Erre kell odafigyelned, ha másodállásban vagy egyéni vállalkozó: a legfontosabb különbségek a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokhoz képest.
Hogyan dolgozhatsz másodállásban?
Ha a bejelentett főállásod mellett szeretnél extra bevételhez jutni, akkor többféle lehetőséged is van:
- köthetsz alkalomszerűen megbízási szerződést
- dolgozhatsz egyszerűsített foglalkoztatással
- lehetsz egyéni vállalkozó
- vállalhatsz munkát adószámos magánszemélyként (amennyiben az adott tevékenységet nem kötelező egyéni vállalkozóként folytatni)
Ahhoz, hogy el tudd dönteni, hogy számodra melyik a legideálisabb, mindenképpen érdemes megvizsgálni az egyes kategóriák feltételeit és átnézni, mennyi adót és járulékot kell fizetned. Ebben segítünk most neked!
Billingo megjegyzés: ha egyéni vállalkozóként az átalányadózáson gondolkodsz,
átalányadó kalkulátorunkkal tudod kiszámolni, milyen költségek várnak rád, akár hónapra vagy évre lebontva. Ha pedig katáznál, a
Billingo Kata Asszisztensével tudod ezeket kiszámolni és vezetni is. Természetesen ennyivel nem fejezzük be a támogatásod, az
átalányadózós Facebook csoportunkban rengeteg olyan kérdést válaszolunk meg, amely naponta szembe jöhet.
Másodállás megbízási szerződéssel
Azok számára, akik nem
egyéni vállalkozóként szereznek plusz jövedelmet, az egyik legelterjedtebb a megbízási szerződéses jogviszony, melyre az alábbiak jellemzők:
- alkalomszerű
- a megbízás tartalmában és a díjazás feltételeiben alá- és fölérendeltség áll fenn
Mit is jelent ez? A megbízási szerződés esetében a megbízónak utasítási joga van, amely azonban sokkal szűkebb, mint a munkaviszony esetén. A fókusz ilyenkor a szolgáltatás biztosításán, feladat elvégzésén van és nem a folyamatos munkavégzésen. A megbízó nem szab meg munkaidőt és nem köti ki a munka elvégzésének helyét. A megbízási díj akkor jár a megbízottnak, amikor a megbízást teljesítette, tehát nem kap rendszeres fizetést.
Gyakori, hogy a munkáltató speciális feladatokra megbízási szerződést köt főállású munkavállalójával.
Megbízási szerződés alapján végzett tevékenység miatt magánszemélyként nem vagy köteles a NAV-tól adószámot kérni.
A megbízási jogviszony szabályait a Polgári Törvénykönyv tartalmazza (2013. évi V. törvény).
Megbízási jogviszony esetén nincs minimális megbízási díj, erről te és a megbízód egyénileg állapodtok meg.
A megbízási jogviszony alapján végzett munka önálló tevékenységnek minősül, ezért lehetőséged van a költségeid elszámolására:
- tételes költségelszámolás alapján (kiadásaidat számlákkal kell igazolnod)
- átalány költségelszámolással (teljes bevételed 10%-a az elszámolható költség)
Fontos tudnod, hogy amennyiben a megbízási díjból számított jövedelem összege:
- eléri a naptári évre vonatkozó minimálbér 30%-át,
- vagy naptári napokra vetítve annak 1/30-ad részét,
akkor az SZJA mellett járulékfizetési kötelezettséged is keletkezik.
A megbízási díjból származó jövedelem:
- tételes költségelszámolásnál a bevétel és a költség különbözete
- átalányköltségnél a bevétel 90 %-a
Milyen adókat és járulékokat kell fizetned magánszemélyként?
- SZJA-előleg: 15%
- Amennyiben a megbízási díjból számított jövedelmed:
- eléri, vagy meghaladja a minimálbér 30%-át,
- vagy naptári napokra vetítve annak 1/30-ad részét,
- akkor abból 18,5 % társadalombiztosítási járulék is levonásra kerül.
Ha a megbízód vállalkozás, vagy más szervezet, akkor költségnyilatkozatod alapján a megbízási díjadból levonja a közterheket és azokat tovább utalja a NAV-nak.
