Katás vállalkozóként sem bújhatsz ki a papírmunka alól. Bár csökkenteni nem tudjuk, eláruljuk melyek azok az iratok, amiket köteles vagy megtartani kata vállalkozás esetén. Bonácz Zsolt adótanácsadó cikke.
A katás vállalkozások gyakran azt hiszik, hogy a felmerült költségeikkel (kiadásaikkal) kapcsolatban számlákkal nem kell rendelkezniük.
A katás vállalkozások gyakran azt hiszik, hogy a felmerült költségeikkel (kiadásaikkal) kapcsolatban számlákkal nem kell rendelkezniük.
Ezt arra alapozzák, hogy a Kata törvény semmiféle előírás nem tartalmaz a felmerült költségekkel (kiadásokkal) kapcsolatos iratok megőrzésével kapcsolatban. Továbbá úgy gondolják, hogy nem számolhatnak el költséget, valamint csak bevételi nyilvántartást kell vezetni. De az iratmegőrzési kötelezettségekkel kapcsolatban nem a Kata törvényt, hanem más jogszabályokban foglalt rendelkezéseket kell figyelembe venni.
A következőkben röviden összefoglalom, hogy mikor keletkezik a katás vállalkozásnak iratmegőrzési kötelezettsége.
Meg kell őriznie a teljesített értékesítésekről az Áfa tv. előírásai szerint kibocsátott bizonylatokat (számla, nyugta).
Amennyiben a katás vállalkozás:
- áfa bevallást
- összesítő nyilatkozatot
- bármely más adónemre vonatkozó bevallást
köteles benyújtani, akkor azt alátámasztó nyilvántartással és bizonylatokkal rendelkeznie kell.
Abban az esetben, ha a katás vállalkozás áfa kíván levonni, akkor rendelkeznie kell a beszerzést dokumentáló hiteles számlával.
Katás vállalkozásnak is meg kell őriznie az anyag, áru beszerzéséről szóló számlával, vagy olyan dokumentummal (pl. szállítólevél), amely alapján az eladó későbbiekben számlát állít ki. Ha ezt nem teszi meg, akkor igazolatlan eredetű árut forgalmaz.
Mi minősül igazolatlan eredetű árunak adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 7. § 23. pontja szerint? Mindaz az áru, anyag, amelyről az adózó az ellenőrzés időpontjában hiteles bizonylattal vagy bizonylat kiállításának alapjául szolgáló okirattal nem rendelkezik.
A fogalmi meghatározás miatt a kereskedelmi mellett, szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás is forgalmazhat igazolatlan eredetű árut. Ennek az az oka, hogy a törvényben foglalt tényállás anyag számla nélküli beszerzésével is megvalósul.
Tegyük fel, hogy az adóhatóság helyszíni ellenőrzést tart a katás egyéni vállalkozó fodrász üzletében. Ilyenkor azt is vizsgálhatja, hogy sor került-e igazolatlan eredetű áru forgalmazására.
Amennyiben az egyéni vállalkozó az ellenőrök részére nem tud számlát bemutatni az üzletben megtalálható fodrászati anyagokról (pl. hajlakk, hajfesték, stb.), akkor igazolatlan eredetű árut forgalmazott.
Ebben az esetben az adóhatóság köteles mulasztási bírságot kiszabni (azaz nem hozhat olyan döntést, hogy nem bírságol), valamint üzlet lezárását is elrendelheti. A lezárást csak az Art-ban meghatározott kivételes esetekben mellőzheti.
Mi történik, hogy az adóhatóság igazolatlan eredetű áru forgalmazása miatt jogerősen mulasztási bírságot szab ki a katás vállalkozóra? A Kata tv. 5. § (1) bekezdés h) pontja értelmében:
Az adóalanyiság megszűnik a mulasztási bírságot megállapító határozat véglegessé válásának - jogerőre emelkedésének - hónapjának utolsó napjával.
Ha katás vállalkozás magánszemélyt foglalkoztat, akkor a munkaügyi szabályokban előírt dokumentumokat köteles elkészíteni és megőrizni.
Mi történik, ha a katás vállalkozás természetes személy számára az összevont adóalap részét képező jövedelmet juttat?
