Mint azt már itt a Billingo blogján is olvashattad, a kisadózók egy jelentős részére 2021-től igencsak hátrányos változások várnak. A legnagyobb problémát minden bizonnyal a 3 millió forint feletti ugyanazon partnertől származó bevételekre fizetendő 40%-os százalékos KATA okozza.

Ha téged is érint ez a dolog, akkor biztosan elkezdtél már gondolkodni és számolgatni, hogy tudd mire is számíthatsz januártól. A kulcsszó itt mindenképpen a SZÁMOLÁS, hiszen kizárólag konkrét bevételi és költség adatok birtokában tudunk csak eredményre jutni. Szóval meg kell nézni, hogy ugyanazon paraméterek esetén vajon melyik adózási formában, mennyit fizetünk az államnak. Fontos, hogy jelen cikkemet végigolvasva sem fogod biztosan tudni, hogy számodra pontosan mi a legjobb. Viszont kapni fogsz egy átfogó képet a jelenlegi lehetőségeidről.

A kisadózó vállalkozások tételes adója alól bármelyik hónap végével ki lehet lépni, nem csak év végével. Viszont nem minden fajta adózási módot választhatunk év közben. Szóval mindenképpen figyelemmel kell lenned arra is, hogy jó döntés-e január 1-jétől váltani, vagy esetleg csak év közben, amikor már kimaxoltuk a katában rejlő lehetőségeinket.

Nézzük hát, hogy a különféle vállalkozási formák esetén melyek a főszabályok, és milyen más, speciális adózási módokat választhatunk

Katás egyéni vállalkozók (egyéni ügyvédek) lehetőségei

1. SZJA szerinti vállalkozói jövedelem szerinti adózás

Alapesetben minden egyéni vállalkozó az SZJA szerinti bevétel-költség alapú adózás alá esne. Tehát ha valaki kilép (vagy kiteszik) a KATA hatálya alól, akkor főszabályként ezen adózás alá fog kerülni.

Fontos, hogy itt a főállású vállalkozók kötelezettek havonta a minimum járulékok fizetésére, ami az idei garantált bérminimumra vetítve kb. 103.000 forint. A mellékállású vállalkozóknak nem kell járulékokat fizetniük ebben az adózási módban. Ők csak az év végi nyereség után adóznak.

Év végén először 9% vállalkozói SZJA fizetésére vagyunk kötelezettek a nyereségünk után, majd pedig a maradék adózott eredményre jön még az osztalékadó, ami 15% SZJA-ból és 15,5% szociális hozzájárulási adóból áll. Ez utóbbinál ne felejtsük el, hogy van egy felső korlát, ami felett már nem kell megfizetni, illetve amiből levonhatjuk az év közben már a bérünk után befizetett szochót is.

2. Átalányadózás

Ez a speciális adózási mód csak teljes évre választható, és fontos feltétele, hogy 15 millió forintnál (kiskereskedők esetén 100 milliónál) nem lehet több bevételünk sem megelőző adóévben, sem pedig tervezetten abban az évben, amelyikre választjuk.

Az átalányadónak már a nevéből is kiderül, hogy a bevétel egy bizonyos százaléka lesz az átalányban megállapított jövedelem, amire az adót fizetjük. Ennek mértéke tevékenységfüggő, de nagy többségében a 40%-os költséghányad, azaz 60%-os jövedelem lesz a kiinduló pont. De mindenképpen tanulmányozzuk az SZJA törvény 50-56. paragrafusait, ugyanis vannak olyan tevékenységek (kiskereskedelmi és bizonyos kiemelt szolgáltatások), ahol ennél jóval kedvezőbb az arány. Illetve nyugdíjas vállalkozókra is más százalékok vonatkoznak.

