A cikk több mint 6 hónapja frissült utoljára. Bár folyamatosan dolgozunk az aktualizáláson, előfordulhat, hogy itt most kihagytunk valamit. Ha elévültnek vélt tartalmat találsz, kérjük, szólj nekünk, és igyekezz több forrásból is tájékozódni. Ebben mi is segíthetünk más fórumon, keress minket!
Magyarország Kormánya újabb gazdaságvédelmi intézkedéseket jelentett be a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak a csökkentése és kezelése érdekében. Az újabb intézkedések részletszabályait Dr. Rák Balázs ügyvéd foglalta össze a Billingo olvasóinak.
Az újabb intézkedések részletszabályait a 2020. március 24-én hatályba lépett 57/2020. (III.23). Korm. rendeletből ismerhetjük meg. A második gazdaságvédelmi csomag keretein belül a Kormány rendelkezett a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) egyes szabályainak az eltérő alkalmazásáról.
A Kormány a végrehajtási eljárásokban is igyekszik a lehető legnagyobb mértékben kizárni az emberek érintkezését, amelyre tekintettel a veszélyhelyzet ideje alatt bírósági, vagy különböző végrehajtási iratok végrehajtói kézbesítésére nem kerülhet sor, az iratok kézbesítése kizárólag postán, elektronikus eszközök igénybevétele útján történhet. A végrehajtási eljárásokban a veszélyhelyzet alatt a személyes ügyfélfogadások felfüggesztésre kerülnek, a kapcsolattartás elektronikus eszközök igénybevétele útján lehetséges, vagy a végrehajtói irodák bejáratánál elhelyezett zárt gyűjtőszekrények használatával. Rendkívül fontos intézkedés, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséig helyszíni eljárás, hagyományos árverés nem tartható, helyszíni végrehajtási cselekmény nem foganatosítható.
A végrehajtási eljárások terén elrendelt intézkedések másik kategóriája az adósok vagyoni, pénzügyi és gazdasági érdekeit veszik figyelembe.
Ebben a kategóriában a Kormány lényeges intézkedése, hogy a kilakoltatások is felfüggesztésre kerülnek a veszélyhelyzet lezárását követő 15. napig, csakúgy, mint az adótartozások behajtása. Fontos, hogy a Korm. rendelet figyelembe veszi a téli kilakoltatási moratóriumot is, amely alapján, ha a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. nap november 15. és április 30. napja közötti időszakra esik, akkor sem lehet kilakoltatni az adósokat.
Lényeges továbbá, hogy a végrehajtási eljárásban lefoglalt gépjármű forgalomból történő kivonása, illetőleg természetes személy adósok lakóingatlanának árverezése iránt az eljáró végrehajtó csak a veszélyhelyzet megszűnését követően intézkedhet. Így például a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatos árverezés alatt lévő lakóingatlanokra vonatkozólag sem lehet érvényes vételi ajánlatot tenni.
Rendkívül fontos, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt amennyiben az adós részletfizetési szándékát jelzi az eljáró végrehajtó felé, úgy a végrehajtó azt köteles figyelembe venni és a végrehajtást kérő hozzájárulása nélkül engedélyeznie kell a részletfizetést az adósnak. Ahogy a szövegkörnyezetből is kiderül, alapesetben a részletfizetés lehetősége a végrehajtást kérő előzetes engedélye hiányában nem alkalmazható.
Látható, hogy a fenti intézkedések elrendelésével a Kormány célja továbbra is a koronavírus járvány terjedésének a mielőbbi megfékezése és lassítása, továbbá az adósok vagyoni helyzetének a megkönnyítése, illetőleg a likviditásuk minél további fenntartása.
A végrehajtási törvény egyes rendelkezéseinek a veszélyhelyzet idején való eltérő alkalmazása általánosságban az adósok részére kedvez, hiszen számos végrehajtási cselekményt a veszélyhelyzet ideje alatt nem lehet alkalmazni, ami ezt eredményezi, hogy a végrehajtást kérők határozatlan ideig nem – vagy csak igen kis eséllyel - számíthatnak arra, hogy bármekkora összeg kifizetésre, érvényesítésre kerül részükre, mint jogosultak részére.
Ezzel összefüggésben elmondható, hogy a végrehajtási eljárások nagy százalékban olyan esetben indulnak meg, ahol az eljáró bíróság, közjegyző, vagy hatóság kötelezte az adósokat bizonyos összegek megfizetésére, bizonyos magatartás tanúsítására, azonban ennek a kötelezettségüknek az adósok nem tettek eleget, így a végrehajtást kérők kénytelenek voltak végrehajtást eljárást kezdeményezni jogos követelésük érvényesítése érdekében.
Egy szó, mint száz, a végrehajtási eljárások terén elrendelt intézkedések pozitív hatással lehetnek az adósok vagyoni helyzetére és likviditására, azonban ezzel párhuzamba vonva a végrehajtást kérők anyagi helyzetét bizonyosan hátrányosan fogják érinteni, hiszen a végrehajtási eljárásból valószínűsíthetően kevesebb bevételre tudnak majd szert tenni.
A Kormány, szolgáltatókat érintő gazdaságvédelmi intézkedéseiről Dr. Treer Ferenc ügyvéd ITT írt korábban.
Valószínűleg már nincs az országban olyan személy, aki ne hallott volna a tevékenységi körök 2025-ös változásáról, amely minden egyéni és társas vállalkozót éri...
2025 januártól léptek hatályba a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény legújabb módosításai, amik alapján az adófizetésére kötelezettek köre kibőv...
Vállalkozóként sokan gondolják úgy, hogy csak a kötelező minimumot fizetik, aztán majd ráérnek foglalkozni a nyugdíjuk gyarapításával. Főleg a KATA adórendszer ...
Az éves áfabevallás határideje vészesen közeleg, és a NAV adatai szerint mintegy 70 ezer vállalkozást érint. Ha vállalkozóként érintett vagy, itt az ideje, hogy...
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új adategyeztetési eljárást vezetett be, amely komoly következményekkel járhat a vállalkozások számára. Ha nem reagálsz időbe...
Ha vállalkozóként eddig a 12 millió forintos alanyi áfamentességi határt figyelted, van egy jó hírünk: 2025. január 1-től ez az összeg 18 millió forintra nőtt! ...