Ha a vállalkozó táppénzre megy

Nemrég merült fel a Billingo Átalányadó Asszisztens Facebook csoportban kérdésként, hogyha valakinek két jogviszonya van (pl. egy főállás és egy másodállású egyéni/társas vállalkozás), akkor egy esetleges betegség esetén mindkét helyen táppénzre kell-e mennie az illetőnek, illetve ilyenkor a vállalkozása működhet-e tovább alkalmazottal.

Táppénz másodállású vállalkozóként

Jó tudni, hogy a táppénzre való jogosultságot munkakörönként kell elbírálnia a háziorvosnak. Tehát attól, hogy mondjuk valaki éppen nem végezhet kemény fizikai munkát, még szellemi tevékenységet igen (pl. adminisztrációs munkáját a mellékállásában akár simán el tudja végezni).

Illetve azt is fontosnak tartom kiemelni, hogy táppénzes papírt is jogviszonyonként ad ki az orvos. Tehát ha valakinek mondjuk két 4 órás munkahelye van párhuzamosan, és mondjuk mindkettőből táppénzre fog menni, akkor mindkét munkáltató nevére meg kell kérni az orvosi igazolást a táppénz igényléséhez. Ugyanez érvényes akkor is, ha nem két munkahelye, hanem mondjuk egy munkahelye és egy vállalkozása van, stb.

Azt is fontos tudni, hogy táppénz ideje alatt hivatalosan nem végezhetünk munkát (mint ahogy szülési szabadság, azaz „CSED időszaka” alatt sem), ami miatt ilyen esetekben a vállalkozásunk működtetését is előre át kell gondolnunk. Persze ezen időszakokban minden gond nélkül lehet például alkalmazottunk, aki helyettünk dolgozik. Ilyenkor, ha saját magunk után nem is kell járulékot fizetnünk, attól az alkalmazottunk járulékait természetesen ugyanúgy fizetjük az államnak minden hónapban.

Ha te akár fő-, akár másodállású vállalkozóként épp szülés előtt állsz, akkor EZT a blogbejegyzést is olvasd el mindenképpen.

Vajon hogyan számítják ki, hogy mennyi táppénzt fogunk kapni?

A táppénz összege a táppénzalap 60 vagy 50 százaléka lesz. Utóbbi akkor, ha kórházi táppénzről van szó.

A táppénzalapot pedig a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő 180 napos időszak ellátási alapjából számítják ki, ha nem volt 30 napnál hosszabb megszakítás a biztosításban. Ha valakit érdekel a jogszabályi hivatkozás is, akkor ezeket a szabályokat a 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló részben találja meg.

Táppénz egyébként főszabály szerint annyi időre jár, amennyi időt előtte biztosítva voltunk az adott jogviszonyunkban, de maximum egy évig lehet valaki táppénzen. Ha gyermekünk betegsége miatt esetleg gyermekápolási táppénzre (GYÁP) vagyunk jogosultak, akkor annak időtartama a gyerek(-ek) életkorától is függ.

Mi a helyzet a járulékfizetéssel a legkisebbeknél?

Főállású átalányadós egyéni vállalkozóként ha valaki keresőképtelen és táppénzt is igényel, akkor ezen napokra arányosan mentesül a minimális járulékfizetési kötelezettség alól, amit a negyedéves járulékbevallásban jelezni is kell. Ha a táppénzt nem igényeljük meg, mert mondjuk csak pár napról van szó, és úgy ítéljük meg, hogy „többe kerülne a leves, mint a hús”, akkor sajnos a járulékfizetés alól se tudunk mentesülni azokra a napokra.

Mellékállású átalányadós egyéni vállalkozóként is igényelhetünk táppénzt, mint ahogy azt már fentebb is írtam, hiszen jogviszonyonként bírálják el a jogosultságot. Az egy másik kérdés, hogy mekkora összegre leszünk jogosultak ezen jogviszony alapján. De minimum a minimálbérből számol a NEAK akkor is, ha nem fizettünk egy fillér TB járulékot sem az irányadó időszakban. Ha pedig jó sokat fizettünk, akkor az alapján. Illetve itt továbbra sem fog képbe kerülni a minimális járulékfizetés, még akkor sem, ha a főállásunkban táppénzt igényeltünk, de ebben a jogviszonyunkban mondjuk nem.

A kisadózók (új katások) ugye már csak főállásúak lehetnek, akiknél a tételes 50.000 Ft megfizetésével a pénzbeli ellátások alapja (2023-ban) csak 108.000 Ft. Az közismert tény, hogy a tételes adó nem arányosodik le hónapon belül, azaz a katát akkor is meg kell fizetni, ha csak pár napot él a katás vállalkozás adott hónapban. Persze vannak olyan esetek (szünetelés, táppénz, szülési szabadság, katonai szolgálat, fogvatartott), amikor nem kell megfizetni a katát, de csak ha egész hónapban fennáll a kieső idő. A szünetelést kivéve van egy speciális 30 napos szabály, azaz csak akkor mentesülünk a kata megfizetése alól, ha több mint 30 napig fennáll mondjuk a táppénz.

Nézzünk erre egy példát, hogy jobban megértsd:

Ha egy kata alany egyéni vállalkozó mondjuk november 14-től január 9-ig táppénzen van, akkor ebben az időszakban munkát nem végezhet, bevételt nem szerezhet (kivéve, ha van alkalmazottja), és folyósítanak neki táppénzt. Novemberre mindenképpen fizetnie kell a katát, mert volt munkavégzés hó elején, decemberre nem kell adót fizetni, viszont januárra egy külön vizsgálatot kell lefolytatni.

Ha a kieső időszak első és utolsó hónapjában a munkaképtelen napok száma eléri a 30 napot, akkor nem kell fizetni, ha pedig nem, akkor kell fizetni. A példában novemberben 17 napot, januárban pedig 9 napot nem dolgozott a kisadózó, ez összesen 26 nap, tehát a tételes adót januárra is meg kell fizetni. Ha viszont január 20. lenne a táppénz vége, akkor a katát még januárra sem kellene megfizetni.

Szeretnéd átláthatóan kezelni a járulékbefizetésed?
Regisztrálj ingyenesen a Billingóra!

Katásoknál arra nagyon kell viszont figyelni, hogy ha van alkalmazottjuk, aki dolgozik helyettük és termeli a bevételt, de a vállalkozó betegsége miatt a tételes kata nem kerül megfizetésre, akkor az évi 18 milliós bevételi határ szépen arányosan lecsökken! Tehát ilyen esetben érdemes azon gondolkodni, hogy mégis inkább megfizetjük az 50.000 Ft-ot azokra a hónapokra is, amíg mi táppénzen vagyunk, minthogy utána a 40 százalékos katával adózzuk év végén a keret feletti részt.

És akkor a végére még egy érdekesség, amit sokan nem tudnak: A táppénz időtartamával viszont arányosan NEM csökken le az éves alanyi adómentes keretünk!

Fülöp Olga, a Számpatikus,

"az online bizniszek adózási szakértője