Lehet-e egy nőnek karrierje, miközben jó anya is - interjú Nagy Annával

Mit csinálsz most Balin? Képzed magad, vagy jógatábort tartasz?

Épp két turnus közt vagyok itt, most ment haza az egyik jógás csapat, és várom a másikat. Hihetetlen számomra, hogy ez már a negyedik ilyen esemény, és most azért kellett dupla tábort tartani, mert 40-nél is több jelentkezőnk volt. Fontosnak tartom, hogy minőségi tábort tartsak, ez pedig úgy lehetséges, ha ennyi embernek több időt hagyok. 

Hogyan jött az életedbe a jóga?

15 éves koromig nem ismertem az apukámat, és nagyon nehéz volt így felnőni, óriási migrén kísérte az életem, még kórházba is kerültem emiatt. Nagyon erős gyógyszert kellett szednem már gyerekként.

Aztán a vér szerinti apukám próbálta felvenni velem a kapcsolatot, megüzente, hogy Bécsben él, és szeretne megismerni. Ekkor gyökeresen megváltozott az életem. Addig egész gyerekkoromban válogatós voltam, amikor pedig találkoztunk, rájöttem, milyen finom a vietnámi kaja, a pho levesnél finomabb ízt addig még sosem éreztem. Elkezdett kinyílni a világom, végre önmagam lehettem.

A Vietnámban élő nagymamám meglátogatott Bécsben, és pont előjött a migrén rohamom. Ő megnyomta a halántékom, amitől egyszerűen elmúlt a fejfájásom, és azt tanácsolta, menjek el jógázni. Egy egyszerű fitness terembe jártam eleinte, spirituális megértés nélkül. Mégis azt láttam, hogy egyre kevesebbszer tör rám a migrén. Így volt az első találkozásom a jógával. Amikor pedig Vietnámban voltam, az ottani első jóga órám nemcsak a testemet, hanem a lelkemet is megérintette.

Hogyan lett a gyakorlóból a magyar főváros egyik közismert jóga oktatója?

Vietnám után beiratkoztam Bécsbe a jogi egyetemre, mert azt a pályát képzeltem el magamnak. Ekkor ismerkedtem meg a kisfiam apukájával, és hozzá költöztem Budapestre, amit egy percig nem bántam meg. Összeházasodtunk, megszületett a fiunk, én közben kismama jógára jártam, és egyre csak azt éreztem, hogy efelé húz a szívem, nem a jogi pálya irányába. Csodálatos jógatanárokhoz jártam oktatói képzésekre, így lettem aztán jógaoktató magam is. Mivel ezen felül még rengeteg csodás dolgot láttam ebben a mozgásformában, a magyarországi képzés után nemzetközi iskolákban is tanultam, és azóta is elvégzek évente minimum egy képzést.

Mi a titkod - úgy értem, mit rejt a “secrets” a névben?

Amikor Budapestre költöztünk, nem igazán ismertek, hiába volt nagy nevem Bécsben. Nehezen rázódtam bele a dolgokba, így beiratkoztam egy blogger akadémiára, ahol találkoztam a social mediával. Itt Oravecz Nóra csinálta meg az insta-profilomat, és ő mondta, hogy kell majd egy jól csengő név. Eleinte csak egy blogot akartam, aztán a “yogasecrets” név alatt sok felületen meg tudtam mutatni egy csomó mindent az embereknek, amit korábban misztikusnak gondolhattak.

Az emberek hogyan kapcsolódhatnak a jógához a legjobban?

Pontosan erről szól a Yogasecrets - hogy egy kicsit közelebb hozzam ezt a távolinak tűnő, spirituális szemléletet az emberekhez. Fontos, hogy szerintem nem kell túlságosan komolyan venni ezt. Inkább nyitottnak kell lenni, hogy a befogadó megtalálja, ami számára a legjobb abban az életszakaszban, amiben éppen van.

A jóga miben segíthet a hétköznapokban?

Nem is azt mondanám, hogy segít, a mai emberek számára a jóga gyakorlatilag egy túlélési eszköz. A mai nőknek azt adja, amit régen faluhelyen a néniknek a pad. Kinn ültek a ház előtt, amikor már nem kellett dolgozni, és nem csináltak semmit, csak beszélgettek és nézelődtek.

A mai nők többsége úgy alszik el, hogy már a fejében van, másnap mit fog csinálni, álmukban is azon dolgoznak, hogy másnap mi lesz. Csak a feladatokat próbálják teljesíteni, és nem állnak meg egy másodpercre sem. A jógaszőnyegen az emberek megállnak, egy pillanatra csend lesz, és a létezés visszatölti azt a rendszert, ami a testünk, a lelkünk számára fontos. Hiszen nem erre a tempóra lett kitalálva, amit ma diktálunk neki.

A vállalkozó nőknek szerinted mennyire könnyű a dolguk?

