Mikor változtak a kerekítés szabályai?

A Magyar Nemzeti Bank 2008. március 1-jén vonta be az 1 és 2 forintos érméket, így előállt az a helyzet, hogy a kereskedőknek sok esetben a készpénzes fizetések végösszegét kerekíteniük kell.  

Ehhez az Országgyűlés 2008. február 18-án elfogadta a 2008. évi III. törvényt az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól. 

Annak ellenére azonban, hogy a jogszabály pontosan meghatározza a kerekítés módját, még mindig nagy az összevisszaság és rengeteg a szabálytalanság, pontatlanság. 

Most megnézzük, hogy hogyan kell helyesen alkalmazni a kerekítés szabályait fizetésnél, illetve számlázás esetében. 

Hogyan kell kerekíteni fizetésnél?

A jogszabály a kerekítési kötelezettséget a készpénzfizetéskor - bankjegy vagy érme - írja kötelezően elő. A kereskedőnek az egyes tételek esetén külön nem, csak a végösszegnél kell kerekítenie.

A törvény a következőképpen határozza meg a kerekítés szabályait:

• a 0,01 forinttól 2,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 0;
• a 2,50 forinttól 4,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 5;
• az 5,01 forinttól 7,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 5;
• a 7,50 forinttól 9,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 0;

forintra végződő összegre kell kerekíteni. 

A kerekítési különbözetek összege egyéb bevétel vagy ráfordítás jogcímén számolható el, melyről a vállalkozásoknak a készpénzkezelési szabályzatukban kell rendelkezniük.

A kerekítési különbözet nem képezi az általános forgalmi adó alapját.

Hogyan történik a kerekítés bankkártyás fizetés esetén?

Gyakori tévhit, hogy kerekítést csakis készpénzes fizetés esetén lehet alkalmazni. A jogszabály azonban nem határozza meg a fizetés módját, ebben a feleknek kell megállapodniuk.

Bankkártyás fizetés esetén a kereskedő/vállalkozó - azaz a kártyás fizetés elfogadója - eldöntheti, hogy él-e a kerekítéssel, vagy sem.

Tehát ha azzal találod szembe magad, hogy például a benzinkúton kártyával fizetsz és kerekített végösszeg kerül levonásra a kártyádról, akkor ez teljesen rendben van és szabályos. Feltéve, ha erről előzetesen tájékoztattak.

Fogyasztóvédelmi szempontból ugyanis fel kell hívni a vásárló figyelmét a kerekítés alkalmazására még a fizetés megkezdése előtt.

Eldönthetem csekkes befizetésnél, hogy kerekítek vagy sem?

A kerekítésről mindig a kereskedő határoz.

Amennyiben a postán készpénzben fizeted be a csekket, akkor ott a kerekítés szabályait fogják alkalmazni. Tehát ha a csekk végösszege 1002 forint, akkor 1000 forintot kell fizetned.

Ha ugyanezt a csekket átutalod, akkor a megbízás során 1002 forintot kell beírnod és ennyi is kerül levonásra a bankszámládról.

Kerekítési szabályok házipénztár esetén

A házipénztár vezetésének egyik fontos szabálya, hogy csakis forgalomban lévő címleteket lehet kiadni és betenni. Ebből az is következik, hogy csak 0-val vagy 5-tel végződő összegek mozoghatnak.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ha a házipénztárban 15000 forint van és postai csekken 1348 forintot kell befizetni, akkor ehhez 1350 forintot kell kivenni. A házipénztár egyenlege pedig 13650 forint lesz, nem pedig 13652 Ft.

Mi a helyzet abban az esetben, ha 4 csekket kell befizetni?

Házipénztár esetében nincs jelentősége, hogy hány csekket adunk fel és azokat hogyan kerekítették. Kizárólag az számít, hogy hány részletben, mennyi pénzt és milyen céllal vettünk ki.

Amennyiben külön időpontokban került kivételre a csekkekre szánt összeg, akkor ezekről külön-külön pénztárbizonylatot kell kiállítani a megfelelő kerekítés alkalmazásával.

Ha a csekkeket együtt fizetjük be és egy alkalommal vettük ki a pénzt a házipénztárból, akkor a kerekítés tételenkénti, viszont mindössze a végösszegről kerül kiállításra a pénztárbizonylat.

