyen dokumentumra van szükségünk. Sokan nem tudják például, hogy mi a különbség a cégmásolat, a cégkivonat és a cégbizonyítvány között. Cikkünkben most bemutatjuk a vállalkozás alapítással kapcsolatos leghasznosabb tudnivalókat és megnézzük a legfontosabb definíciók jelentését.
A cégalapítás alapvetően nem túl bonyolult és időigényes feladat, hiszen az egyszerűsített cégeljárásnak köszönhetően, ha a törvényileg előírt mintaszerződések használjuk, akkor a cégbíróság bejegyzési eljárásának határideje mindössze egy munkanap. Ráadásul mindent el lehet intézni elektronikus úton az ügyvéd, közjegyző elektronikus aláírásával és még az illetéket sem kell postai csekken feladni. Ahhoz azonban, hogy a valóságban is ennyire gördülékeny legyen a vállalkozás alapítás folyamata, érdemes elméletben néhány kérdést átgondolni.
Miért fontos ez? Például annak, hogy milyen cégformában szeretnénk működni, hosszú távú hatásai vannak akár üzletmenet, akár költség szempontjából.
Nem árt annak sem utánajárni, hogy pontosan mi történik a cégbejegyzés során, tisztában lenni az egyes folyamatokkal még akkor is, ha az ezzel kapcsolatos teendőket jogi képviselőnk végzi.
Melyek a legfontosabb kérdések, amelyek felmerülnek?
Korábban már írtunk az egyéni vállalkozás indításáról, valamint a kft. és rt. jellemzőiről, amelyek hasznos fogódzók lehetnek.
Miután megvan a cégforma, jöhet a cégnév kiválasztása. Először is ki kell találnunk, hogy mi az, ami legjobban illik tevékenységünkhöz és marketing szempontból is előnyös. A cégnév ellenőrzés ajánlott a cégjegyzékben, hiszen ha az túlságosan hasonlít egy már bejegyzett vállalkozás nevéhez, akkor újat kell keresnünk.
Részletesebben a cégnév-választásról itt olvashatsz >>
Fontos kérdés a székhely kiválasztása is, ahol maga a központi ügyintézés történik. Amennyiben saját ingatlanunkat szeretnénk bejelenteni, akkor ehhez tulajdoni lapra lesz szükség a székhelyhasználat jogosultságának igazolására. Ha bérleményt választunk széhelyül, akkor a tulajdonosnak nyilatkoznia kell arról, hogy engedélyezi azt. Érdemes már korábban egyeztetni erről és a bérleti szerződésben rögzíteni, hogy az ingatlan felüntethető székhelyként. Vannak emellett erre szakosodott székhelyszolgáltatók is, amelyek központi irodaként működnek, például átveszik és tárolják a leveleket. Fontos azonban, hogy ha a tényleges ügyintézést máshol fogjuk intézni, azt be kell jelenteni a cégbíróságnak.
Cégalapítás előtt meg kell határozni a vezető tisztségviselő(ke)t, vagy kijelölni a testületet, akik a gazdasági társaság ügyvezetését végzik. Emellett az is kulcsfontosságú, hogy milyen jogviszonyban lesznek a cégben. Lehetőség van ugyanis munkavállalói vagy megbízásos szerződéses formát kialakítani.
Ajánlott annak is utánajárni, hogy a vezető tisztségviselők esetében milyen törvényben meghatározott kizáró okok vannak meghatározva - pl. büntetett előélet, foglalkozástól eltiltás -, ami miatt valaki nem töltheti be ezt a szerepkört. A cégbejegyzéshez mellékelni is kell azt az írásos nyilatkozatot, miszerint semmilyen kizáró ok nem áll fenn.
Járjunk utána, hogy mennyi kezdőtőkére és önerőre van szükség a cégalapításhoz. Ez társasági formáként eltérő. Kft. alapítás esetén például 3 millió forint, azonban azt nem kell azonnal a cég rendelkezésére bocsátani. Bt-t pedig minimális törzstőkével is lehet alapítani, nincs meghatározva annak legalacsonyabb összege.