A juttatott jövedelemből jövedelemadót és járulékot kell levonnia. Ezen túl közterheket (szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást) köteles fizetni, valamint ezekről bevallást kell benyújtania. Köteles megőrizni a bevallást alátámasztó nyilvántartást, valamint az azt alátámasztó iratokat.
A katás vállalkozást adatszolgáltatási kötelezettség terhelheti a Kata törvény, vagy más jogszabály alapján. Ilyen esetben a vállalkozó az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével összefüggő dokumentumokat köteles megőrizni.
A katás vállalkozásnak bevételként kell elszámolnia azt az összeget is:
Amelyet a tevékenység folytatása érdekében beszerzett termék, szolgáltatás szokásos piaci árából ténylegesen nem fizetett meg.
A katás vállalkozás nem jogosult a tevékenységéhez kapcsolódóan felmerült költségeinek elszámolására. Az értékesítő számára is előnyökkel jár a piaci érték alatti számlázás.
Azonban az említett szabály miatt a katás vállalkozás köteles a különbözetet bevételként elszámolni.
Tegyük fel, hogy az adóhatóság az előzőekben már példaként felhozott katás egyéni vállalkozó fodrásznál ellenőrzést folytat le.
Feltételezzük azt is, hogy az egyéni vállalkozó a fodrászati tevékenységéhez használt tárgyi eszközök (pl. hajszárító) beszerzéséről az ellenőrzés részére nem tud bemutatni számlákat.
Az adóellenőrzés esetleg olyan jellegű álláspontot képviselhet, amely szerint az egyéni vállalkozó nem bizonyította azt, hogy megfizette a tevékenységének folytatásához ténylegesen használt tárgyi eszközök szokásos piaci árát, így annak becsült piaci értékét bevételként kell figyelembe venni.
A tevékenységét megkezdő egyéni vállalkozó korábban – tevékenységének megkezdését megelőzően - megvásárolt eszközöket is felhasználhat vállalkozói tevékenységéhez (pl. kertgondozással foglalkozó egyéni vállalkozó korábban saját használatra megvásárolt kerti szerszámokat).
A vállalkozás számára javasolható, hogy a beszerzés időpontját dokumentummal támassza alá. Ezáltal képes igazolni, hogy a beszerzést nem **katás egyéni vállalkozóként** hajtotta végre. Ez nem kizárólag számlával igazolható, hanem bármely más olyan dokumentummal (pl. jótállási jegy, garanciális kötelezettségre vonatkozó irat), amely tartalmazza a beszerzés időpontját is.
Ilyen irat hiányában fennáll annak kockázata, hogy esetleg az adóhatóság arra az álláspontra helyezkedik, miszerint a rendelkezésre álló adatok, információk alapján a beszerzésre a vállalkozási tevékenysége folytatásának időszakában került sor, továbbá számla és az ellenérték megfizetésére vonatkozó bizonylat hiányában a szokásos piaci ár megfizetésének ténye nem állapítható meg.
Katás vállalkozás is részesülhet állam háztartási, vagy uniós forrásból származó támogatásban. Lehetővé téve eszköz(ök) beszerzését, és/vagy szolgáltatás(ok) igénybevételének finanszírozását.
A támogatás terhére megvalósított beszerzésekkel kapcsolatos dokumentumokat köteles megőrizni.
Valószínűleg már nincs az országban olyan személy, aki ne hallott volna a tevékenységi körök 2025-ös változásáról, amely minden egyéni és társas vállalkozót éri...
2025 januártól léptek hatályba a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény legújabb módosításai, amik alapján az adófizetésére kötelezettek köre kibőv...
Vállalkozóként sokan gondolják úgy, hogy csak a kötelező minimumot fizetik, aztán majd ráérnek foglalkozni a nyugdíjuk gyarapításával. Főleg a KATA adórendszer ...
Az éves áfabevallás határideje vészesen közeleg, és a NAV adatai szerint mintegy 70 ezer vállalkozást érint. Ha vállalkozóként érintett vagy, itt az ideje, hogy...
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új adategyeztetési eljárást vezetett be, amely komoly következményekkel járhat a vállalkozások számára. Ha nem reagálsz időbe...
Ha vállalkozóként eddig a 12 millió forintos alanyi áfamentességi határt figyelted, van egy jó hírünk: 2025. január 1-től ez az összeg 18 millió forintra nőtt! ...