Neked csak a nettó összeget fizeti ki. Ha tételes költségelszámolásról nyilatkoztál, akkor a kifizető maximum a bevétel 50 %-át veheti figyelembe költségként a közterhek levonásánál.
Amennyiben adóbevallásodban ennél több költséget vehetsz figyelembe, akkor emiatt több közterhet vontak le tőled. A különbözetet bevallásodban igényelheted vissza.
Az adóévben minden önálló tevékenységből származó bevételnél a költségelszámolást tekintve azonos módszert kell alkalmazni.
Amennyiben év közben a 10% költséghányad alkalmazását választottad, akkor az adóbevallásban áttérhetsz a tételes költségelszámolásra. Azonban, ha év közben tételes költségelszámolással éltél, akkor az adóbevallásban ehelyett a 10% költséghányad már nem jön számításba.
Előnye
- nem szükséges adószám kiváltása, magánszemélyként is végezhető
- lehetőséged van költségelszámolásra
Hátránya
- nincs szabadság, felmondási idő
- nincsenek plusz juttatások, pótlékok
Egyszerűsített foglalkoztatás
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól a 2010. évi LXXV. törvény rendelkezik.
Milyen munkák esetében alkalmazható egyszerűsített foglalkoztatás?
- mezőgazdasági idénymunkák
- turisztikai idénymunkák
Mindkét esetben egy munkáltatónál egy naptári évben legfeljebb 120 napot dolgozhatsz.
- alkalmi munkák
* Legfeljebb 5 egymást követő napon át,
* egy hónapon belül maximum 15 napon át,
* egy éven belül legfeljebb 90 naptári napon keresztül dolgozhatsz.
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a szakképzettséget nem igénylő alkalmi munkavállaló bére 2023-ban:
- a minimálbér 85%-a - nettó 1 134 Ft/óra
Szakképzettséget igénylő munkakörben:
- a minimálbér 87%-a – nettó 1 483 Ft/óra
A jogszabály meghatároz egy összeghatárt, ameddig munkavállalóként nem kell az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem után szja-t fizetned.
Ha szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozol, akkor ez az összeg 2023-ban a napi minimálbér 130 %-a, azaz:
13 871 Ft x A FOGLALKOZTATÁS NAPJAI
Amennyiben szakképzettséghez kötött a munkát végzel, akkor ez az összeg a napi garantált bérminimum 130 %-a, azaz:
17 719 Ft x A FOGLALKOZTATÁS NAPJAI
Ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó, naptári évben kapott munkabér meghaladja az összeghatárt, akkor munkavállalóként szja fizetési kötelezettséged van. Azonban továbbra sem kell társadalombiztosítási járulékot fizetned.
Amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatás keretében 2023-ban meghatározott napi bruttó munkabér meghaladja a 21 340 Ft-ot, akkor ezen összeget meghaladó munkabér a munkáltatónál nem minősül elismert költségnek, s azzal a társasági adó (kisvállalati adó) alapját meg kell növelni.
E szabály miatt nem jellemző, hogy a munkáltató ezen összeget meghaladó napi bruttó munkabér ellenében hajlandó foglalkoztatni a munkavállalót, de ezt megteheti.
A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott dolgozó után tételes közterhet fizet.
Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 2023-ban ez az összeg napi 1 200 forint munkavállalónként.
Alkalmi munka esetén 2023-ban a közteher napi 2 300 forint, statiszták után napi 7 000 forint.
Az egyszerűsített foglalkoztatást a foglalkoztatónak a 23T1042E nyomtatványon kell bejelentenie a NAV-nál.
Előnye
-
munkavállalóként csak személyi jövedelemadót kell fizetni és azt is csak meghatározott esetben
- a munkavégzéshez nincs szükség munkaszerződésre
- jár időarányos szabadság, éjszakai pótlék, túlórapótlé
Hátránya
-
kizárólag alkalomszerű, szezonális munka esetén alkalmazható
Egyéni vállalkozás másodállásban
Másodállású egyéni vállalkozást egyszerűen és gyorsan indíthatsz, ha legalább heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezel. Ez vonatkozik rád akkor is, ha közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozaton tanulsz.
