Könnyítés jöhet az egyéni vállalkozók adózásában? Elemezzük a 2022.10.18-i törvényjavaslatot

A változtatás nagyon időszerű, és a többségnek jobb feltételeket diktál a törvényjavaslat, ami egyelőre - hangsúlyozzuk - még csak javaslat. Az iparűzési adóalap átkeretezése óriási lehetőség lenne sokaknak, a göngyölítéses adófizetés pedig maga a fellélegzés átalányadózói körökben. A törvényjavaslat hosszú és szerteágazó, mi most az egyéni vállalkozókat érintő legfontosabb pontjaival foglalkozunk. Nézzük ezeket!

Egyéni vállalkozókat érintő változások

Mészáros Anikó könyvelő, a Minősített Könyvelők Egyesületének titkára volt segítségünkre az értelmezésben. Szerinte is ideje volt már valamilyen reformnak, és pont a Varga Mihály bejelentésében kihangsúlyozott negyedéves bevallás és befizetés a legkevésbé érdekes. A havi bevallás elkészítése könyvelőként, bérszámfejtő programmal pár perc. A negyedéves tömbösítés így nem számottevő előny, pláne, hogy attól még havonta ugyanúgy kell járulékokat számolni (és negyedévente havi részletezésben bevallani), hogy a befizetés csak negyedévente kötelező.

2. § “Az Szja tv. 49. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor – saját döntése alapján, az e fejezetben előírtaktól eltérően – a vállalkozói kivét adóelőlegét havonta, az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét negyedévente állapítja meg és vallja be az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adó- és járulékbevallásban” – szól a fáma rögtön a törvényjavaslat első oldalán.

Fizetni és bevallani átalányadózás esetén tehát háromhavonta kellene majd. Ez onnan nézve lehet jó, hogy kevesebb dokumentumot kell kitölteni egy évben, arra viszont figyelni kell, hogy negyedévente egy nagy összeg kiadása mindig kellemetlenebb, mint a havi kisebb összegeké, még ha számszerűleg ugyanarról az összegről van is szó.

Göngyölítéses adófizetési szabály – a hektikus bevételek infúziója

A könyvelők által leginkább várt módosítás ez. Ahogy a javaslat indoklásában áll, a “jelenlegi szabályok értelmében a havi adóköteles jövedelem egyenlőtlen eloszlása miatt előfordulhat, hogy ugyanakkora jövedelem után az év egészére vetítve eltérő adófizetési kötelezettség keletkezik. Az eltérés különösen akkor látványos, ha az egyéni vállalkozónak több hónapban nincsen személyi jövedelemadó köteles bevétele, míg egyes hónapokban nagyobb összegű adóköteles kifizetéseket szerez, hiszen a minimum alap után azokban a hónapokban is fizetnie kell szociális hozzájárulási adót, amikor nem szerez bevételt, vagy szerez ugyan bevételt, de az adómentes.”

Hogy a főfoglalkozású átalányadózó SZOCHO-jának fizetendő összege ne függjön a bevétel megszerzésének hektikusságától, a göngyölítéses adófizetési szabályban látja a jövőt a jogalkotó. A terv az, hogy az aktuális és az azt megelőző negyedévben megszerzett szja-köteles jövedelmet össze kell adni negyedévente, majd a megkapott összegből ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) a SZOCHO adóalapként figyelembe vett összeget. A számot, ami ezután kijön, annyival kell elosztani, ahány hónapon keresztül az egyéni vállalkozó biztosított volt az adott tárgynegyedévben. Persze ez így bonyolultan hangzik, de a könyvelődnek adminisztratív könnyebbség, neked pedig kiszámíthatóbb, hónapról hónapra sokat változó bevétel esetén pedig kevesebb adófizetési kötelezettséged lesz.

“A göngyölítéses módszerrel meghatározott szociális hozzájárulási adó alap a jövedelem havonkénti eloszlásától függetlenül ugyanakkora éves jövedelemnél ugyanakkora összegű szociális hozzájárulási adófizetést eredményez és figyelembe veszi azt is, hogy az egyéni vállalkozó a tárgyév megelőző hónapjaiban negyedévente mekkora szociális hozzájárulási adóalap után fizette meg az adót” – olvasható a javaslatban.