Amit még mindenképp érdemes átgondolni, hogy leendő cégünknek milyen működési költségei, adóterhei lesznek, hiszen ez is befolyásolhatja, hogy mely cégformát a legelőnyösebb választani.
A fentieken túl érdemes megismerni a legalapvetőbb cégalapításhoz köthető fogalmakat. Lássuk most ezeket!
A cégbizonyítvány egy cégre vonatkozóan tartalmazza a cégjegyzék egy kiválasztott rovatában szereplő, az adott időpontban fennálló összes hatályos vagy törölt bejegyzést.
A cégkivonat a cégjegyzékben egy adott céggel kapcsolatban aktuálisan fennálló adatokat tanúsító hiteles dokumentum. Alapvetően abban különbözik a cégmásolattól, hogy utóbbi tartalmazza azokat az adatokat is, melyeket a cégjegyzékből már töröltek.
Hivatalos ügyek intézésekor, például üzletrész átruházáskor vagy peres ügyek esetén az eljáró szervek (például önkormányzatok, ügyvédek, bíróságok) leggyakrabban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs Szolgálatától beszerezhető cégkivonat vagy cégmásolat bemutatását kérik.
A cégmásolatban tehát együttesen megtalálható a cégre vonatkozó valamennyi fennálló és törölt adat, jog, valamint tényt a Ctv. 1.§ (1) bekezdés a.) pontjának megfelelően. Ami azért nagyon pozitív, mert egy cégről minden eddig létező adatot le lehet kérni.
A cégmásolat az alábbiakat tartalmazza: Cégjegyzékszám, Cégnév, Székhely, Telephely, Fióktelep, Főtevékenység, Jegyzett tőke, Adószám, Státusz, Bejegyzések dátumai, Cégforma, Rövidített cégnév, Létesítő okirat kelte módosításainak dátumai, Jegyzett tőke megoszlása (pénz és nem pénzbeli), Képviselet módja, Képviseletre jogosul(tak) adatai, Könyvvizsgáló(k) adatai, Cég statisztikai számjele, Cég pénzforgalmi jelzőszáma, Tag(ok) adatai, Az egyes adatok változásáról dátumhoz kötött történet.
Ha cégalapítás előtt állsz, mindenképp jó, ha nemcsak ügyvéded, hanem te is pontosan tisztában vagy a cégjogi fogalmakkal. Ez kisebb kockázatot jelent, hiszen jobb rálátásod van a szükséges teendőkre, illetve a cégbírósági eljárásra. Ezáltal sokkal gördülékenyebbé is válik a kommunikáció jogi képviselőd és közted, problémamentesen és gyorsan történhet a cégalapítás.
Ha cégindítás előtt szeretnél többet megtudni piaci konkurenseidről, partnereidről, a Billingo Céginfóban hozzáférsz a hazai vállalkozások aktuális cégadataihoz. A cégek alapinformációi mellett lehetőséged van beszámoló keresésre, beszámoló letöltésre, a vállalkozásokkal kapcsolatos pozitív és negatív események megtekintésére, mely segít üzleti döntéseid meghozatalában.
A tartós adathordozók mellé a kereskedők kötelesek úgynevezett adattörlő kódot biztosítani a fogyasztók számára. 2024-ben azonban fontos változtatások módosítjá...
Elindult az év, de fogalmad sincs, hogy milyen adóügyi változásokkal kell számolnod? Ebben a cikkben Fülöp Olga, a Számpatikus összefoglalta a legfontosabbakat,...
A vállalkozók között sokszor felmerül kérdésként, hogy mikor, milyen esetben jár számukra egy-egy pénzbeli ellátás. Ebben a cikkben most a táppénzzel kapcsolato...
Sokszor felmerül kérdésként a Billingo Facebook csoportban is, hogy főállás mellett hogyan, milyen formában vállalkozhatunk. Illetve az is, hogy ennek milyen ad...
Mivel az iparűzési adó egy helyi adó, ezért annak pontos szabályait mindig a helyi adó törvény (1990. évi C. tv.), valamint a székhelyünk és telephelyünk szerin...
Az közismert tény, hogy a heti 36 órát elérő munkaviszony mellett vállalkozók nem kötelezettek minimum járulékfizetésre. Viszont ha valaki gyermeket vállal, és ...