Katás vállalkozás pénzforgalma - a tények

A valóság az, hogy amennyiben a katás vállalkozás belföldi vállalkozói számla nyitására kötelezett, akkor ez a jogértelmezés nem helytálló. Azaz nem tarthat tetszőleges összeget készpénzben a házipénztárban vagy fizethet ki, vehet át. Ezzel kapcsolatban külön tájékoztató anyagot készítettünk. Ebből megtudhatod, mely vállalkozások kötelezettek bankszámla nyitására. 

A katás vállalkozásokra is vonatkoznak az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény ide vágó rendelkezései (114. §). E szabályok attól függetlenül irányadóak, hogy a vállalkozás milyen könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni. Ezáltal nem „mentő” körülmény, hogy katás vállalkozás nem vezet kettős könyvvitelt, nem köteles beszámolót készíteni és közzétenni.

A hivatkozott jogszabályi rendelkezés a következő szabályokat fogalmazza meg:

• Belföldi vállalkozói számla nyitására kötelezett vállalkozás pénzeszközeit vállalkozói számláján köteles tartani
• Kivételt képez a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszköz. Ennek összege annak függvénye, hogy a vállalkozás általában milyen nagyságrendű készpénzforgalmat bonyolít. 
• A pénzforgalmat vállalkozói számlán kell lebonyolítani. 

Nézzünk meg mindezt a gyakorlatban!

Tegyük fel, hogy az ügyletben érintett mindkét fél katás vállalkozás és vállalkozói számla nyitására kötelezett. Ebben az esetben a katás vevő az ügylet ellenértékét készpénzben csak meghatározott összeghatárig fizetheti meg. A korlátozás kizárólag a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó vagy azt szolgáló ügyletekre vonatkozik.  

Tételezzük fel a következő esetet.

Egy bankszámla nyitására kötelezett katás egyéni vállalkozó a beszerzést nem vállalkozási célból hajtja végre. Azaz a beszerzett terméke(ke)t, az igénybe vett szolgáltatást nem vállalkozási tevékenységéhez kívánja felhasználni. Ekkor a beszerzés ellenértékét korlátozás nélkül készpénzben megfizetheti.  

A termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás fogalmát mögöttes jogszabályként az Áfa tv. határozza meg. A kölcsönként átadott összeg nem tekinthető a kölcsönzési tevékenység ellenértékének. Emiatt azzal kapcsolatban a készpénzfizetés korlátozására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. Ezzel szemben a kölcsönt adó, hitelt nyújtó díjára (például a fizetendő kamatra) már alkalmazni kell a készpénzfizetési korlátot.  

A kártérítésként, vagy kárátalányként (például a kötbér vagy a késedelmi kamat) kapott összeg nem minősül ellenértéknek. Ezáltal a kártérítés kifizetésénél a készpénzfizetésre vonatkozó korlátozást nem kell figyelembe venni.

Munkaviszony, vagy egyéb foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenység nem gazdasági tevékenység. Emiatt ezzel kapcsolódó kifizetések korlátozás nélkül teljesíthetők készpénzben.

A bankjeggyel és érmével történő fizetés minősül készpénzfizetésnek. Az értékhatár az ügylet általános forgalmi adóval növelt ellenértékére értelmezett. A készpénzben kifizethető összeg szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb másfél millió forint.  

A korlátozás ugyanazon szerződéssel kapcsolatban teljesített készpénzfizetésre vonatkozik. Ezt a tényállást a Ptk. rendelkezései szerint kell megítélni, ezért mindenképpen javasolt ügyvéd segítségét igénybe venni.

Előfordulhat, hogy az ellenérték kiegyenlítése külföldi ország által kibocsátott bankjeggyel, érmével (valutával) valósul meg. Ekkor az értékhatár számítása során a valutát át kell számítani forintra. Az átszámítást Magyar Nemzeti Bank által megadott, a fizetés napján érvényes árfolyamon kell elvégezni.

Az értékhatár feletti készpénzes kifizetés teljesítője és annak elfogadója terhére a NAV mulasztási bírságot szab ki. Ennek alapja a készpénzben kifizetett összeg másfél millió forintot meghaladó része. A bírság mértéke a bírságalap 20 %-a. A NAV a mulasztási bírságot ennél kisebb, vagy nagyobb összegben nem szabhatja ki. 

Számos esetben a vevő az ellenérték egy részét készpénz átadásával, másik részét átutalással teljesíti. Ekkor az átutalás útján teljesített összeget az értékhatárba nem kell beszámítani.

Nem valósul meg készpénzfizetés, ha a fizetés következményeként legalább az egyik fél bankszámláján jóváírás, vagy terhelés történik.

Ez az eset valósul meg, ha

• a vállalkozás saját számlájára készpénzátutalási megbízással (csekkel) ad fel készpénzt, vagy
• a vállalkozás bankszámlájára a vevő közvetlenül készpénzt fizet be tartozása kiegyenlítéseként, vagy
• a vállalkozás szállítójával szemben fennálló tartozásának rendezése érdekében közvetlenül a szállítója bankszámlájára fizet be készpénzt.

Készpénzfizetés kapcsolt vállalkozások között létrejött ügylettel kapcsolatban is megvalósulhat. A vevőnek a NAV felé be kell jelentenie a egymillió forintot meghaladó készpénzfizetéseket. A bejelentést a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül kell megtenni. A vevő akkor is köteles bejelentést tenni, ha nem kötelezett belföldön vállalkozói számla nyitására. Ez a kötelezettség a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyt nem terheli. 

A kapcsolt vállalkozás fogalmát az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 28. pontja határozza meg. A bejelentési kötelezettséget a „40” jelű, „Bejelentés a készpénzfizetésről” elnevezésű nyomtatványon kell teljesíteni. A nyomtatványon kizárólag kapcsolt vállalkozások közötti, 1 millió forintot meghaladó készpénzfizetéseket kell szerepeltetni. A bejelentési kötelezettség kiterjed bármely jogcímen teljesített, értékhatár feletti készpénzfizetésre. A nyomtatványt az „Általános Nyomtatványkitöltő”-ben lehet elkészíteni. Az „Általános Nyomtatványkitöltő” és a „40” jelű nyomtatvány a NAV honlapjáról tölthető le. 

Ha a bejelentésre kötelezett nem tesz eleget e kötelezettségének, akkor terhére a NAV jelentős összegű mulasztási bírságot szabhat ki.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény is előír bejelentési kötelezettséget. Ez az árukereskedőre vonatkozik, ha 2,5 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el.

Az árukereskedő belső szabályzatának a kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítését.

A kereskedelmi hatóság a szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg az árukereskedőt nyilvántartásba veszi. Kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedő fogadhat el 2,5 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.

Az említett szabályoktól függetlenül, ha az árukereskedő és vevője egyaránt kötelezett belföldi vállalkozói számla nyitására, akkor mindkét felet az értékhatárt meghaladó készpénzes fizetés esetén a NAV mulasztási bírsággal sújthatja.

Ha az árukereskedő és a vevője kapcsolt vállalkozás, akkor a vevőnek (ide nem értve a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyt) be kell nyújtania a „40” jelű nyomtatványt.