Nőként szerintem nehezebb a helyzetünk, amit Bécsben figyeltem meg először. Egy nőnek mindig sietnie kell a családjához, úgy értem, időben el kell indulnia haza, miközben százszor annyit kell teljesítenie. Oda kellett érni az oviba, produktívabbnak kellett lennie, szinte betáblázott az egész nap. Emellett még mindig sok az előítélet: lehet-e egy nőnek karrierje, miközben jó anya is. Éppen ezért sokkal elszántabbnak kell lennie egy nőnek, hogy ne tántorítsa el ez a sok plusz akadály. Az én munkámban szerencsére nem kell többet letennem az asztalra, mint egy férfi jógaoktatónak.

Gyerkőccel mennyire nehéz vagy könnyű menedzselni a vállalkozásod?

Sokkal jobb problémamegoldónak kell lenni gyerekkel, hiszen rövidebb a munkának szentelhető idő. Utána a család az első, ezt szigorúan betartom. Amikor a fiammal vagyok, nincs telefon még a játszótéren vagy a könyvtárban sem, ez az idő róla szól. Saját vállalkozást vezetőként ez nagyon nehéz, de fontos. Soha senki nem tudja már elvenni a közös időnket és élményeinket.

Milyen problémákkal küzdesz meg, ha van számodra ilyen?

Három nagyobb krízisem is volt, de végül remekül megoldódtak. Amikor Budapesten jógatermet kerestem, oktatóként először mindenhonnan elküldtek, vagy én nem találtam olyan stúdiót, ahol tökéletes tisztaság, jó illat és energiák vannak. Aztán megtaláltam az álomhelyszínt, ami a büdzsém tízszeresen túllépte. Beleugrottam egy helyzetbe, amire minden épeszű embernek NEM lett volna a válasza. Minden megtakarításom ráment, az első félév pedig rettentően nehéz volt, gyakorlatilag bevétel nélkül dolgoztam. De talán attól lett a vállalkozásom jól felépített, mert én voltam a modell, a marketinges és a takarító egyszerre. Nem tudom, hogy bírtam.

Aztán amellett, hogy az én óráim nagyon sikeresek voltak, az oktatóimén nem volt teltház, bármennyire is jó szakemberek. Ez elég nagy veszteséget okozott. Ekkor fogant meg bennem az ötlet: tanítani fogom a Bécsben megszerzett tudásom, hogy tökéletes legyen a vendégélmény. Összeraktam egy olyan metodikát, ami a Yogasecrets alapja, és ami alapján ma már több száz diákunk tanul.

Aztán mire pont nullára kihoztam a vállalkozásom, jött a covid. A bezárások során olyan kilátástalan volt minden, hogy eldöntöttem, a tanítványoknak tartok egy online búcsú órát a Facebook csoportomban. A Cosmopolitan akkori szerkesztője, aki részt vett ezen, bíztatott, hogy csináljak még. Ez nagyon távol állt tőlem, de a Cosmo oldalán live jógaórákat tartottunk csak azért, ingyenesen, hogy az emberek kicsit jobban legyenek. Amennyire féltem attól, hogy online nem lehet átadni az energiát, annyira jól sikerült a folyamat, és minden áldott nap tartottunk egyet. Amikor pedig újra nyithattunk, rengetegen toporogtak az ajtómban. Végül minden stabilan a helyére került.

Kik azok az emberek, akik inspirálnak téged?

A legelső nagy inspirálóm a vietnámi nagymamám volt, aki egyedül nevelte fel öt gyerekét a háború alatt, és nagy vállalkozó nő volt. Nyitott egy galériát a legnagyobb szegénységben, és a háború után festményeket árult. Hitt benne, hogy a szépségre ugyanúgy szükség van, mint az ételre. Kicsiben kezdte, és mire megismertem, már öt galériával rendelkezett, és minden gyereke külföldön tanulhatott.

Emellett az összes tanáromra mélységesen felnézek. A legnagyobb jelenkori példaképem pedig Feller Adrienne. Az üzlethez hatalmas korrektséggel és tisztasággal áll hozzá, ebben ő zseniális és igazi. Elképesztő, mennyit akar önzetlenül adni, miközben bölcs üzletasszony. Ő mondta egyszer: egy fa csakis akkor tud nagyra nőni, ha a gyökerei nagyra nőnek.

Van tanácsod a vállalkozáson gondolkodó nőknek?

Van egy számomra nagyon igaz mondás: ha valamilyen elhatározás a szívünkből született, és igazán belülről jövő a vágy, az a mi igaz utunk. Ha szívből jön az elhatározás, semmi nem tántoríthat el, és minden akadály elhárul majd. Ha 1-2 nehézség kedvünket szegi, érdemes elgondolkodni: valóban ez-e az utunk, legalábbis mindig a megoldást keresni.