2021-től porondon a NAV 3.0

A NAV online adatszolgáltatásra vonatkozó 2021-es változások nem érték váratlanul a vállalkozásokat, ugyanis 2018. július 1-jétől fokozatosan bővítették az adatszolgáltatásra kötelezettek körét. 

A háttérben elsősorban a jogalkotó gazdaságfehérítési szándéka állt, azonban ez olyan új szolgáltatásokat is eredményezett, amelyekkel minden vállalkozás csak nyerhet. Erről is lesz szó egy kicsit később. 

2021-től minden számlára vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség. Nem releváns a számla összege, a vevő adójogi státusza vagy egyéb körülmények. 

Billingo kiegészítés: Kicsit döcögősen ment az átállás, de a hatóság tisztában volt azzal, hogy nem lesz zökkenőmentes az adatszolgáltatás, ezért egyfajta türelmi időben nem büntette halomra a hibázókat. 2022-ben azért már illik jól kezelni a rendszert, a NAV pedig abban segít a vállalkozóknak, hogy az eddigi típushibák alapján sorra veszi a fontosabb teendőket a gyakori hibák mentén írt friss összegzésében. 

Adatszolgáltatásra kötelezett az a belföldi adóalany, akinek a vevője

• belföldi vagy közösségi adóalany,
• nem közösségi adóalany,
• adóalanynak nem minősülő szervezet,
• vagy nem adóalany magánszemély.

Fontos szem előtt tartani, hogy a vevő személyétől függően eltérő adatokat kell a számlán megadni.

Belföldi és közösségi adóalany vevő esetén a számlán a vevő nevét és a címét, belföldi adóalanynál az adószámot, közösségi adóalanynál a közösségi adószámot kötelező feltüntetni a számlán és az adatszolgáltatásban is. 

Előfordulhat, hogy a közösségi adóalany vevő nem rendelkezik közösségi adószámmal. Ebben az esetben a számlán célszerű a vevő tagállamának adóhatósága által kiadott azonosítót feltüntetni, amely az adatszolgáltatásban is megadható.

Nem közösségi adóalany vevő esetén a nevet és a címet kötelező megadni, az azonosító számot pedig nem kötelező, de szerepeltethető a számlán és az adatszolgáltatásban is.

Adóalanynak nem minősülő szervezet esetén a név és a cím feltüntetése a számlán és az adatszolgáltatásban is kötelező. Ebbe a kategóriába tartoznak pl. a gazdasági tevékenységet nem folytató társasházak, egyesületek, alapítványok, kizárólag közhatalmi tevékenységet végző szervezetek.

Nem adóalany magánszemély esetén a számlán a név és a cím feltüntetése kötelező, azonban az adatszolgáltatásban ezek az adatok nem szerepelhetnek. 

 Magánszemély vagy nem magánszemély? Nagyon nem mindegy.

A vállalkozásoknak mostantól még fontosabb különbséget tenni a magánszemélyek és nem magánszemélyek részére kiállított számlák között, mert

• a magánszemélyek esetén eltér a számla és az adatszolgáltatás adata, 
• nem mindenki magánszemély, akinek nincs adószáma. 

Ennek megoldására egy jelölőt kell alkalmazni, ahol rögzíthető, hogy a vevő nem adóalanyi minőségében járt. Fontos ugyanis arra figyelni, hogy sikertelen lesz az adatszolgáltatás abban az esetben, ha a jelölő szerint a vevő magánszemély, de a név és cím meg van adva, vagy éppen olyan nem adóalany, amely nem rendelkezik adószámmal.

Magánszemély saját nevében is végezhet gazdasági tevékenységet. Ennek érdekében egyéni vállalkozást indíthat. És vannak olyan tevékenységek is, amelyeket nem kötelező egyéni vállalkozóként folytatni, de adószámot kell kérni a NAV-tól. 

Mindkét esetben a magánszemély gazdasági tevékenység tekintetében az áfa alanya, s rendelkezik adószámmal is.

A magánszemély saját fogyasztásra is vásárolhat termékeket vagy igénybe vehet szolgáltatásokat. Ekkor nem áfa alanyaként jár el. Ugyanakkor a termék, a szolgáltatás értékesítője is tudomással bírhat arról, hogy a magánszemély rendelkezik adószámmal. A NAV álláspontja szerint azonban, ha a magánszemély a vásárlás során nem nyilatkozik arról, hogy áfaalanyként jár el, akkor szimpla magánszemélynek kell tekinteni. Ennek megfelelően a számlán nem szerepelhet az adószáma, valamint az adatszolgáltatás során nem kell megadni nevét és címét.

Más a helyzet, ha jelzi, hogy áfaalanyként jár el és ennek megfelelően kéri a számla kiállítását. Ekkor a számlán mindenképpen kötelező az adószámát feltüntetni. A számlára vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség, s annak keretében meg kell adni a magánszemély nevét és címét is.

