Minden, amit a hitelmoratóriumról tudni lehet

Megjelent a Magyar Közlönyben a Kormánynak a nemzetgazdaságot védő intézkedéseiről szóló 47/2020 (III.18.) számú rendelete. A rendelet a Miniszterelnök által előző nap beharangozott hiteltörlesztési moratórium, valamint a COVID-19 járvány hatásai által legjobban sújtott ágazatok járulékterheinek csökkentéséről szóló rendelkezések részletszabályait tartalmazza.

Mit jelent a hitelmoratórium?

A rendelet értelmében valamennyi adós, tehát vállalkozások és magánszemélyek egyaránt, a rendelet közzétételét megelőzően kötött hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségeire fizetési haladékot kap 2020. december 31. napjáig. A moratórium ideje alatt az ilyen szerződésekből eredő tőke-, kamat-, vagy egyéb díjfizetési kötelezettségét az adósnak nem kell teljesítenie, a teljesítési határidő ugyanis meghosszabbodik. 

A fizetési haladék a teljesítési határidőt, a futamidőt módosítja, vagyis ezen szerződések futamideje 2020. március 18-tól december 31-ig terjedő időtartammal meghosszabbodik. Így nem arra kell számítani, hogy a bankok a moratórium ideje alatt felmerült törlesztőrészleteket egy összegben kívánják majd a végén behajtani, hanem hogy a szerződések (és valamennyi törlesztő részlet esedékessége) ezzel a nagyjából 9 hónappal meghosszabbodik. Természetesen ettől még a tartozások változatlanul kamatoznak, de ezt a többletköltséget a bankok várhatóan beépítik a későbbi törlesztőrészletekbe. 

Azok a szerződések, amelyek a rendelet közzétételét megelőzően létrejöttek, de 2020. december 31. előtt járnának le, a moratórium végéig meghosszabbodnak.

Ki veheti igénybe hitelmoratóriumot?

A moratórium minden adósra, tehát magánszemélyekre és vállalkozásokra egyaránt vonatkozik.

Nem vonatkozik a rendelet a magyar államra, az önkormányzatokra, valamint az MNB. tv. 39. §-ban meghatározott vállalkozásokra.

Mit kell tennem a hitelmoratórium igényléséhez?

Semmit. A rendelet automatikusan irányadó, tehát nem szükséges külön nyilatkozni arról, hogy a moratóriummal élni kívánsz. Éppen ellenkezőleg: a rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy ha valaki a moratórium ellenére az eredeti feltételek szerint szeretné tovább törleszteni a kölcsönét, hitelét, vagy lízingdíját, úgy ezt megtehesse. Itt a felek megállapodására van szükség, így, ha ezt tervezitek, akkor vegyétek fel a kapcsolatot a folyósító bankotokkal.

És mi a helyzet a járulékcsökkentéssel?

A rendelet értelmében 2020. március, április, május és június hónapokra a járványhelyzettel legjobban érintett ágazatok szereplői mentesülnek a munkabér utáni közterhek megfizetése alól, a munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül pedig kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja a 7.710 forintot.  

Érthetőbben megfogalmazva: a munkáltató csak a nettó munkabért fizeti meg a munkavállalónak, amiből maximum 7.710 Ft természetbeni egészségbiztosítási járulékot von le és utal át előlegként az államnak.

Emellett a turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteket is mentesítik a hozzájárulás alól 2020. március 01-június 30. időszakra.

Érintett ágazatok a rendelet értelmében a vendéglátóipar, a szórakoztatóipar, a szerencsejáték, a filmipar, az előadóművészet, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok.

Más rendelkezéseket is hoztak?

Igen. Az egyik legfontosabb, hogy a rendelet a hitelmoratórium és a járulékcsökkentés mellett 2020. március, április, május és június hónapra mentesíti a kisadózó taxisokat és más, személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozásokat a KATA megfizetése alól.

A munkaviszonyokra vonatkozó változásokat is bevezet a kormány, amelyek a járványhelyzetre tekintettel szükséges különleges munkarend bevezetését és a biztonságos munkakörnyezet fenntartását teszik lehetővé. Ilyenek a kötelező távmunkavégzés egyoldalú elrendelésének lehetősége, a munkaidő-beosztás közléséhez szükséges határidő eltörlését, valamint a munkavállalók egészségi állapotának ellenőrzését lehetővé tevő intézkedések bevezetése.

Emellett további segítséget nyújt az érintett ágazatok szereplőinek a Kormányrendelet azzal, hogy az ilyen szervezetek által bérelt nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti szerződését nem lehet felmondani és a bérleti díjat sem lehet megemelni.

Bízunk benne, hogy a Kormány intézkedése számos vállalkozásnak nyújt segítséget a járvány miatti gazdasági visszaesésé túléléséhez. Ez azonban nem mentesíti a vállalkozások vezetőit a működés átszervezése, a költségek csökkentése és a munkarend átalakítása alól, hiszen az elkövetkező hónapok során jelentős visszaesésekre lehet számítani.

Minél felkészültebben éri vállalkozásodat a válság, annál nagyobb eséllyel fogod tudni átvészelni.