Szakértői TOP tippek a KATA után - könyvelői kerekasztal-beszélgetés a Billingóban

HELYESBÍTÉS: A beszélgetésen tévesen hangzott el Mészáros Anikótól az, hogy az átalányadós vállalkozás szüneteltetésekor a keret akkor sem csökken, ha a vállalkozó szünetelteti a tevékenységét, és a szüneteltetés alatt befolyt bevétel önálló tevékenység szabályai szerint adóköteles (ezért elnézést kér). Ugyanis az Szja tv. 50. § (8) bekezdése szerint a bevételi keret nem csak akkor csökken időarányosan, ha valaki év közben kezd, hanem akkor is, ha szünetelteti vagy megszünteti a tevékenységét. A szüneteltetés kezdetének évében, de a szüneteltetés időszaka alatt befolyt bevétel pedig még egyéni vállalkozói bevételnek minősül az Szja tv. 57. § (5) bekezdése értelmében. Csak a következő évi szünetelés időszakában, vagy a megszűnés után befolyt bevételre vonatkozik, hogy az az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint adóköteles. - javította ki magát Mészáros Anikó.

Ezért 4, saját szakterületén kimagasló és elismert, sokat tapasztalt könyvelő segítségével járjuk körbe a témát. Sárospataki Albert, a Billingo vezérigazgatója Fülöp Olgával, Böröczky Zsuzsival, Mészáros Anikóval és Zádori Jácinttal beszélgetett a KATÁsok jelenlegi helyzetéről, a lehetőségeikről és arról, hogy mi várhat rájuk és könyvelőikre, ha átalányadózásra váltanak.

• Mi lesz a KATÁs egyéni vállalkozásokkal és Bt-kel?
• Hogyan lehet az év további részét megoldani?
• Kinek jó az átalányadó és mire érdemes figyelni?
• Mi vár a könyvelőkre és a vállalkozókra?
• Miért érdemes csak 2022-re tervezni?
• Mi a buktató a megemelt 12 milliós KATA kerettel?
• Hogyan lehet átalányadós egy jelenlegi Bt. beltag?

A tartalmas beszélgetésből többek között ezek és még rengeteg más is kiderül.

Szakértőinkről

Fülöp Olga, a Számpatikus. Az online bizniszek adózási szakértője, a KATA, valamint az átalányadó téma mindentudója. 

Böröcky Zsuzsi, a kisvállalati adózás szakértője, az Adónavigátor szakmai vezetője és az Adótanácsadók Egyesületének elnökségi tagja, valamint az Irányadó magazin főszerkesztője. 

Mészáros Anikó, a Minősített Könyvelők Egyesületének titkára, saját könyvelő irodája mikro- és kisvállalkozások könyvelésére specializálódott.

Zádori Jácint, könyvelő, az Adocampus egyik szakértője, szintén saját könyvelő irodát vezet.

Kiket érint pontosan az új KATA törvény?

F.O.: A jelenleg ismert KATA adónem meg fog szűnni, azaz lényegében mindenki kikerül a KATA hatálya alól és egy teljesen új KATA törvény lép életbe szeptember 1-től, tehát mindenkinek lesz dolga. 

Ki maradhat KATÁs?

B.Zs.: Az adóhatóság által nyilvántartott 450 000 KATÁs vállalkozás töredéke felel csak meg az új jogszabályoknak. A társaságok alapból kikerülnek az KATA adónemből, kizárólag az egyéni vállalkozásokról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozások KATÁzhatnak tovább, de csakis akkor, ha 

• a tevékenységüket főfoglalkozásban végzik, 
• kizárólag magánszemély felé nyújtják a szolgáltatásukat vagy értékesítenek terméket.

Érdekes az egyéni ügyvédek helyzete, akik nem az egyéni vállalkozásról szóló törvény, hanem a kamarai regisztrációjuk alapján vállalkozók, és bár ugyanúgy adóznak, akár a többi vállalkozó, mégsem férnek be az új jogszabályba. Ezek a feltételek eléggé szűkítik a jelenlegi kört.

Aki KATÁs maradhat, annak ugyanolyan egyszerű dolga lesz, mint korábban?

B.Zs.: A megjelent törvényen kívül még nem elérhetők a nyomtatványok és a végrehajtási utasítás sem. Így a jelenlegi ismereteink alapján, amennyiben ugyanaz a cél, mint ami eddig volt a KATÁsokkal, akkor feltételezhetően, hogyha az adóalanyok fizetik a havi adót és elkészítik a nyilatkozatot a bevételükről, akkor nekik nem lesz jelentősen más az életük. 

