SWOT elemzés gyakorlati útmutató

SWOT analízis, az elengedhetetlen stratégiai eszköz

​A SWOT analízis egy kiváló helyzetelemző és stratégiai tervező eszköz, mely a vállalkozás erősségeinek, gyengeségeinek, a kínálkozó lehetőségeinek és fennálló veszélyeinek azonosítását és megértését támogatja. Kiválóan működik egyfős cégeknél és nagyvállalatoknál is. Nézzük is most meg, hogy hogyan pontosan!

A SWOT elemzés fogalma

A SWOT egy mozaikszó, amely az analízis területeinek angol elnevezésének kezdőbetűiből áll:

Strengths - Erősségek
Weaknesses - Gyengeségek
Opportunities - Lehetőségek
Threats - Veszélyek

Bár a SWOT kifejezés elterjedtebb, a magyar nyelvben szokták használni a GYELV elemzés elnevezést is, amely a magyar kezdőbetűket rejti.

A SWOT legfőbb célja és funkciói

Mire nem ad választ a SWOT analízis?

Sokakban él az a téves elképzelés, hogy a SWOT analízís egy versenytárs figyelő módszer. Valójában azonban a SWOT hátránya, hogy mindössze arra ad lehetőséget, hogy megvizsgálhassuk vállalkozásunk erősségeit és gyengeségeit, melyekre közvetlen ráhatásunk van, valamint a külső lehetőségeket és veszélyeket, amelyek tőlünk függetlenek. A konkurencia vizsgálatára azonban nem.

Ha szeretnél több információt megtudni a versenytársaiddal kapcsolatos pozitív és negatív eseményekről, akkor ismerd meg a Partnerfigyelőt!

Milyen kategóriái vannak SWOT-nak?

A SWOT analízis a külső és belső tényezőket vizsgálja.

Belső tényezők

Ide tartoznak az erősségek (S) és gyengeségek (W), azaz a jól működő és a nem működő tényezők, amelyekre közvetlen ráhatásunk van.

Külső tényezők

Ez a lehetőségeket (O) és veszélyeket (T) foglalja magában, azaz azokat a tényezőket, melyek hatáskörünkön kívül vannak. A lehetőségek esetében olyan adottságokról van szó, melyekre építve kedvező módon használhatjuk ki erősségeinket. Valamint azokat a negatív tényezőket rejti, amelyek kockázatot jelenthetnek és rontják a siker elérésének lehetőségét.

Hogyan épül fel a SWOT-mátrix?

Vegyük most végig, hogy milyen elemekből építkezik a SWOT analízis.

Erősségek (S)

Ahhoz, hogy meghatározhassuk vállalkozásunk vagy projektünk, termékünk erősségeit, az alábbi kérdések segíthetnek:

• Miben vagyunk jobbak versenytársainknál?
• Mi az a tudás, eszköz, amellyel csak mi rendelkezünk és kiemel konkurenseink közül?
• Mi a legjobb és legmegbízhatóbb bevételi forrásunk?
• Miért vagyunk vonzóak a célközönségünk számára?
• Mivel tudjuk elköteleződésre bírni az ügyfeleinket?
• Mivel a legelégedettebbek az ügyfeleink?
• Mely folyamataink a legjobban kidolgozottak és leghatékonyabbak?
• Mi a vállalkozás erőssége a munkavállalók szemével?

Gyengeségek (W)

Itt azokat a tényezőket kell sorra vennünk, amelyek gyengítik a céget, terméket, projektet és magát az erősségeket is.

• Miben vagyunk lemaradva konkurenseinkhez képest?
• Milyen tényezők tehetik tönkre a brandet/terméket?
• Milyen területeken nem rendelkezünk elegendő - anyagi, emberi - erőforrással?
• Vannak-e minőségbeli problémák a kivitelezés során?
• Megvan-e minden folyamathoz a kellő tapasztalat és szaktudás?
• Jó-e az időmenedzsment?
• Milyen gyengeségek figyelhetők meg az ügyfélkommunikációban?
• Milyen működésbeli problémák figyelhetők meg cégen belül?
• Mi az a legrosszabb dolog, amely a céggel történhet az elkövetkezendő 1 évben?
• Milyen problémák vannak sales és marketing oldalról, amelyek gyengítik az eladásokat?
• Bevétel szempontjából mik a legnagyobb hátrányaink?
• Mi az a fogyasztói igény, amit nem szolgálunk ki?
• A gyengeségek beazonosítása lehetővé teszi, hogy dolgozzunk ezek javításán.

Lehetőségek (O)

A lehetőségekről már szót ejtettünk, hogy olyan külső tényezőket jelölnek, amikre nincs ráhatásunk, azonban jelentős mértékben hozzájárulhatnak sikereinkhez.

• Milyen piaci növekedésre lehet számítani az iparágunkban?
• Milyen új piaci lehetőségekkel lehet élni?
• Milyen technikai újdonságok segíthetnek bennünket (pl. fejlesztések, új automatizmusok)?
• Várható-e a piacon olyan törvényi szabályozás, ami pozitív hatással lehet a cégre?
• Milyen új célcsoportot szólíthatunk meg?
• Lehetséges-e a keresztértékesítés?
• Várható-e árcsökkenés?
• Milyen új kompetenciák segítenék a céget?