Szeretnél még többet megtudni a házipénztárra vonatkozó szabályokról? Kattins ide! >>

A kerekítésre vonatkozó szabályok hogyan érintik a pénztárgépeket?

A jogszabályi előírásoknak eleget téve az a pénztárgép használható, amelynél a felhasználók nem tudják a bizonylatokon (pl. nyugta, egyszerűsített számla) feltüntetni a ténylegesen fizetendő összeget, csupán a bizonylat tételeinek számszaki végösszegét. Ebben az esetben a kerekítést a készpénz átvételekor maga a pénztáros végzi.

Ehhez a készpénzkezelési szabályzatban kell lefektetni a kerekítésből fakadó többlet és hiány kezelését, valamint annak ellenőrzésének szabályait.

Tegyük fel, hogy egy bevásárlás során a bizonylat végösszege 413 forint. Ekkor a pénztáros a szabályok szerint fejben kerekíti az összeget 415 forintra. A vásárlótól készpénzben ezt a kerekített összeget kéri el. Ekkor egy 2 forintos különbözet keletkezik a készpénzállományban. Erről nem kerül kiállításra külön bizonylat, hanem az egyéb bevételek vagy ráfordítások között kerül elszámolásra.

Kerekítési beállítások számlázó program használata esetén 

Néha előfordulhat, hogy a számla végösszege nem egész szám lenne, ugyanakkor fillérek utalása/fizetése nem lehetséges.

Ebből a megfontolásból a számlán szereplő végösszeget egész forintban javasolt kifejezni.

Amennyiben a számlában fizetési módként készpénz került megjelölésre, akkor célszerű a számla végösszegét 0-ra, vagy 5-re végződő összegben megadni. Ugyanis a vevő készpénzben 0-ra, vagy 5-re végződő összeget képes kifizetni.

Amennyiben nem kézzel állítod ki a számláidat, hanem számlázó programot használsz, érdemes ellenőrizni a kerekítési beállításokat.

A Billingóban két lehetőséged is van a kerekítés beállítására:

• Számlánként állítod be a számlakészítés folyamatában a számla adatainál a kerekítés szabályait (nincs, 1-re, 5-re vagy 10-re)

• Beállítások/számlabeállítások menüben alapértelmezettként is megadhatod

Ha bekapcsolod a ‘Minden egész számra kerekítése’ opciót, akkor a számlaképen minden számot egész számra kerekít a Billingo.

Választhatod a ‘Számlatételek egészre kerekítése számolásnál’ lehetőséget is. Ennek bekapcsolásával, ha nem egész nettó vagy bruttó egységár kerül megadásra, akkor az egységár egészre, deviza számla esetében két tizedesjegyre történő kerekítésével számol a rendszer.

A kerekítést több tétel esetén a Billingo tételenként hajtja végre és ezen összegeket adja össze. Így kerül meghatározásra a nettó számla érték, az áfa összege és a számla bruttó értéke.

Kerekítés kalkulátor

Az interneten találsz néhány hasznos kalkulátort, melyekkel gyorsan és kényelmesen kerekíthetsz egész számra, ötre, tízre, százra, illetve ezerre a kerekítés szabályait figyelembe véve.

Kiszámoló kerekítés kalkulátor
Kerekítés kalkulátor

Hogyan néz ki a nettó alapú számlázás kerekítése Billingóban?

Ahogy már beszéltünk róla, a Billingóban is beállíthatod, hogy hogyan szeretnél kerekíteni.

Tegyük fel, hogy 0,9 kg banánt adsz el, melynek kilónkénti ára 433,6 forint. Számlázáskor pedig azt a szabályt állítjuk be, hogy 5-re kerekítsen.

A banán (számlatétel) nettó értéke ekkor: 433, 6 x 0,9 = 390, 24 Ft. Ez kerekítve: 390 Ft.

Mennyi lesz az áfa? Jelen esetben a 27%-os áfa már a számlatétel nettó értékéből kerül kiszámításra. Vagyis: 390 X 0,27 = 105,3. Kerekítve: 105.

Ebből pedig már könnyen megkapjuk a banán (számlatétel) bruttó értékét. A számla végösszege: 390 + 105 = 495 Ft

Nincs még Billingo fiókod? Itt akár ingyen regisztrálhatsz! >>

És ha szeretnél még több érdekességet olvasni vállalkozásról, számlázásról, adózásról, kattins ide!