Őstermelők adózása tudástár

Mielőtt részletesen is megnéznénk, hogy hogyan alakul az őstermelők adózása 2023-ban, tekintsük át gyorsan, amit az őstermelői tevékenységről tudni kell.

Az őstermelő és az őstermelői tevékenységek listája

A mezőgazdasági őstermelői tevékenység akár önállóan vagy őstermelők családi gazdaságának tagjaként végezhető. Ezen kívül lehetőség van arra is, hogy családi mezőgazdasági társaságban foglalkozzunk vele mezőgazdasági, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységként.

Az őstermelői bevételi értékhatárokat nem konkrét összeg szerint, hanem a minimálbér alapján határozzák meg, így annak folyamatos emelkedésével az őstermelők is jól járhatnak. Fontos azonban tudni, hogy családi mezőgazdasági társaság tagjának tevékenysége nem tartozik az őstermelői kategóriába.

Ki lehet őstermelő?

Őstermelő az a magánszemély lehet, aki:

• elmúlt 16 éves
• szerepel a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban
• saját gazdaságában őstermelői tevékenységet végez

Hogyan válhat valaki őstermelővé?

• adószámmal rendelkező őstermelő esetén a ’T101 jelű bejelentőlapon
• egyéni vállalkozási tevékenység mellett folytatott őstermelői tevékenység esetén a ’T101E jelű bejelentőlapon

A nyomtatványokat megtalálod az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramban (ÁNYK), valamint az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA).

• a mező- és erdőgazdasági tevékenység és a kiegészítő tevékenység

• növénytermesztés,
• kertészet,
• állattartás,
• állattenyésztés,
• halgazdálkodás,
• szaporítóanyag-termesztés,
• vadgazdálkodás,
• erdőgazdálkodás,
• kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás, ha a kiegészítő tevékenységből származó bevétel nem haladja meg a más mező- és erdőgazdasági tevékenységből származó bevételt, valamint
• az e tevékenységből származó termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, és nem haladja meg a kistermelői rendeletben meghatározott mennyiséget.
  

• falusi és agroturizmus,
• kézművesipari tevékenység,
• fűrészáru-feldolgozás,
• takarmány-előállítás,
• élelmiszer előállítása mezőgazdaság termékből, kivéve, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg a kistermelői rendeletben meghatározott mennyiséget
• dohányfeldolgozás,
• bioüzemanyag-előállítás,
• a mező- és erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése,
• mező- és erdőgazdasági szolgáltatás.
  

• átalányadózással
• tételes költségelszámolással
• 10 százalékos költséghányad alkalmazásával

Milyen esetekben nem kell őstermelőként jövedelmet megállapítani és adót fizetni?

Az őstermelői tevékenységéből származó bevételből nem kell jövedelmet megállapítani, bevallást készíteni és fizetni, amennyiben ez az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét. 2023. január 1-től a minimálbér havi bruttó 232.000 forint, azaz 1.392.000 forint alatti bevétel esetén.

Átalányadózás esetén az éves minimálbér ötszörösének megfelelő éves bevétel (max. 13.920.000 forint ) után nem kell adót fizetni. Ugyanakkor, ha az éves bevétel 1.392.000 és 13.920.000 forint közé esik, akkor annak ellenére, hogy mentesülünk az adófizetés alól, jövedelmet kell számolni.

Mit jelent az átalányadózás és miért lehet jó őstermelőként?

Az átalányadózás a végzett tevékenység bevételéből kiindulva, annak átalányban meghatározott költségekkel csökkentett részét tekinti jövedelemnek. Az így meghatározott jövedelem után kell az adót megfizetni.

Mint az előbbiekben megnéztük, 13,92 millió forintos éves bevételig mentesülünk az szja fizetés alól átalányadózás esetén és 27,840 millió forintig, vagyis az éves minimálbér ötszöröse és tízszerese közötti éves bevételrész után az átalányadózásra vonatkozó kedvező szabályok érvényesíthetők.

Fontos tudni, hogy őstermelő csak abban az esetben átalányadózhat, ha az e tevékenységéből származó bevétele nem lépi túl az adóévben az éves minimálbér tízszeresét.

Mi számít őstermelői bevételnek?

• értékesített termék, a tevékenység ellenértékeként kapott előleg, váltó és természetbeni juttatás
• a szállításért vagy csomagolásért külön felszámított összeg
• az előállított vagy vásárolt terméknek, a végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a
• szokásos piaci értéke
• az adó különbözetének visszatérítése
• kártalanítás, kártérítés
• felelősségbiztosítás alapján felvett összeg
• kapott kamat, kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg

Mi nem számít őstermelői bevételnek?

A termelési vagy üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök eladásából befolyó bevételt 2022 óta már nem kiegészítő őstermelői tevékenység bevételeként kell nyilvántartani, hanem ingó vagyontárgy vagy ingatlan átruházásából származó jövedelemként.

2021. január 1-től a termőföld nem számít kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek, ezért az ingatlanértékesítésre vonatkozó szabályok vonatkoznak rá.

Nem őstermelői bevétel a személygépkocsi eladása sem, hanem ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemnek számít.