Izgalmas időszak kezdődött a pályázati támogatások terén, hiszen Magyarország a 2021-től kezdődő pénzügyi ciklusban minden korábbinál több, 51,3 milliárd eurónyi forrással számolhat. Miklovicz Péterrel, a Gordius Solutions Tender Kft. ügyvezetőjével és Debreczeni-Csordás Nikolett szakmai vezetővel beszélgettünk a legfontosabb változásokról.
Nagyobb keretösszegek, pályázóbarát rendszer
Mind a vállalkozások, mind a magánszemélyek számára izgalmas a 2021–2027-ig tartó pályázati ciklus, hiszen soha nem látott mennyiségű pályázati lehetőség nyílik meg. A rekord összegű támogatások mellett azonban más változásokat is hozott az új periódus.
– Mindenképp fontos beszélni arról, hogy növekszik a vállalkozások számára rendelkezésre álló keretösszeg. A vállalkozásfejlesztési pályázatok két nagy csoportra bonthatók. Vannak a vidékfejlesztési pályázatok a mezőgazdasági tevékenységű cégeknek, valamint egyéb vállalkozásfejlesztési támogatások a nem mezőgazdasági tevékenységű cégeknek. Mindkét pályázói körnek kb. háromszoros keretösszeg áll rendelkezésére a következő ciklusban, amelyek az ígéretek szerint egy jelentősen gyorsított eljárási rendszerben fognak lefutni, ami nagyon jól hangzik, meglátjuk, így lesz-e. Az előző ciklusban előfordult olyan, hogy másfél-két évig volt bírálat alatt egy pályázat és sok esetben a pályázó cég már rég tönkrement, mire kijött a támogatói határozat vagy ezer éve megvalósult a projekt – mondja Miklovicz Péter.
Mindig, amikor egy új ciklus indul, cél az is, hogy az egész pályázati rendszer sokkal inkább pályázóbarát legyen. Pozitív változás az is, hogy picit egyszerűbben lehet előlegeket lehívni, több olyan pénzügyi eszköz áll a pályázók rendelkezésére, mellyel az utófinanszírozott pályázatokat meg is lehet előlegezni. Változtak még a pályázati operatív programok. Ezek egy pályázati csokrot jelentenek és egy adott tematikára, fejlesztési területre épülő pályázatokat tartalmaznak. Kicsit jobban igazodnak a gyakorlati világban előforduló fejlesztésekhez, mint korábban.
Mindenképpen jó hír a pályázóknak, hogy módosultak az önerővel kapcsolatos szabályok is. Debreczeni-Csordás Nikolett pályázatíróként azt tapasztalta, hogy a korábbi pályázatoknál gyakran gond volt az önerő fogalmával.
– Az önerőről nyilatkozni kellett, vagy rosszabb esetben be is kellett mutatni. Most azt mondják, hogy segítenek a pályázóknak a finanszírozásban, ami azt jelenti, hogy ha minden terv szerint alakul, akkor miután megvan a támogató okirat, a pályázó sokkal egyszerűbben megkapja a pénzt és ebből tudja megfinanszírozni a projektet, nem szükséges többlet önerőből megvalósítania. Ez jelentős különbség – mondja a pályázatíró.
Nikolett szerint korábban bevett gyakorlat volt a pályázók körében, hogy a pályázati határidőig akár csak félkész anyagot nyújtottak be a későbbi hiánypótlásra építve. Most ez is változik.
– A cél az, hogy minél teljesebb pályázati anyagok kerüljenek beküldésre, minél kevesebb hiánypótlással. Nem feltétlenül a legelején, hanem minden egyes ciklusban. Nem számít, hogy a beadási időszak elején vagy legvégén kerül be egy pályázat, ugyanúgy fogják elbírálni. Azt szeretnék, hogy minden egyes beadási ciklusban legyen forrás. Elvileg nem fordulhat az elő, hogy a legelején kimerül minden forrás. Ha van egy 10 napos beadás, akkor mindegy, hogy melyik nap adom be, arra jó eséllyel lesz forrás.