2021-től az adatszolgáltatási struktúra is módosult, amelyre a számlázó programokat fel kellett készíteni. A követelmények teljesítése érdekében a Billingo informatikai csapata sikeresen végezte el a szükséges fejlesztéseket. 

Fordítsd a hasznodra a NAV online adatszolgáltatási kötelezettséget!

Automatizáld a NAV online számla-adatszolgáltatást a Billingóval 

A NAV online számla-adatszolgáltatás a NAV Online Számla rendszerén keresztül manuálisan is teljesíthető. A felesleges adminisztráció helyett azonban érdemes inkább Billingo online számlázásra váltani és automatizálni az adatszolgáltatást. Emellett számos kedvező termékünk bújik meg csomagajánlatainkban, és egy pár kattintással kezelhető számlaköltöztető is segít, ha a hatásos és könnyebb utat választanád.

Az automatikus NAV adatszolgáltatás kényelmes és pontos. Ehhez csak össze kell kötni a Billingo online számlázót a NAV Online Számla rendszerével. A számla kiállítását követően a rendszer automatikusan beküldi az adatszolgáltatásra kötelezett számlák érintett adatait. 

A számlázó a sikeres adatszolgáltatásról egyértelmű, azonnali visszajelzést ad. 

 Muszáj hangsúlyozni, hogy 2021-től kiemelten fontos, hogy minden vevő esetében csak a meghatározott adatok kerüljenek továbbításra. Ez a Billingóban pontosan és szigorúan ennek megfelelően történik. 

Nincs még Billingo fiókod? Regisztrálj egyet ingyen!
Regisztrálok

Kezeld automatikusan a kiadásaidat Billingóban a NAV Online Számla adatai alapján

A NAV Online Számla rendszere számos szolgáltatással támogatja a vállalkozások működését. Ezek közül az egyik legjelentősebb, hogy a NAV lehetőséget biztosít arra, hogy a NAV Online Számla rendszerbe más vállalkozások által feltöltött számlák adatait visszaszinkronizáld a Billingódba. 

A Billingo NAV-szinkron működése a gyakorlatban

1. Partnered kiállítja a számlát a vállalkozásod részére, majd az adatokat beküldi a NAV részére. 
2. A Billingo szinkronizál a NAV Online Számla rendszerrel és lehívja a számlaadatokat. 
3. A számláid adatai automatikusan bekerülnek a Billingo Kiadások menüpontba. 

A Kiadások menüpontban így naprakészen, színes diagramon láthatod a kiadásaidat, kimutatásokat készíthetsz, számlaképet vagy más bizonylatot tölthetsz fel mellé és a Könyvelői fiókon keresztül a könyvelőd is hozzáfér az adatokhoz. 

A Kiadások funkció előnyeiről és a funkció működéséről ITT olvashatsz többet.

Gyorsítsd fel a számlafeldolgozást

Az automatikus adatszolgáltatással a számla befogadásának folyamatát is támogathatod. A 3.0-ás verzióban ugyanis már olyan, számlafeldolgozást támogató adatok is megjelennek, amelyek megadása ugyan opcionális, de nagyban megkönnyítik a beérkező számlák kezelését. 

Az új verzióban meg lehet majd adni a megrendelésszámot, szerződésszámot, a beszállító kódját, a szállítólevél számát, GLN számot stb. 

A gyakorlatban ez a következőképpen működik: 

1. Ha a kiállított számlán szerepel pl. a megrendelés száma, akkor az adatszolgáltatásba ez az adat is bekerül. 
2. A vevő nemcsak a számlaadatokat, de a megrendelés számát is látja a NAV Online Számla rendszerben, ami nagy segítség lehet számára (pl. a gazdasági eseménnyel kapcsolatban kiállított bizonylatok és a számla közötti logikai kapcsolat létrehozásában). 

Adatszolgáltatás, mint elektronikus számla? Miért ne?

A 3.0-ás verzióval bevezetett új rendszer a papír alapú számlákat is kiválthatja. Ez amiatt lehetséges, mert a számlaadatok kötelező feltöltéséből fakadó letöltés lehetősége szükségtelenné teszi a nyomtatást. Ez pedig támogatja az érintésmentes számlázást is.

Így működik a gyakorlatban:

1. Az eladó egyszerűen elkészíti a számlát, majd beküldi a számla adait a NAV részére.
2. A vevő ugyanilyen egyszerűen letölti azokat a saját rendszerébe. 

Gyors, kényelmes, garantáltan pontos és nem kell többet a számlatömb kitöltésével sem bíbelődni.

Számlázz Te is Billingóval és kezeld egyszerűen, automatikusan a NAV online számla-adatszolgáltatásodat!
Regisztrálj ingyen