Másodállású egyéni vállalkozóként közterheket kell fizetned az elszámolt vállalkozói kivét után. A vállalkozói kivét a saját munkád ellenértéke. Tulajdonképpen önmagadnak adsz kvázi ‘fizetést’.
Havi járulék- és adóbevallást (2358. sz. bevallás) benyújtása másodállású vállalkozóként is szükséges. Ebben a bevallásban a fizetendő társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót kell bevallani.
Amennyiben nem volt vállalkozói kivéted, akkor nincs mi után közterheket fizetned. Ekkor nullás bevallást kell készítened.
Egyéni vállalkozásból származó jövedelmedet több módon is leadózhatod. Választhatsz vállalkozói SZJA-t, átalányadózást, valamint kata adózást.
Előnye
- az egyéni vállalkozás indítása díj- és illetékmentes, online is lehetséges, nincs szükség ügyvéd segítségére
- ha úgy alakul, hogy nincs bevételed, szüneteltetheted a tevékenységedet és mentesülsz a járulékok fizetése alól
- a vállalkozás minimum 1 hónapig maximum 2 évig szüneteltethető
- nem kell hátat fordítani biztos, bejelentett állásodnak, másodállásban is kipróbálhatod magad vállalkozóként
- kisebb a vállalkozásod fenntartási és működési költsége, mint a társas vállalkozásoknak
-
kata adózás választhatósága esetén fix összegű, alacsony havi adóteher
- alanyi adómentes vállalkozóként nincs szükség külön vállalkozói bankszámla nyitására
- ha áfa-körbe tartozol, a fizetendő áfával szemben elszámolhatod a költségeidhez kapcsolódó áfát
Hátránya
- egyes tevékenységi körökhöz szakképesítés szükséges
- teljes magánvagyonoddal felelsz a beszállítók és az adóhatóság felé
- iparűzési adót kell fizetned
- kötelező kamarai hozzájárulás terhel (évi 5000 Ft)
- nincs fizetett szabadság, túlórapótlék
Másodállás adószámos magánszemélyként
Ahhoz, hogy számlázni tudj, nem feltétlenül szükséges egyéni vállalkozást indítanod. Magánszemélyként lehetőséged van adószámot kiváltani a NAV-nál, és ezzel jogosultságot szerzel arra, hogy számlát állíts ki.
Az adószám kiváltása előtt célszerű könyvelővel, adótanácsadóval konzultálnod. Ugyanis vannak bizonyos tevékenységek, amelyek kizárólag egyéni vállalkozóként végezhetők.
Adószámos magánszemélyként bevételi és kiadási nyilvántartásra lesz szükséged. Az ily módon szerzett bevételt a személyi jövedelemadó bevallás ‘önálló tevékenységből származó jövedelem’ sorában kell feltüntetni.
Mi a különbség az egyéni vállalkozó és az adószámos magánszemély között?
Az adószámos magánszemély is rendszeresen és üzletszerűen végzi tevékenységét. Emiatt kell adószámot kérnie a NAV-nál.
Általában szellemi szabadfoglalkozásúak élnek ezzel a lehetőséggel.
Amennyiben egyéni vállalkozóként számlázol, akkor a számla teljes összegét megkapod, a kifizetőnek nem szükséges adót megállapítania és levonnia.
Az adót, adóelőleget az önadózás szabályai alapján saját magad vallod be és fizeted meg.
Adószámos magánszemély esetében a megbízónak - feltéve, hogy vállalkozás vagy bármely más szervezet - a következők szerint kell eljárnia.
Először is meg kell állapítania, hogy a magánszemély a számlázott tevékenységgel összefüggésben biztosítottnak minősül-e. Amennyiben igen, akkor szja-előleg mellett a járulékokat is le kell vonnia. Így te magánszemélyként már csak a levont szja-val, járulékkal csökkentett összeget kapod meg.
Emellett a megbízónak igazolást kell kiállítania számodra a naptári évben kifizetett bevételről. Továbbá az abból jövedelemként figyelembe vett összegről, és az az azokból levont tételekről jogcímenként.
