Hogyan érintik a 2021. január 1-jén bevezetésre kerülő új szabályok a katásokat? Mi vezetett a szigorításhoz, amely nehéz helyzetbe hoz rengeteg kisadózót? Kinek éri meg tovább katáznia? Szilágyi Anita, a Vállalkozás okosan alapítója és vezető tanácsadója foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat, és a cikk frissült a 2022-es változásokkal is.
A kata adózás egy 2013 óta létező adózási mód. A lényege, hogy bevételalapú, nem kell a költségszámlákat gyűjteni, havi tételes adó van (25.000, 50.000, 75.000 volt régen, Billingo frissítés: 2022-ben pedig már csak az 50 ezer forintos lehetőség áll fenn).. Ha átlépted a 12 millió forintos bevételt (Billingo frissítés: 2022-től 18 millió forintos bevételi értékhatár van), akkor a felette lévő rész után 40%-os adót kellett fizetni.
Korábban ez a 12 millió forintos bevételi keret 6 millió forint volt, és mikor ezt felemelték, nem emelték vele párhuzamosan a kata adóját.
Billingo frissítés: 2022. szeptemberétől pedig 18 millió forint lett ez az értékhatár az új kata-törvénynek köszönhetően.
Már az elején is volt a törvényben egy olyan szabályozás, hogy ha 1 millió forint felett szereztél bevételt katásként egy adóalanytól - akár belföldi vagy külföldi volt az adóalany -, ezt az éves bevallásban jelölni kellett. A másik oldalon is, azaz a belföldi adóalany is bejelentette a NAV felé, hogy hány forintot fizetett ki a katásnak.
Ez volt az ellenőrzések alapja, és ha nem egyezett, akkor adategyeztetésre kérték fel mindkét felet. A külföldi adóalanyra ez az adatszolgáltatás nem vonatkozott, így csak a belföldi partnertől tudtak adatot szerezni.
A kata törvény 10-es pontja tartalmazza a munkaviszonytól való elhatárolást. A törvény alapból vélelmezi a burkolt munkaviszonyt, és akkor tekinti ezt megdőltnek, ha a felsorolt 7 pontból kettő megvalósul. Pl. saját székhelyén (telephelyén) saját eszközeivel végzi az adott tevékenységet a katás.
Ehhez kellett egy jó szerződés a katás és a másik vállalkozás között.
Ahogy egy korábbi cikkünkben írtuk, már 2022 elején is érezni lehetett a változás szelét, sokan az EVA-hoz hasonló teljes megszűnést prognosztizálták. Ez persze nem történt meg, de a korábbi kata tv. 2022. augusztus 31-ig élt, és a szeptember 1-jétől érvényes rendszer már egy új kata-törvény kerete.
A katát egyébként sokszor kalapálták már fennállása óta, például 2021. január elsejétől a kisadózó státusz többszörözése szűnt meg, tehát a korábbiaktól eltérő módon a magánszemélyek csak egy katás vállalkozásban lehettek bejelentve kisadózóként. Szigorítás volt még abban az évben, hogy kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel után 40%-os adót kellett fizetni attól függetlenül, mennyi volt a bevétel.
2021-es, egyben emlékezetes változás volt még, hogy 3 millió forintig lehetett csak egy cég felé számlázni, ez felett pedig 40%-os adózásra kényszerült a vállalkozó.
Vannak tevékenységek, amelyeket nem lehet vállalkozóként végezni, mert az határozottan munkaviszony. Ilyen például a boltban az eladó vagy egy recepciós. A munkáltató mondja meg, hogy mit csináljon, mikor csinálja és biztosítja hozzá a szükséges feltételeket. Tehát egy ilyen tevékenységre hiába kötnénk egy katás vállalkozási szerződést, az érvénytelen lenne, mert ez bizony munkaviszony.
(Billingo kiegészítés: a kényszerkatázás már megszűnt, az új kata-törvényben fel sem merült ennek lehetősége)
Miért kényszerítette sok cég az alkalmazottját katás vállalkozásra?
Nézzük akkor a matekot!
Tegyük fel, hogy van egy Kft.-m, és Téged nettó 300.000 Ft-os fizetéssel alkalmazlak havonta.
Ez nekem 527.820 forintba kerül havonta 2020-ban.
Hogy jön ez ki?
A nettó 300.000 Ft. bruttója 451.128 Ft.
Ebből lejön:
- a 15%-os szja, ami 67.670 ft
- és a 18,5%-os tb járulék, ami 83.458 ft
ezeket el kell utalni havonta a NAV-nak.
A levonások után a nettó 300.000 ft-ot kifizetem Neked.
De ezután még nekem, mint munkáltatónak meg kell fizetni a:
- 15,5%-os szociális hozzájárulási adót, ami 69.925 Ft,
- és az 1,5%-os szakképzési hozzájárulást, ami 6.767 Ft,
azaz összesen nekem Te havonta 527.820 Ft-ba kerülsz.
