Mikor kell jelenteni a számlaadatokat a NAV-nak?

Az online adatszolgáltatás szabályait az Áfa tv. 10. sz. melléklete tartalmazza. Az Áfa tv. 10. sz. melléklete meghatározza, mely esetekben kell a számlát a NAV-hoz beküldeni. Minden más esetben ez a kötelezettség a számla kiállítóját nem terheli. 

2020. július 1-jétől az adatszolgáltatási kötelezettség kizárólag belföldi áfaalany részére kiállított számlára vonatkozhat. Azonban abból, hogy a vevő belföldi áfaalany nem következik az, miszerint a számlát a NAV-hoz is be kell küldeni. 

Az alábbi esetekben a belföldi áfaalany részére kiállított számlára nem vonatkozik az online adatszolgáltatási kötelezettség:

• a) a kiállított számla számviteli bizonylatnak minősül; és
• b) a számlát nem termékértékesítésről, nem szolgáltatásnyújtásról állították ki; és
• d) a számla termékértékesítést, vagy szolgáltatásnyújtást foglal magában, de az Áfa tv. szerint a teljesítés helye nem Magyarország területére esik.

Számla, mint számviteli bizonylat

Az Áfa tv. 85. és 86. §-ában említett ügyletekre adómentesség vonatkozik. Ezek közül egyes ügyleteknél számla helyett számviteli bizonylatot lehet kiállítani. A számviteli bizonylattal dokumentálható ügyletek körét az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontja határozza meg. Ezeknél a számviteli bizonylat a szolgáltatás igénybe vevő személy áfa-beli státusától (áfaalany vállalkozás vagy nem áfaalany természetes személy), valamint a fizetés módjától függetlenül kiállítható.  

A Billingóval számviteli bizonylatot nem lehet kiállítani.

A számviteli bizonylat nem számla. Erre való tekintettel online adatszolgáltatási kötelezettség sincs. A NAV álláspontja szerint az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontjában említett ügyleteknél lehetőség van a számlát számviteli bizonylatként kiállítani. A NAV jogértelmezése szerint a számla számviteli bizonylatnak minősül, ezért annak adatait a NAV-hoz nem kell beküldeni. 

Azonban a számviteli bizonylatként kiállított számlát egyértelműen és utólag bizonyítható módon el kell különíteni az olyan számláktól, amelyek nem számviteli bizonylatként funkcionálnak. A NAV jogértelmezése alapján az Áfa tv. 85-86. §-ban említett, adómentességet élvező ügyletek közül csak azok esetében lehet számviteli bizonylatként számlát kiállítani, amelyeket az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt felsorolásban megtalálható. Az elkülönítés a Billingóban külön számlatömb megnyitásával biztosítható. A számviteli bizonylatként kiállított számlákat kizárólag ebből a számlatömbből lehet kiállítani, s ezzel ezek tételesen elkülönítése megvalósult. 

Az Áfa tv. 165. § (1) bekezdésében található felsorolásban nem szereplő – az Áfa tv. 85. § és 86. §-a alapján adómentes ügyletek – esetében a számla nem tekinthető számviteli bizonylatnak. Ebből adódóan, ha számlát más belföldi áfaalanynak állítják ki, akkor annak adatairól adatokat kell szolgáltatni.

Az előzőleg leírt szabályok többek között vonatkoznak az áfamentes ingatlan bérbeadásra is. Ha a bérbeadó a számlát számviteli bizonylatként állítja ki más belföldi áfaalany részére, akkor a NAV véleménye szerint arra az online adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik. 

A számla nem termékértékesítésnek, nem szolgáltatásnyújtásnak minősülő ügyletet tartalmaz 

Az Áfa tv. csak olyan gazdasági eseményt adóztathat, amely termékértékesítésnek, vagy szolgáltatásnyújtásnak minősül. Ezt nevezzük az Áfa tv. tárgyi hatályának. Azonban az Áfa tv. nem zárja ki, hogy olyan gazdasági eseményről is számlát állítsanak ki, amelyet az Áfa tv. nem adóztat. Ez azt jelenti, hogy az sem termékértékesítésnek, sem szolgáltatásnyújtásnak nem tekinthető.