Előnye
-
elszámolhatóak a költségek, nem kell vállalkozást alapítani
- nyilatkozhatsz a költségelszámolás mértékéről, ezzel növelheted a cash flow-t
- nem kell iparűzési adót és kamarai hozzájárulást fizetned
ha nincs jövedelmed, nincs fizetési kötelezettséged sem
Hátránya
-
adószámos magánszemélyként kevesebb költséget tudsz elszámolni, mint egyéni vállalkozóként
- nem számolhatsz el kivétet és korlátozott az értékcsökkenési leírás elszámolása
- nincs lehetőséged veszteség-elhatárolásra, azaz azt a következő év(ek)ben jelentkező nyereséggel szemben nem számolhatod el.
Főállású vagy másodállású egyéni vállalkozó?
Ha van egy jól fizető állásod, de vállalkozásban is gondolkodsz, érdemes lépésről lépésre haladnod. Azaz, először másodállásban vállalkozást indítanod. Amikor már beindult az üzlet, lehetsz főállású egyéni vállalkozó, vagy akár alapíthatsz gazdasági társaságot. Így nem kell feladnod a biztos jövedelmedet egy bizonytalan jövő reményében.
Tudtad, hogy az induló vállalkozások kb. fele már az első három évben megszűnik?
Főállás mellett minimális kockázattal is belevághatsz önálló üzletbe!
A másodállású egyéni vállalkozó
Semmiféle akadálya nincs annak, hogy egyéni vállalkozást indíts munkaviszonyod mellett. Ezt nem kötelező munkáltatód felé bejelentened, de javasolt megtenni. A legcélszerűbb írásban tájékoztatni. Erről sok esetben maga a munkaszerződés is rendelkezik. Különösen akkor indokolt, ha olyan tevékenységet kívánsz végezni, amelyet munkáltatód is. Ugyanis ekkor munkáltatód konkurenciájává válhatsz.
Amennyiben a munkaszerződésed nem tiltja, alkalmazottként is indíthatsz egyéni vállalkozást, vagy alapíthatsz gazdasági társaságot.
Ha legalább heti 36 órás munkavégzésre vagy kötelezett, akkor munkaviszony melletti egyéni- vagy társas vállalkozónak minősülsz.
Egyéni vállalkozása indítása a gyakorlatban
Egyéni vállalkozást személyesen – ügyfélszolgálati irodában -, vagy online, Ügyfélkapun keresztül is indíthatsz.
A kérelemben az alábbiakat kell megadnod:
1. Személyes adatok
2. Az egyéni vállalkozás székhelye (telephelye, fióktelepe)
3. Tevékenységi körök, melyeket vállalkozóként végezni fogsz
4. Annak jelzése, hogy másodállásban végzed vállalkozásodat
5. Amennyiben az Szja tv. szerinti átalányadózás szerint adóznál, akkor erről a kérelemben kell nyilatkoznod
6. Áfával kapcsolatos nyilatkozatok megtétele. Például belépés az áfa körbe, áfásként pénzforgalmi adózás választása, vagy alanyi adómentesség választása
7. Ha egyből katázni szeretnél, akkor erre vonatkozóan a kérelemben nyilatkozni kell
Ha még nincs adószámod, akkor azt az egyéni vállalkozás indítására vonatkozó kérelem elfogadását követően megállapítják számodra. Az adószám mellett nyilvántartási számot is kapsz.
Sem az adószám, sem a nyilvántartási szám nem azonos az adóazonosító jeleddel .
További lépések:
8. Kamarai regisztráció
9. Iparűzési adó (IPA) – egyéni vállalkozás bejelentése az önkormányzatnál
Milyen tevékenységet válassz egyéni vállalkozóként?
Mivel egyéni vállalkozóként bizonyos tevékenységi körök képesítéshez kötöttek, érdemes ellenőrizni vagy könyvelővel konzultálni, hogy melyik megfelelő számodra.
Egyéni vállalkozó adózása másodállásban
Egyéni vállalkozóként alapszabály szerint az SZJA tv. szerint adózol. Ezen kívül választhatsz átalányadózást és kata adózást. Most mutatjuk, melyikről, mit érdemes tudnod!