Fontos tudni azonban, hogy a régi KATA hatálya alól ők is kikerülnek és az új KATA alá bekerülnek. Ez azt jelenti, hogy rájuk is az új KATA törvény érvényes, ez azt jelenti, hogy nekik is lesz teendőjük ősszel: le kell zárniuk a 8 hónapot és újra kell indítani az év hátralévő részére a 4 hónapot. 

Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy a KATA egy választható adónem, így akár azok is dönthetnek úgy, hogy nem KATÁsként vállalkoznak tovább, akik elviekben beférnének az új KATA törvény hatálya alá. Ezt minden vállalkozásnak egyedileg kell megvizsgálnia és értékelnie.

Mekkora nehézséget jelent ez a könyvelőknek?

B.Zs.: Ezt a nyarat senki nem így tervezte. Azért érezhetők különösen nehéznek a most aktuális tanácsadási feladatok, mert olyan helyzetben kell ellavíroznunk, amiben még nagyon sok a bizonytalanság, pl. rosszul megfogalmazott jogszabály vagy az értelmezés hiánya miatt, illetve mert az adóhatóságtól sem érkezik válasz ill. írásos anyag a kérdésekre.

Sokkal jobban tartok azonban a szeptembertől, mert, ha meg is van a döntés és a checklista, hogy melyik vállalkozó hova lép tovább, (honnan kell kiléptetni, kinek kell nyitómérleget készíteni stb.) akkor is óriási a hibázási lehetőség. Az előttünk álló időszakban egyetlen rossz helyre tett vagy elfelejtett x, vagy megszakadó internet miatt be nem adott nyilatkozat komoly károkat okozhat. Ez ilyen tömegű munkánál komoly probléma lehet és emiatt óriási most a könyvelők felelőssége. 

Ezek szerint 2 bevallást kell most készíteni annak is, aki megy tovább KATÁ-ban?

B.Zs.: Igen, ez egy nagyon jó kérdés, többek között erre is várjuk még a választ. Jelenleg 2 törvény van, az egyik szeptember 1-gyel hatályon kívül helyeződik, a másik pedig szeptember 1-én lép hatályba. Akkor itt feltételezhetően mindenkinek le kell zárni. 

Nagyon várjuk az adóhatóságtól a tájékoztatókat, végrehajtási rendeleteket, kitöltési útmutatókat, bevallásokat, bejelentkezési nyomtatványokat, amiket augusztus 15-től ígértek. 

A legfontosabb, hogy addig mindenkinek el kell tudni dönteni, hogy hova tovább, hogy ezt követően a teendőkre kerülhessen a fókusz. 

Jól értjük, hogy mindössze 15 napja marad a könyvelőknek megcsinálni az átállásokat?

M.A.: Igen. Mi is úgy szervezzük a feladatokat, hogy augusztus 15-ig minden KATÁs ügyfelünkkel el tudjuk dönteni, hogyan folytatják tovább vagy beadják-e a kulcsot. Ha pedig augusztus 15-től - vagy remélhetőleg még korábban - kijönnek az állásfoglalások, utána kezdődhet a rohammunka. Azokat féltem a legjobban, akiknek eddig nem kellett könyvelő.

A Billingo KATÁsok körében végzett felmérésből, amelyet több mint 5000-ren ki is töltöttek, az derül ki, hogy a jelenlegi KATÁsok 27 %-ának nincs könyvelője. Ha ezt az arányt a teljes KATÁs bázisra vetítjük, akkor most nagyságrendileg 100 000 KATÁsnak lehet szüksége könyvelői támogatásra. Nekik most ki tud segíteni?

B.Zs.: Kapacitásban most óriási felelőssége van a könyvelőknek, fontos jól felmérni, hogy mi fér bele. Ettől függetlenül a közösségi oldalakon már lehet olvasni olyan hozzászólásokat is, akik az átalányadózásra is legyintenek és internetről összeollózott útmutatók alapján tervezik könyvelő nélkül, maguk vezetni az átalányadós könyvelést. 

Ezt a hozzáállást könyvelőként azért érdekes olvasni, mert még mi magunk - akik csak ezzel foglalkoznak - is információhiányban szenvedünk, és rengeteg nyitott kérdésünk van. A jogszabály sem egyértelmű. Ilyen környezetben kell a könyvelőknek is top helyzetbe kerülni az átalányadózás területén.  

Ilyen helyzetben azt gondolom, hogy a vállalkozóknak is türelmesnek kell lenniük, könyvelőt kell keresniük, a könyvelőknek pedig felelősségteljesen kell új ügyfelet elvállani.

