Magyarország Kormánya újabb gazdaságvédelmi intézkedéseket jelentett be a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak a csökkentése és kezelése érdekében. Az újabb intézkedések részletszabályait Dr. Rák Balázs ügyvéd foglalta össze a Billingo olvasóinak.
Az újabb intézkedések részletszabályait a 2020. március 24-én hatályba lépett 57/2020. (III.23). Korm. rendeletből ismerhetjük meg. A második gazdaságvédelmi csomag keretein belül a Kormány rendelkezett a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) egyes szabályainak az eltérő alkalmazásáról.
A Kormány a végrehajtási eljárásokban is igyekszik a lehető legnagyobb mértékben kizárni az emberek érintkezését, amelyre tekintettel a veszélyhelyzet ideje alatt bírósági, vagy különböző végrehajtási iratok végrehajtói kézbesítésére nem kerülhet sor, az iratok kézbesítése kizárólag postán, elektronikus eszközök igénybevétele útján történhet. A végrehajtási eljárásokban a veszélyhelyzet alatt a személyes ügyfélfogadások felfüggesztésre kerülnek, a kapcsolattartás elektronikus eszközök igénybevétele útján lehetséges, vagy a végrehajtói irodák bejáratánál elhelyezett zárt gyűjtőszekrények használatával. Rendkívül fontos intézkedés, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséig helyszíni eljárás, hagyományos árverés nem tartható, helyszíni végrehajtási cselekmény nem foganatosítható.
A végrehajtási eljárások terén elrendelt intézkedések másik kategóriája az adósok vagyoni, pénzügyi és gazdasági érdekeit veszik figyelembe.
Ebben a kategóriában a Kormány lényeges intézkedése, hogy a kilakoltatások is felfüggesztésre kerülnek a veszélyhelyzet lezárását követő 15. napig, csakúgy, mint az adótartozások behajtása. Fontos, hogy a Korm. rendelet figyelembe veszi a téli kilakoltatási moratóriumot is, amely alapján, ha a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. nap november 15. és április 30. napja közötti időszakra esik, akkor sem lehet kilakoltatni az adósokat.
Lényeges továbbá, hogy a végrehajtási eljárásban lefoglalt gépjármű forgalomból történő kivonása, illetőleg természetes személy adósok lakóingatlanának árverezése iránt az eljáró végrehajtó csak a veszélyhelyzet megszűnését követően intézkedhet. Így például a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatos árverezés alatt lévő lakóingatlanokra vonatkozólag sem lehet érvényes vételi ajánlatot tenni.
Rendkívül fontos, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt amennyiben az adós részletfizetési szándékát jelzi az eljáró végrehajtó felé, úgy a végrehajtó azt köteles figyelembe venni és a végrehajtást kérő hozzájárulása nélkül engedélyeznie kell a részletfizetést az adósnak. Ahogy a szövegkörnyezetből is kiderül, alapesetben a részletfizetés lehetősége a végrehajtást kérő előzetes engedélye hiányában nem alkalmazható.
Látható, hogy a fenti intézkedések elrendelésével a Kormány célja továbbra is a koronavírus járvány terjedésének a mielőbbi megfékezése és lassítása, továbbá az adósok vagyoni helyzetének a megkönnyítése, illetőleg a likviditásuk minél további fenntartása.
A végrehajtási törvény egyes rendelkezéseinek a veszélyhelyzet idején való eltérő alkalmazása általánosságban az adósok részére kedvez, hiszen számos végrehajtási cselekményt a veszélyhelyzet ideje alatt nem lehet alkalmazni, ami ezt eredményezi, hogy a végrehajtást kérők határozatlan ideig nem – vagy csak igen kis eséllyel - számíthatnak arra, hogy bármekkora összeg kifizetésre, érvényesítésre kerül részükre, mint jogosultak részére.
Ezzel összefüggésben elmondható, hogy a végrehajtási eljárások nagy százalékban olyan esetben indulnak meg, ahol az eljáró bíróság, közjegyző, vagy hatóság kötelezte az adósokat bizonyos összegek megfizetésére, bizonyos magatartás tanúsítására, azonban ennek a kötelezettségüknek az adósok nem tettek eleget, így a végrehajtást kérők kénytelenek voltak végrehajtást eljárást kezdeményezni jogos követelésük érvényesítése érdekében.
Egy szó, mint száz, a végrehajtási eljárások terén elrendelt intézkedések pozitív hatással lehetnek az adósok vagyoni helyzetére és likviditására, azonban ezzel párhuzamba vonva a végrehajtást kérők anyagi helyzetét bizonyosan hátrányosan fogják érinteni, hiszen a végrehajtási eljárásból valószínűsíthetően kevesebb bevételre tudnak majd szert tenni.
A Kormány, szolgáltatókat érintő gazdaságvédelmi intézkedéseiről Dr. Treer Ferenc ügyvéd ITT írt korábban.
A tartós adathordozók mellé a kereskedők kötelesek úgynevezett adattörlő kódot biztosítani a fogyasztók számára. 2024-ben azonban fontos változtatások módosítjá...
Elindult az év, de fogalmad sincs, hogy milyen adóügyi változásokkal kell számolnod? Ebben a cikkben Fülöp Olga, a Számpatikus összefoglalta a legfontosabbakat,...
A vállalkozók között sokszor felmerül kérdésként, hogy mikor, milyen esetben jár számukra egy-egy pénzbeli ellátás. Ebben a cikkben most a táppénzzel kapcsolato...
Sokszor felmerül kérdésként a Billingo Facebook csoportban is, hogy főállás mellett hogyan, milyen formában vállalkozhatunk. Illetve az is, hogy ennek milyen ad...
Mivel az iparűzési adó egy helyi adó, ezért annak pontos szabályait mindig a helyi adó törvény (1990. évi C. tv.), valamint a székhelyünk és telephelyünk szerin...
Az közismert tény, hogy a heti 36 órát elérő munkaviszony mellett vállalkozók nem kötelezettek minimum járulékfizetésre. Viszont ha valaki gyermeket vállal, és ...