Vállalkozó személyi jövedelemadó
Az SZJA törvény szerint egyéni vállalkozóként az alábbi adófizetési kötelezettségeid vannak:
- a vállalkozói kivét alapján fizetendő szja és járulékok, ami az összevont adóalapra megállapított adó (az egyéni vállalkozó személyes munkavégzése címén elszámolt összeg)
- vállalkozói szja: a vállalkozói adóalap után kell fizetni, mértéke 9 %
- osztalékadó: vállalkozói osztalékalap - vállalkozói adóalap és az azután fizetendő szja különbözete - után kell fizetni, mértéke 15 %
- szociális hozzájárulási adó: bizonyos esetekben a vállalkozói osztalékalap után kell fizetni
Előnye
- széles körben elszámolható költségek
- veszteség elszámolhatósága
Hátránya
- elengedhetetlen könyvelő megbízása a sok adminisztráció miatt
- többféle adó- és járulékfizetési kötelezettség
Átalányadózás
Az új kata szabályozás bevezetése óta egyre több egyéni vállalkozó választja az átalányadózást.
- Kezdő egyéni vállalkozó a tevékenység megkezdésekor választhatja az átalányadózást.
- Már működő egyéni vállalkozó az adott évre az átalányadózást az előző évre benyújtott szja bevallásában választhatja.
- Az átalányadózás választásának fenntartását nem kell külön bejelenteni.
- Az átalányadózás választásának megszüntetését az adott évtől az előző évre benyújtott szja bevallásában kell bejelenteni.
- Új katás egyéni vállalkozó az átalányadózásra év közben is áttérhet, a katás státus megszüntetéséről és az átalányadózás választásáról a rendszeresített bejelentő és változásbejelentő nyomtatványon (23T101E), kell nyilatkozni.
- A katás státus a bejelentés benyújtásának napját magában foglaló hónap utolsó napjával szűnik meg, s ezt követő hónap első napjától indul az átalányadózás időszaka.
Az átalányadózás választásának nincs feltételei, ide nem értve az átalányadózás újbóli választásához kapcsolódó szabályokat.
Az egyéni vállalkozó az átalányadózás szabályait addig alkalmazhatja, amíg az adóévben bevétele az éves minimálbér tízszeresét nem haladja meg.
Ha az egyéni vállalkozó nem egész évben átalányadózik, akkor a bevételhatárt arányosítania kell.
A bevételhatár átlépését követően egyéni vállalkozónak az adóév egészére nézve át kell térnie a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására.
Továbbá át kell térnie a pénztárkönyv teljes és az egyébként szükséges részletező nyilvántartások vezetésére, azzal, hogy a jogosultság megszűnésének időpontját megelőző időszakra vonatkozó költségadatokat elégséges a pénztárkönyvben az abban foglalt részletezettség szerint, de tételenként egy összegben feltüntetnie.
2023-tól jelentősen csökken az az időszak, amelyben a korábban átalányadózást megszüntető egyéni vállalkozó nem lehet újra átalányadózó.
Az a vállalkozó, aki 2022. december 31-ét követően megszünteti e státuszát, vagy az átalányadózásra való jogosultsága megszűnik, a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra nem választhatja újból az átalányadózást.
Amennyiben az átalányadózásra való jogosultság 2022. december 31-ig szűnt meg, akkor a megszűnésé évében és az azt követő 4 évben az átalányadózás ismét nem választható.
Fizetendő közterhek
Az szja alapja az átalányban megállapított jövedelemből az adóköteles rész. Az átalányadózás esetén az összes költség elszámoltnak tekinthető, ezért nem kell költségelszámolást készíteni. Viszont a számlákat meg kell őrizni.
Közterhek mértéke:
- 15% személyi jövedelemadó
- 13 % szociális hozzájárulási adó
- 18,5% társadalombiztosítási járulék
Átalányban megállapított jövedelem = Bevétel – Költséghányad
Például: ha a költséghányad 40%, akkor a jövedelem a bevétel 60%-a
Adóköteles jövedelem = Jövedelem – Adómentes jövedelem
A költséghányad általános mértéke 40%. Az Szja tv. meghatározza, hogy mely esetekben érvényesíthető 80, vagy 90 %-os költséghányad.