Ha én Téged kirúglak, és katás vállalkozóként beszámlázol nekem havi 350.000 Ft-ot - a katát Neked kell fizetni belőle, ezért emeltem fel -, akkor havonta 177.820 Ft-ot spóroltam rajtad, csökkentem a számláddal az adóalapomat, azaz elszámolom költségként a számládat, és így kevesebbet adót fogok fizetni.
Mivel Neked átlag havi 1 millió forintig 50.000 Ft a kata (főállásban), teljesen mindegy, hogy 350.000 Ft-ról vagy 1.000.000 Ft-ról állítod ki havonta a számlát nekem, én odaadom neked a 350.000 Ft-ot, a többit meg elszámolom költségként a Kft.-ben, és ki is veszem a pénzt. Na, azért szigorították meg a katát, hogy ezt visszaszorítsák.
Másik eset, ha te katás egyéni vállalkozó vagy, van egy Kft.-d, és „beszámlázol” a saját cégedbe, ugyanúgy ki tudod venni a pénzt plusz adózás nélkül. Ezért is szigorúbb az új szabály a kapcsolt vállalkozásoknál.
Ez a helyzet nyilván problémát okozott a költségvetésben, továbbá más – nem kata szerint adózó – vállalkozók versenyhátrányt szenvedtek, mert nekik sokkal több adót kellett fizetni, mint egy katásnak.
Tudtuk, hogy meg fogják lépni, arra viszont nem gondoltunk, hogy a fürdővízzel együtt kiöntik a gyereket is.
Azzal sokan egyetértünk, hogy a jelenlegi helyzetet szabályozni kellett, hogy visszaszorítsák a katás beszámlázásokat. Erre azért megoldás lett volna a rendszeres és több NAV ellenőrzés.
De a 2021-es szabályok sok vállalkozót fájdalmasan érintettek. Például aki külföldi adóalanytól szerzett bevételt.
Ugye alapból az volt a feltevés, hogy a burkolt munkaviszonyt megakadályozzák, viszont a szigorítások vonatkoznak azokra is, akik mellékállásban katások. Vagy például, ha valaki youtuber, és a Google-től szerez hirdetésekből bevételt, őt is érintik a szigorítások, márpedig itt biztos, hogy nem burkolt munkaviszonyról van szó.
És akkor nézzük az új szabályokat.
- belföldi kapcsolt adóalanytól szerzett bevétel után - már az első forinttól - a számlát befogadó fizeti a plusz 40%-os adót.
- külföldi kapcsolt adóalanytól szerzett bevétel esetén a bevétel 71,42%-a után kell megfizetni a katásnak a 40%-os adót.
- belföldi adóalanytól szerzett éves szinten 3 millió forintot meghaladó bevétel után a számlát befogadó fizeti a plusz 40%-os adót
- külföldi adóalanytól szerzett éves szinten 3 millió forintot meghaladó bevétel felett a bevétel 71,42%-a után a katásnak kell megfizetni a 40%-os plusz adót.
Nem számít, hogy fő vagy mellékállású katás vagy, a törvény nem tesz kivételt a mellékállású katásokra vonatkozóan.
Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
c) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
Tehát ha már egyszer megfizették a 40%-ot, utána már nem kell még egyszer.
Tegyük fel, hogy éves szinten egy partnertől 15 millió forintos bevételed lesz.
A törvény szerint a számlát befogadó adóalany fizeti a 3 millió forint feletti rész 40%-os plusz adóját. De közben Te eléred a 12 millió forintos keretet, azaz 40%-os plusz katát kellene fizessél. Ezt nem tudjuk még biztosan, hogy akkor Te katásként akármennyi bevételt szerezhetsz egy belföldi adóalanytól, nem vonatkozik rád a plusz adófizetési kötelezettség, vagy szólnod kell, hogy elérted a 12 millió forintos keretet, és onnantól Te fizeted már a plusz katát.
Ha Te egészségügyi szolgáltatást végzel, és a bevételed az Egészségbiztosítási Alapból jön, akkor se kell 40%-os plusz adót fizetni vagy ha meghatározott díjszabás alapján szerzel bevételt.
És még ott van a költségvetési szervtől szerzett bevétel, ezután sem kell sem a kifizetőnek, sem a katásnak a plusz 40%-os adót megfizetni.
Sokan nem fognak a katásokkal szerződést kötni, mert nem fogják megfizetni utánuk a 40%-os adót, vagy „kényszerítik”, hogy ne katásként számlázzon, hanem válasszon másik adózási módot. Azt nem hiszem, hogy tömegesen fogják visszavenni alkalmazottnak a kényszerkatásokat.
Vagy több céget fognak létrehozni a katások számláját befogadók, és a 3 millió forint feletti részt azokba fogják beszámlázni.
