A számla módosításának szabályai

Gyakran a vállalkozások kénytelenek korábban kiállított számlájukat módosítani. Ennek általában az az oka, hogy a számlában feltüntetett értékadat(ok) korrekcióra szorulnak, ezért az általános forgalmi adó alapja és/vagy az áfa összege, ezáltal a számla végösszege is módosul. 

Amennyiben az általános forgalmi adó alapja és/vagy összege utólag nő, akkor a számla módosítását el kell végezni. Ellenkező esetben a számla módosítása „csupán” lehetőség, s nem kötelezettség. 

Azonban a számla módosítására (annak előjelétől függetlenül) akkor kerülhet sor, ha annak valós jogalapja volt. Azaz a számlát módosítani kellett, illetve lehetett.

Az eredetileg számlázott összeg csökkentése esetén a jogalapot adó körülményt annak kell igazolni akinek érdekében áll, s ez a személy a módosítással érintett számla kiállítója.

A Kata tv. szerint bevételként kell számításba venni a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni értéket, kivéve, ha azt a Kata tv. értelmében nem kell bevételként figyelembe venni.

Fő szabály szerint a bevétel megszerzésének időpontja a pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja.

A továbbiakban abból indulunk ki, hogy a számlázott ügylet esetében a bevétel megszerzésének időpontját a fő szabály szerint kell meghatározni.

Az említett szabályozás következtében a számla kiállítása nem jelenti egyben a bevétel megszerzését. Továbbá a számla módosítása önmagában nem eredményezi a bevétel módosulását.

Nézzünk egy példát!

Nagy János alanyi adómentes, katás egyéni vállalkozó kiállított egy számlát 2019. november 20-án „A” Kft. felé, a számla összege 600 000 Ft. „A” Kft. 300 000 Ft-ot átutalt Nagy János részére, az összeget 2019. december 21-én jóváírták Nagy János bankszámláján.  „A” Kft. jelezte Nagy János felé, hogy a szerződés szerint számlázható összeg 550 000 Ft lett volna, s kérte a számla módosítását. 

Nagy János a kifogást elfogadta, s kiállított „A” Kft. részére 2019. december hónap végén egy módosító számlát – 50 000 Ft-ról. „A” Kft. a fennmaradó 250 000 Ft-ot 2020. január hónap folyamán utalta el. 

Nagy János 2019. évre vonatkozó kata bevallásában 300 000 Ft bevételt köteles elszámolni, mivel ezt az összeget írták jóvá bankszámláján 2019. december 31-ig. A 2019. évi bevétel összegét a módosító számla kiállítása nem befolyásolja.

Nagy János 2020. évre vonatkozó kata bevallásában 250 000 Ft bevételt köteles elszámolni, mivel ezt az összeget 2019. december 31-ét követően írták jóvá bankszámláján.

Előfordulhat, hogy a számla kiegyenlítése teljes egészében megvalósult a számla módosítását megelőzően, így a katás vállalkozásnak visszatérítési kötelezettsége keletkezik. 

Egy másik példa

Nagy János alanyi adómentes, katás egyéni vállalkozó kiállított egy számlát 2019. november 20-án „A” Kft. felé, a számla összege 600 000 Ft. „A” Kft. a számla teljes összegét átutalta Nagy János részére, az összeget 2019. december 21-én jóváírták Nagy János bankszámláján. „A” Kft. 2020. jelezte Nagy János felé, hogy a szerződés szerint számlázható összeg 550 000 Ft lett volna, s kérte a számla módosítását. Nagy János a kifogást elfogadta, s kiállított „A” Kft. részére 2019. december hónap végén egy módosító számlát – 50 000 Ft-ról. Nagy János a visszatérítendő 50 000 Ft-ot „A” Kft. részére 2020. január hónap folyamán utalta el. 

A Kata tv. értelmében nem bevétel az a vagyoni érték, amelyet a katás vállalkozás köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel). E rendelkezés vonatkozik a túlszámlázás összegére is. Ugyanis azt a katás vállalkozást pénzügyileg realizálta, mivel nem illeti meg, ezért „A” Kft. részére köteles visszatéríteni.

Az előzőek alapján felmerül az a kérdés, hogy a példában vázolt helyzetben Nagy János 2019. évre vonatkozó bevallásában 600 000 Ft-ot, vagy csak 550 000 Ft-ot köteles figyelembe venni.

Ezzel kapcsolatban a Kata tv. nem tartalmaz konkrét rendelkezést.

Megítélésem szerint az a jogértelmezés tűnik észszerűnek, hogy 550 000 Ft-ot, mivel az 50 000 Ft-ot nem vállalkozási tevékenységével összefüggésben szerezte meg, így azt köteles visszatéríteni.

Ilyen esetben a NAV-tól javasolt állásfoglalást kérni.