Ugyanez a szabály vonatkozik a tb-járulékra is, így jövőre – a törvényjavaslat szerint – a minimumjárulékot fizető főfoglalkozású átalányadózóknak sem kell az adóköteles jövedelmük után több járulékot fizetniük, mint amennyit nem főfoglalkozásúként fizetnének (persze a minimumjárulék megmarad).

A HIPÁ-ról konyhanyelven - kiterjeszthetik valamennyi adózóra

Korábban a KATÁsoknak volt lehetősége arra, hogy évi 2,5 millió forint után fizessenek fix összegű helyi iparűzési adót, 2023-tól ez az összes adózó esetében (Kft.-knél is) alkalmazható lenne, ami alapvetően nagy kedvezmény. Mészáros Anikó szerint egészen addig jelenthet ez jót, amíg a vállalkozás 1-2 településen van jelen. Az adóalap településenként értendő, és ha a vállalkozásnak mondjuk 8 városban van telephelye, akkor már nagy összeget kell ezzel az egyszerűsített módszerrel fizetnie.

3 bevételi sávot terveznek, amelyekről itt írtunk bővebben. Az is elég nagy könnyebbség, hogy HIPA bevallást sem lesz kötelező beadni, csak abban az esetben, ha a vállalkozás életében változás történik. Ezt az indoklásban így fogalmazzák meg:

“Egyszerűen fogalmazva: ha a kisvállalkozó adóévi bevétele az előző adóévben is irányadó bevételi sávhatárt nem lépi át, az évi egyszeri adó(előleg) fizetésen túlmenően az adóéven belül más – adókötelezettséggel összefüggő – teendője nincs.”

Felejtős lesz a kézi nyugta

Persze a polkorrektség jegyében használható lesz továbbra is, amennyiben ez valaki szíve vágya, de a jogalkotó törekedni fog rá, hogy a gépi nyugtázás előtérbe kerüljön. Az indoklásban feltűnik a gazdaságfehérítés kifejezés, illetve egyfajta környezetvédelmi szemlélet is visszatükröződik. Kevesebb papír kevesebb fakivágást eredményez.

41. § Az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (...) A közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alól az állami adóhatóság - az elektronikus hírközlő hálózat hiányára tekintettel - jogszabály szerint, kérelemre egyedi mentesítést adhat. Az egyedi mentesítés iránti kérelem elbírálása során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként működik közre az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében.”

Ez azt jelenti, hogy a kézi nyugtázást kérelmezned kell majd, ami plusz vesződéssel jár, szemben az akár a Billingoval történő gépi nyugtázással.

Billingo tipp: egyébként a gépi nyugtázás további nagy előnye a digitalizáció, amellyel a vállalkozás flottul, gyorsabban működhet. A számlázás így nem egy kínos tiszteletkör, hanem az a szükséges plusz munka, amely szinte észrevétlenül intéződik el mondjuk akkor, ha van egy jól megválasztott számlázó programod. :) A Billingo automatikus NAV adatszinkronja is úgy működik, mint testünkben a szívverés: nincs szükség a te kontrollodra, megtörténik, te pedig foglalkozhatsz a vállalkozásoddal.

Megújulhat ezen felül a pénztárgéprendszer is. Részletek nem derültek ki a törvényjavaslatból arra vonatkozóan, mit értenek újítás alatt, de szintén a környezettudatosság jegyében “az elektronikus nyugtaadás elterjedését is ösztönözhetné.”

Ezzel, és a gépi nyugtázással kapcsolatos konkrét szabályokat a törvény megjelenése után az adópolitikáért felelős miniszter fogja rendeletben szabályozni.

A törvényjavaslatban szerepelnek kisebb horderejű, egyéni vállalkozókat érintő változások. Például, hogy a 25 év alattiak kedvezménye belekerül az szja-tervezetbe; nem kell soron kívüli áfabevallást beadni, ha valaki az egyéni vállalkozás befejezése után őstermelőként folytatja tevékenységét; ha a ’08-as járulékbevallásba beírjuk a jogviszony végét, akkor azt nem kell külön ’T1041-esen bejelenteni.

Az új törvénybe belekerülne, hogy elég kevesebb időnek eltelnie (4 év helyett 12 hónapnak) az átalányadózás megszűnése után, hogy ez az adózási forma ismét választható legyen.

Egyelőre persze minden képlékeny, és a törvényjavaslat még nem garantálja az életbe lépést. Ha elfogadják, a legtöbb paragrafus esetében lesz pár hónap átfutási idő egy esetleges átállásra.