Főállásúból mellékállású vállalkozás? Itt a vonatkozó szabályok

Ki minősül másodállású vállalkozónak?

• máshol heti 36 órát meghaladó jogviszony (gyakorlatilag a 8 órás főállás) melletti,
• nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal rendelkező,
• öregségi nyugdíjas (kizárólag öregségi nyugdíjkorhatárt betöltöttek vagy a „nők 40 évével” nyugdíjba vonultak) személy.

Tehát ha ezek bármelyike teljesül, akkor mellékállású vállalkozók vagyunk, akik NEM kötelezettek a saját vállalkozásukban minimális járulékfizetésre. Ez alapvetően nagy könnyebbség például egy vállalkozás beindításakor, amikor még nagyon képlékeny, hogy lesznek-e vevőink egyáltalán, hogyan lesz bevételünk rendszeresen stb.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy aki főállásban dolgozik valahol, az első lépésben mindig nézze meg, mit ír a munkaszerződése (vagy a kinevezése a közszférában dolgozók esetén) az esetleges vállalkozói tevékenységről.

Általában csak a konkurens vállalkozási tevékenységet szokták tiltani, mint ahogyan a Munka törvénykönyve is kimondja, hogy az rendkívüli felmondásra is indok lehet. Ha olyasmire akarunk vállalkozást alapítani, ami teljesen eltér a munkáltatónk profiljától és az ottani munkakörünktől is, azt általában kockázatmentesen megtehetjük. Azért a jó viszony megőrzése érdekében szoktam javasolni, hogy mindenképpen egyeztessünk a közvetlen főnökünkkel a terveinkről, nehogy később kínos meglepetés érjen bennünket.

Ha ezeket mind tisztáztuk, és van bennünk vállalkozói véna, akkor semmiképpen se mondjunk le álmaink megvalósításáról!

Nézzük, hogy milyen vállalkozási formák és adózási módok jöhetnek szóba mellékállású vállalkozók esetében.

Egyéni vállalkozó

• Ha valaki a vállalkozói  SZJA szerinti bevétel-költség alapú adózást választja mellékállású egyéni vállalkozóként, akkor mentesül a havi minimális járulékfizetés alól, és csak a nyereség után adózik év végén. Ha év közben bármilyen kis összegű vállalkozói kivétet kivenne az illető, van erre lehetősége (ez akkor persze költségnek is minősül ebben a modellben). Ilyenkor viszont értelemszerűen fizetni kell az adott összegre vonatkozó járulékokat a normál százalékos mértékkel (15% SZJA + 18,5% TB + 13% szochó).

Az év végi nyereség után még először 9% vállalkozói SZJA fizetésére kötelezettek ezen vállalkozók. Majd pedig a maradék adózott eredményre jön az osztalékadó, ami 15% SZJA-ból és 13% szociális hozzájárulási adóból áll. Ez utóbbinál van egy felső korlát, ami felett már nem kell megfizetni, illetve amiből levonható bizonyos összeg, ha van év közben bérünk, amire már fizettünk/fizetnek szochót.

Az ilyen típusú adózók akár főállásúak, akár mellékállásúak, az ’58-as járulékbevallásra továbbra is havonta kötelezettek, melynek kitöltése nem a legegyszerűbb, mint ahogy a ’T1041-es jogviszony bejelentő sem az elején. Tehát mivel nagyon körültekintően kell eljárni ezek esetében, én mindenképpen azt javaslom, hogy ezeket szakemberrel együtt töltsük ki, vagy legalább az elsőt ellenőriztessük le.

• Átalányadó választása esetén az a speciális szabály áll elő, hogy év közben az átalányban megállapított jövedelem után kell megfizetni a járulékokat (15% SZJA + 18,5% TB + 13% szochó), akár főállásúak, akár mellékállásúak vagyunk. Mellékállás esetében viszont itt sem játszik a minimális járulékfizetési kötelezettség szabálya.

A 2022-től a jövedelemre (minimálbér hatszorosa) bevezetett adómentes sáv mellékállásúak számára igencsak kedvezővé tette ezt az adózási módot. Hiszen számukra ez azt jelenti, hogy 2023-ban a 40%-os költséghányadba tartozók 2.320 ezer forintos, a 80%-osok 6.960 ezer forintos, a 90%-osba tartozók pedig nettó 13.920 ezer forintos bevételig nem fizetnek sem SZJA-t, sem TB-t, sem pedig szochót, kizárólag iparűzési adó terheli őket. Persze nagyobb bevétel esetén már matekozni kell, mert lehetséges, hogy az 1. pontban felvázolt normál költség elszámolós modell kedvezőbb választása lenne (ez a vállalkozás tényleges költségeitől is nagyon függ).