Esetleg az egész család katás lesz, és ha elérik a 3 millió forintos értékhatárt, belép a következő katás, és az fogja leszámlázni az adott tevékenységet.
És ott van még az adózási mód megváltoztatása. Átalányadózóként, tételes költségelszámolású egyéni vállalkozóként, társasági adósként vagy kivásként fognak számlázni, és megint beindul a számlagyűjtés, hogy el tudják költségelni a bevételt. Pont ez volt a lényege a katának, hogy nem kellett trükközni a számlákkal, hogy kevesebb legyen az adó.
Azaz, ha most katás egyéni vállalkozó vagy és van egy katás Bt.-d, ahol kültagként katás vagy, 2020.12.31-ig választanod kell, hogy hol akarsz kisadózó lenni. Erre megoldás, hogy a katás Bt.-ben kültagként munkaviszonyos leszel, de akkor a beltagnak kell kisadózónak lenni, mert maga a Bt. lehet még katás, csak Te nem lehetsz benne kisadózó, de legalább egy kisadózónak kell lenni a Bt.-ben.
Persze kérdés, hogy minek kellene két katás vállalkozás, ha esetleg egyikre se lesz szükséged, mert katásként nem fognak Veled szóbaállni.
Nem csak megfizetni kell a 40%-os adót, hanem havonta be is kell vallani.
A katásnak egy szerződéskötésnél írásban tájékoztatni kell a partnerét, hogy ő kisadózó és arról is, ha már nem az.
Egyéni vállalkozóként lehetsz átalányadós és tételes költségelszámolású.
Cégként választhatod a társasági adót vagy a kiva adózási módot.
Mivel ezek azért már jóval bonyolultabbak, mint a kata, javaslom szakértő igénybevételét, melyik megoldás lenne a legjobb Neked.
2022. szeptember 1-jétől új kata-törvény lépett életbe, amely valamilyen szinten felülírta a fentieket. Csak főállású egyéni vállalkozó választhatja a katát és csak olyan, aki magánszemélyeknek számláz. A bevételi értékhatár 12 millióról 18 millióra emelkedett, miközben az AAM keret továbbra is 12 millió forint. Az adminisztráció gyakorlatilag ugyanaz maradt. Az addigi 450 ezer katás vállalkozóból legalább 250 ezren az átalányadózást választották, akinek cége volt, az a társasági adó vagy a kiva felé sodródott, és csak kevesen maradhattak katások, de rájuk is sok változás várt, és mindenképpen évet kellett zárniuk. Arról, hogy az átalányadózás miért jó, mire kell figyelni, mi vár a könyvelőkre és kinek ajánlott, Szilágyi Anitával beszélgettünk.
Amennyiben Neked továbbra is jó lesz a kata, ajánlom figyelmedbe a Kata Tanodát, ami egy online kata tanfolyam és azoknak való, akik szeretnék egyedül végezni egy katás vállalkozással járó adminisztrációt. De azért itt is javasolt legalább egy évben egyszer könyvelő igénybevétele, vagy ha baj van, akkor azonnal.
Azt már említettük, hogy a főállású egyéni vállalkozóknak lesz jó továbbra is a kata, és csak magánszemélyeknek számlázhatsz. A taxisok is lehetnek még katások, az pedig maradt az új törvényben, hogy egy adóalany felé maximum 3 milliót számlázhatsz. Az eddigi 450 ezer katás vállalkozó töredéke választhatta tehát az új-kata adózást szeptembertől.
Hogy 2022-ben is könnyű legyen a katás adminisztrációd vezetned, megújítottuk kata-asszisztensünket, érdemes használnod, akár vállalkozó vagy, akár könyvelő.
Szilágyi Anita
Vállalkozás Okosan
A tartós adathordozók mellé a kereskedők kötelesek úgynevezett adattörlő kódot biztosítani a fogyasztók számára. 2024-ben azonban fontos változtatások módosítjá...
Elindult az év, de fogalmad sincs, hogy milyen adóügyi változásokkal kell számolnod? Ebben a cikkben Fülöp Olga, a Számpatikus összefoglalta a legfontosabbakat,...
A vállalkozók között sokszor felmerül kérdésként, hogy mikor, milyen esetben jár számukra egy-egy pénzbeli ellátás. Ebben a cikkben most a táppénzzel kapcsolato...
Sokszor felmerül kérdésként a Billingo Facebook csoportban is, hogy főállás mellett hogyan, milyen formában vállalkozhatunk. Illetve az is, hogy ennek milyen ad...
Mivel az iparűzési adó egy helyi adó, ezért annak pontos szabályait mindig a helyi adó törvény (1990. évi C. tv.), valamint a székhelyünk és telephelyünk szerin...
Az közismert tény, hogy a heti 36 órát elérő munkaviszony mellett vállalkozók nem kötelezettek minimum járulékfizetésre. Viszont ha valaki gyermeket vállal, és ...