Adómentes az éves minimálbér felének megfelelő összeg.
Az egyéni vállalkozó negyedévente szja előleget köteles fizetni, a megfizetésre nyitva álló határidő a negyedévet követő hónap 12. napja.
Főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem nem éri el az adott hónapra a minimum adó- és járulékot alapot , akkor a szociális hozzájárulási adót és társadalombiztosítási járulékokat a minimum adó-, és járulékalap szerint kell fizetni.
Ha az egyéni vállalkozó nem főfoglalkozású, akkor a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot a szja köteles jövedelem után köteles megfizetni.
Amennyiben az egyéni vállalkozó nem foglalkoztató, akkor 2023-tól negyedéves járulékbevallás (2358 sz. nyomtatvány) benyújtására kötelezett.
A bevallott szociális hozzájárulási adót és társadalombiztosítási járulékot a negyedévet követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni.
Ha az egyéni vállalkozó foglalkoztató, akkor 2023-ban is havi járulékbevallás benyújtására kötelezett.
A bevallott szociális hozzájárulási adót és társadalombiztosítási járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni.
Előnye
akkor éri meg választanod, ha a bevételedet az átalánnyal jobban tudod csökkenteni, mint a tételes költségelszámolással.
Hátránya
Bonyolultabb adózási forma, és általában kevésbé éri meg, mint a kata.
Kata adózás
A kata lényegében átalányadó. Népszerűségét annak köszönheti, hogy a kisadózó egyéni vállalkozó havi fix 50 000 Ft összegű adóval a vállalkozásából származó összes jövedelmét leadózza.
Ki választhatja a kata adózást?
Új katás kizárólag az az egyéni vállalkozó lehet, aki egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) szerint indította tevékenységét (szerepel az egyéni vállalkozók közhiteles nyilvántartásában) és az új Kata tv. 2. § 2. pontja szerint főfoglalkozásúnak minősül.
Nem választhatja a katát a főfoglalkozású egyéni vállalkozó, ha
- adószámát a bejelentés évében és az azt megelőző 12 hónapban az adóhatóság törölte;
- a bejelentés időpontjában adószám törlésének hatálya alatt állt;
- ingatlant ad bérbe és abból a bejelentés évében bevételt szerzett;
- a tárgyévben, vagy az azt megelőző évben szűnt meg a kata alanyisága.
Nem főfoglalkozású az egyéni vállalkozó, ha
a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
b) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
g) a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül,
h) a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, az Evectv. szerint nyilvántartásba nem vett, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozónak minősül,
i) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,
j) a köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy a 25. életévének betöltéséig idetartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is;
Kamarai hozzájárulás ( tagdíj) – évente 5000 Ft
Vállalkozóként kötelező a regisztráció a Kereskedelmi és Iparkamarába. Ezt a nyilvántartásba vételt követő 5 napon belül kell megtenni és egyben befizetni az éves hozzájárulást . Az adott évre vonatkozó hozzájárulást a tárgyév március 31-ig kell befizetni.
Iparűzési adó
Az iparűzési adó alá minden vállalkozónak kötelezően be kell jelentkeznie a székhelye, telephelye szerint illetékes önkormányzatnál.
2023. január 1-jétől megszűnt a katásokra vonatkozó speciális rendelkezés!
2023. január 1-jétől kisvállalkozások számára új szabályokon alapuló átalányadózás választható!
Az átalányadózás választásának hiányában az iparűzési adót az általános szabályok alapján kell meghatároznia új katás egyéni vállalkozónak is.
Előnye
- könnyű adminisztráció: csak bevételi nyilvántartást kell vezetned
- adott bevételi értékhatárig csak a tételes adót kell megfizetni
Hátránya
- katásként nem vagy jogosult költségelszámolásra
- nem váltja ki az iparűzési adót
- bizonyos bevételi értékhatár túllépése esetén 40%-os adót kell fizetni az értékhatár feletti bevételre
Jó ha tudod: Bevételi értékhatár számítása
1. lépés: Hány hónapra kellett a naptári évben tételes adót fizetni?
2. lépés: A hónapok számát szorozd meg 1,5 millió forinttal.