Példaként felhozható a bizományos részére értékesítésre átadott termékek számlázása. Az Áfa tv. szerint a megbízó akkor teljesít a bizományos felé, ha a bizományos saját nevében teljesített a vele szerződő személy részére. A bizományosi értékesítésre szánt termékek átadásakor a bizományos nem teljesített saját nevében más (harmadik) személy részére. Emiatt a megbízó részéről sem valósult meg termékértékesítés teljesítése a bizományos felé. Tehát a számla az Áfa tv. alapján adóztatható gazdasági eseményt nem tartalmaz. Ennek következtében arra nem vonatkozik az online adatszolgáltatási kötelezettség. Ezáltal a számlán nem kell feltüntetni a bizományos adószámát (feltéve, hogy azzal rendelkezik). 

Az online adatszolgáltatási kötelezettség akkor sem áll fenn, ha a kiállító a számlában jogalap nélkül áfát számít fel. Ugyanis az adatszolgáltatási kötelezettség nem annak függvénye, hogy a számlában a kiállító felszámított áfát.

A számla nem belföldön teljesített termékértékesítést tartalmaz

A teljesítés helyének meghatározására vonatkozó szabályokat az Áfa tv. II. fejezetének 1. és 2. alfejezete foglalja magában. Ezek alapján kell meghatározni, hogy a számlázott ügylet esetén a teljesítés helye Magyarország területére esik-e, vagy. Amennyiben a teljesítés helye nem belföld, akkor az ügylet Magyarországon nem adóztatható, így az Áfa tv. alapján áfát nem kell felszámítani. 

Ha a teljesítés helye nem Magyarország, akkor a számlát nem kell a NAV-hoz beküldeni. Még akkor sem, ha az ügyletet egyik belföldi áfaalany teljesítette másik belföldi áfaalany részére.

Például egy Ausztriában található ingatlan kivitelezésében közreműködik „A” Kft., amelyet az osztrák kivitelező bízott meg. „A” Kft. megbízta „B” Kft-t különböző szakipari munkák elvégzésével. Ebben az esetben ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásról van szó. Az Áfa tv. 39. §-a szerint ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás esetén a teljesítés helye az ingatlan fekvése. A felhozott esetben nem belföldön teljesített szolgáltatásról van szó, mivel az ingatlan nem Magyarország területén található. Emiatt a magyar gazdasági társaságot – mint belföldi áfaalanyt - nem terheli online adatszolgáltatási kötelezettség az úgyszintén belföldi áfaalanynak minősülő magyar cég részére kiállított számlával kapcsolatban. 

Az online adatszolgáltatási kötelezettség akkor sem áll fenn, ha a kiállító a számlában tévesen áfát számít fel. Ugyanis az adatszolgáltatási kötelezettség nem annak függvénye, hogy a számlában a kiállító felszámított áfát.

A téves számlabeküldés szankcionálható?

Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén a NAV mulasztási bírságot szabhat ki. Hibás teljesítésként fogható fel, ha a vállalkozás olyan számlát is beküld a NAV-hoz, amelyre az online adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik. 

A NAV a mulasztási bírság kiszabásánál az adózó javára vagy terhére értékeli a következőket:

• a) adózási gyakorlatot, általános jogkövetési hajlandóságát,
• b) jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, időtartamát;
• c) az adózó, illetve intézkedő képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.

A körülmények okszerű mérlegelése alapján a NAV a mulasztás súlyához igazodó, az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi. 

Álláspontom szerint a NAV nem szabhat ki mulasztási bírságot, ha a számla kibocsátója téves jogértelmezés alapján járt el. Egyrészt a számla beküldése nem tekinthető tudatos jogsértésnek. Másrészt a hibásan teljesített adatszolgáltatás a vállalkozás bevételének lejelentését eredményezte. Az előzőek alapján a hibásan teljesített adatszolgáltatás beküldője megítélésem szerint mulasztási bírsággal nem sújtható.