Fontos, hogy itt nincs évvégi adó, hanem folyamatosan év közben kell fizetni az átalányban megállapított jövedelemre a járulékokat. Főállásúaknál itt is bejön a minimum szabály, azaz, ha a jövedelem kisebb lenne, mint a minimálbér, akkor legalább a minimálbér után fizetni kell. A mellékállásúaknál ez az adózási mód nem biztos, hogy nyerő lesz, ugyanis itt bizony nekik is járulékokat kell fizetni a jövedelmükre, míg a normál költség elszámolós modellnél már láthattuk, hogy csak évvégi adó van számukra.

Katás betéti társaságok (egyéni cégek, közkereseti társaságok, ügyvédi irodák) lehetőségei

1. Társasági adó (TAO)

A cégek esetében ez a főszabály vagyis, ha valaki kikerül a KATA alól, akkor ezen törvény előírásai fognak rá vonatkozni.

Az egyéni vállalkozók SZJA alapú adózásához hasonlóan a főállású vállalkozókra itt is képbe kerül a minimumjárulék, míg a mellékállásúak csak év végi adót fizetnek.

Ez az adó a társasági adó, aminek mértéke 9%, és az osztalékadó mértéke is ugyanúgy 30,5% (figyelemmel a szochó felső korlátra!). Egyetlen jelentős különbség van az egyéni vállalkozókhoz képest, mégpedig az, hogy az osztalék a tulajdonosok döntésének kérdése. Vagyis nem kötelező kivenni minden évben, hanem akár több év nyeresége is felhalmozható és egyben is kivehető pár év múlva osztalékként (természetesen az adómérték mindig a kifizetésének adóévében aktuális szabályoknak megfelelő). Ezzel szemben az egyéni vállalkozónál ez nem opció, ott minden évben minden kis összegű eredményt kötelezően ki kell venni osztalékként.

2. Kisvállalati adó (KIVA)

Cégek esetében ez a speciális adózási mód évközben bármikor választható, tehát akár a katából való kilépéssel azonnal következő hónaptól áttérhetünk a kisvállalati adóra.

Ennek az adónak a mértéke 2021-től 11% lesz, és kiváltja a 9%-os társasági adót, a 15,5%-os szociális hozzájárulási adót és a 1,5%-os szakképzési hozzájárulást. Tehát, akinél jelentős bérköltség van, ott nagyobb összegeket lehet rajta spórolni. De egy garantált bérminimumnál is elérhető jelenleg kb. havi 7.000 Ft megtakarítás.

Ennél az adózási módnál számos speciális előírás van, amelyek közül fontosnak tartom megemlíteni, hogy itt a nyereség utáni kivát akkor fizetjük, amikor az osztalék jóváhagyásra kerül. Illetve az iparűzési adón rengeteget tudnak spórolni a kivások, tehát sok esetben önmagában akár már ezért is megérheti váltani. Itt jegyezném még meg, hogy minden speciális adózási módban van speciális iparűzési adó számítási módszer is (ahogy a katásoknak, úgy az átalányadózóknak, és a kivásoknak is).

FONTOS!
Egy kisadózó betéti társaság esetében bármelyiket is választjuk a fenti kettő adózási mód közül, a bevételi nyilvántartást el kell hagynunk és át kell térnünk a számviteli törvény hatálya alá. Ami azt jelenti, hogy leltárt és nyitómérleget is kell készíteni, amit a törvény szerint még könyvvizsgálóval is ellenőriztetni kell.

Végezetül pedig fontosnak tartom azt is elmondani, hogy amikor mérlegeljük a lehetőségeinket jusson eszünkbe az is, hogy bármilyen katás vállalkozás mellé lehet létrehozni céget is, ami ugye a fentieket látva indulásától kezdődően lehet társasági adós vagy akár kivás is.

Javaslom, hogy mindenképpen vedd igénybe szakember segítségét, aki a te konkrét számaid ismeretében tud kalkulálni a fenti adózási módokra! Ennek alapján feketén-fehéren látható lesz számodra számszakilag is, hogy mi lehet a legjobb döntés, amit meg tudsz hozni jelen körülmények között.