Veszélyek (T)

A veszélyeknél azokat a faktorokat fontos összegyűjteni, amelyekre nincs közvetlen ráhatásunk. Ilyen lehet például:

• Várható-e a piaci verseny erősödése, még több konkurens megjelenése?
• Emelhet-e árat a beszállító?
• Előfordulhat-e a beszállítói kapacitás csökkenése?
• Milyen befolyása lehet a politikai és gazdasági környezetnek?
• Politikai és gazdasági környezet kedvezőtlen alakulása
• Számolni kell-e áruhiánnyal?
• Mennyiben változhat a vásárlói attitűd?
• Mik a legnagyobb anyagi veszélyforrások?
• Rendelkezünk-e olyan partnerkapcsolattal, amely veszélyeztetheti az üzletet?

Hogyan készíts SWOT analízist?

Tekintsük most át lépésről lépésre, hogy hogyan végezd az elemzést!

Első lépés: Határozd meg a célt!

Fontos, hogy pontosan tudd, mi a célja a SWOT elemzésnek, mire fogod használni és milyen tényezőkre szeretnél rálátni.

Második lépés: Ne csak egy szemszögből vizsgálódj!

Sok cég beleesik abba a hibába, hogy az elemzést csak egy nézőpontból készíti el. Azaz a fő döntéshozók összeülnek, meghatároznak szempontokat, de elképzelhető, hogy marketing vagy pénzügyi szempontból egész más aspektusok is fontosak lehetnek.

A jó SWOT elemzés titka tehát az, ha minél többeket bevonunk az analitikába, így biztosan nem maradnak ki olyan szempontok, melyek lényegesek lehetnek a végeredményt illetően.

Jó húzás lehet az ügyfeleinket is megkérdezni, így még pontosabb rálátást kaphatunk akár erősségeinkre, akár gyengeségeinkre.

Harmadik lépés: Írd be a válaszokat a SWOT mátrixba!

Helyezd el a korábban feltett kérdésekre a válaszokat a mátrixba és priorizáld őket vállalkozásod igényei, szempontjai szerint.

Nézzük meg egy fiktív SWOT elemzés sablont, egy ruhamárka példáját:

Negyedik lépés: Gyakorlati terv előkészítése

Miután elkészítettük a mátrixot, a cselekvés fázisa következik. Ehhez kell egy gyakorlati terv, hogy az analízis során talált gyengeségeket megszüntessük vagy csökkentsük és az erősségeinkre, lehetőségeinkre fókuszálva érjünk el eredményeket.

És ejtsünk néhány szót a PEST elemzésről is

Azért érdemes kicsit beszélnünk a PEST-ről is, mert sokan egy lapon említik a SWOT-tal. A PEST is négy környezeti összetevőt vizsgál, abban azonban jelentősen különbözik, hogy elsősorban egy vállalat külső környezetében lévő politikai, gazdasági, társadalmi és technológiai tényezők elemzésére fókuszál, amelyek hosszú távon befolyásolják a szervezet tevékenységét és eredményességét. Éppen ezért nem a SWOT helyett, hanem a SWOT mellett érdemes elkészíteni.

Nézzük is meg a PEST elemzés részeit:

P – Political analysis (politikai tényezők): ide nem csak a napi politika alakulása, a kormányzat tartozik, hanem például a környezetvédelem kérdése, vagy hogyan alakul az adózás, a bérek, hiszen ezek befolyásolhatják az üzleti működést.

E – Economical analysis (gazdasági tényezők): ez elsősorban a gazdasági környezet tanulmányozását jelenti, pl. hogyan alakul az infláció, mi a GDP irány, milyen hitel lehetőségek vannak, mennyire magas a munkanélküliség, milyenek a kamatok, milyen fejlesztésekre van lehetőség, hogyan alakul a munkahelyteremtés stb.

S – Social analysis (szociális, társadalmi tényezők): itt vizsgálható például a demográfia alakulása, a környezettudatosság, hogy milyen az elvándorlás, hogyan alakulnak a fogyasztói szokások, milyen az iskolázottság, milyen eltérések vannak egyes falvak, városok és városrészek között stb.

T – Technological analysis ( technológiai tényezők): fontos górcső alá venni a technológiai újításokat és egyben lecserélni a régi, elavult módszereket, de például ide tartoznak a fejlesztési támogatások, találmányok is.

Egy kis- vagy középvállalkozás esetében általában a PEST összetevőinek vizsgálata elegendő. Abban az esetben azonban, ha a vállalati környezet ezt megkívánja, szükség lehet további elemek vizsgálatára is. Kibővíthető olyan összetevőkkel, amely egy vállalat számára adott helyzetben kulcsfontosságú lehet. Például, a PESTEL-nél jogi és környezeti tényezőkkel, vagy a STEEPLE esetében etikai és demográfiai faktorokkal.

És végezetül van két tippünk