A főállású és a mellékállású átalányadózók 2023-tól negyedévente küldik saját maguk vonatkozásában az ’58-as járulékbevallást, és ők is kötelezettek ’T1041-es beadására is az elején, amelyek kitöltésére ugyanaz igaz, mint amit fentebb már írtam.

A Billingo Átalányadó Asszisztens Plusz szolgáltatása a negyedéves ’58-as bevallásod elkészítésében mellékállásúként is a segítségedre van.

• A kisadózó vállalkozások tételes adója, azaz a KATA egyértelműen kiesik a mellékállásúak számára, ugyanis ebben az adózási módban már csak főállású katások vannak, akik havi 50.000 forint tételes adót fizetnek, a 25.000 forintos (régi) KATA 2022. augusztus 31-vel megszűnt.

Társas vállalkozók (Bt., Kft.)

• A társasági adót választó cégeknél az 1. pontban már ismertetett egyéni vállalkozók SZJA alapú adózásához hasonlóan a mellékállású vállalkozóknál ugyanúgy nem kerül képbe a minimumjárulék fizetési kötelezettség. Csak az év végi adó (9% társasági adó + osztalékadó az előzőekben már ismertetett szabályok mentén), illetve ha tagi kivétet vesznek ki, akkor annak járuléka.
• A kisvállalati adó, azaz a KIVA szabályai szintén ugyanezt mondják ki, annyi eltéréssel, hogy ők év közbeni tagi kivét esetén a 13% szociális hozzájárulási adó helyett 10%-os kivát fizetnek. Illetve az év végi 9%-os társasági adó helyett is 10%-os kivát kötelesek fizetni. Igaz, csak abban az esetben, ha osztalékként is jóváhagyják az eredményt (az osztalékadó mértéke és szabálya pedig ugyanaz, mint azt az előzőekben már olvashattad).

Egészen addig, amíg a cégben akarják tartani a megtermelt nyereséget, és nincs osztalékjóváhagyás, addig a nyereség utáni 10%-os kivát se kell befizetni. Igazából ez nem feltétlenül spórolást, csak egy későbbre halasztott adófizetést eredményez.

A cégek esetében is havonta kötelező a járulékbevallás beküldése a NAV felé, csak a társas vállalkozók járulékait a ’08-as bevallás tartalmazza, ami az alkalmazottakét is. Lehet, hogy nincs alkalmazottja egy cégnek, de a mellékállású társas vállalkozó (az egyéni vállalkozóhoz hasonlóan) ezen jogviszonyában biztosítottá válik akkor is, ha nem vesz fel év közben tagi jövedelmet. Ezáltal nullásan saját maga vonatkozásában is minden hónapban be kell küldeni, és előrefelé NY-es nyomtatványon se váltható az ki soha.

Fontosnak tartom még leírni, hogy történjen bármilyen jogviszonyváltozás is egy vállalkozó életében (mellékállásúból főállásúvá vagy főállásúból mellékállásúvá válik), akkor azt azonnal le kell követni, és jelezni kell különböző változásbejelentő nyomtatványok beküldésével a NAV felé (egyéni vállalkozók esetén: ’T101E + ’T1041, társas vállalkozóknál: ’T1041). Mindez kihatással lesz a járulékfizetésre is.

PÉLDA: vállalkozásunk mellett egy munkahelyen dolgozunk heti 40 órás főállásban, ahonnan pénteki nappal léptetnek ki, de az új 40 órás munkahelyünkre csak hétfőtől jelentenek be.

Ebben az esetben 2 napra (szombat-vasárnap) főállású vállalkozóvá válunk, amit az előzőekben már ismertetett nyomtatványokon ki-bejelentünk az adóhatóságnak. Ráadásul a 2 nap vonatkozásában még minimális járulékfizetés is terhelni fog bennünket, amit hó/negyedév végén be is kell vallani és fizetni az állam részére.

Ha te esetleg kismama vagy, aki a 8 órás főállásából ment el szülni, de ott fizetés nélküli szabadságodat töltöd éppen, mindenképp olvasd el EZT a blogbejegyzést. Sajnos a a vállalkozásod vonatkozásában nem olyan egyszerű a képlet, mint ahogy azt ebben a cikkben leírtuk a mellékállásúakra vonatkozóan, de szerencsére van Billingós tartalom, ami magyarázattal szolgál.

Fülöp Olga, a Számpatikus,

az online bizniszek adózási szakértője