Sajnos mindezek ellenére elképzelhető, hogy ennek a rétegnek legalább a fele azt gondolja, hogy ezt ő maga is meg tudja csinálni, mert sajnál erre 10-20 000 Ft-ot. Holott egy jó tanáccsal lehet, hogy sokkal több pénzt meg tudna takarítani. Az a tapasztalatom ugyanakkor, hogy aki új ügyfélként jelentkezik tanácsadásra, ő már szeretné, ha a KATA lezárásában és a továbbiakban is segítenénk.

Azért lesz a 15 nap sűrű, mert a utolsó számlakibocsátás határideje augusztus 31. lesz, és bár a bejelentésekre még lesz idő, de ebben az időszakban tudunk könyvelőként még egy picit segíteni a vállalkozóknak, hogyan tudják most az idei évet a lehető legjobban kihozni. 

F.O.: Azt gondolom, hogy aki eddig maga intézte a KATA könyvelését, ezt követően is maga viszi majd azt tovább. Abban látok inkább problémát, hogy a könyvelő szakma így is leterhelt, és sokan nem fognak tudni átalányadósokat elvállalni. Azaz sokkal kevesebb lehetősége lesz a vállalkozóknak is. Úgyhogy lehet, hogy bele is kényszerülnek a saját adminisztrációba.

Könyvelőktől hallottam már olyat is, hogy egyáltalán nem vállalnak átalányadósokat. Ennek mi lehet az oka? 

M.A.: Mert nem annyira egyszerű, mint amilyennek látszik. Figyelni kell a meghatározott költséghányadokra, nem mindegy, hogy mennyire egyenletesen oszlik el év közben a bevétel, mert ha egyenlőtlenül, akkor egyes hónapokban több járulékot kell fizetnie stb. 

Nem biztos, hogy mindenkinek, akinek 24 millió Ft alatt van a jövedelme, annak biztosan megéri, és azoknak is érdemes számolni, akiknek magas a jövedelme és nagyon alacsony a költsége.

Az átalányadónál sokkal jobban kell tervezni a bevételeket is?

B.Zs.: Igen, ezért most kiemelten fontos, hogy a könyvelők is a lehető legjobban megismerjék az átalányadózás szabályait, hogy megalapozott és valóban a vállalkozónak optimális tanácsot tudják adni. Hiszen a könyvelő ma már nem adatrögzítő, sokkal inkább tanácsadó. 

M.A. Igen, ez valóban így van. Saját praxisomban is tapasztalom, hogy az átalányadózás kedvező változásával a KATÁs ügyfeleim kb. 20-%a váltott már eddig is átalányadózásra, mert azzal jobban járt. 

Z.A.: Igen, szerencsés együttállás, hogy a 2021-es változások után most van hova továbblépni, hiszen a vállalkozói SZJA-val sokan sokkal nehezebben boldogulnának. Nehézség ugyanakkor fejlesztői oldalról az is, hogy több olyan bérszámfejtő program is van, ami nem kezeli az átalányadós számfejtés lehetőségét, mert pl. az 58-as bevallást kézzel kell elkészíteni, amit nem mindenki vállal be.

B.Zs.: Igen, ez valóban így van. Ebben tudnak a szoftverek segíteni, és ez a könyvelőktől is nagyobb felkészültséget kíván.

M.A.: Ezek mellett több kapacitásra is szükség lesz. Hiszen amíg egy KATÁsnak évente elég volt egy bevallást lekönyvelni, most havonta kell beszerezni a bizonylatokat, le kell könyvelni a bevételeket, a bankot, majd elkészíteni a járulékbevallást, és mindezt 12-e előtt. 

B.Zs.: Vagy betereljük a Billingo alá őket. 

Az is nagy feladat lesz, hogy ezeket az ügyfeleket meg kell arra is tanítani, hogy az évi megbeszélés helyett mostantól havonta kell egyeztetni a könyvelőjükkel. 

B.Zs.: Egyetértek veled. Szerintem a digitalizáció lesz a megoldás. Itt egyszerűen nem is lehet szó papírokról, mert nem lesz rá idő, és nem férhet bele a könyvelő, sem a vállalkozó oldaláról. Kulcstényező lesz, hogy a könyvelő hozzá tudjon férni a számlákhoz, hogy a vállalkozó a saját programjában a kiegyenlítést is vezesse, mert így nemcsak a bevételeit kezelheti könnyebben, de ezzel a könyvelő felé az adatszolgáltatást is teljesítheti. Úgy hiszem, hogy ez egy közös feladat, ahol a vállalkozó és a könyvelő egy irányba megy, és mindkét félnek vannak feladatai. 

A legnagyobb nehézséget az átalányadó szabályainak specialitásai jelentik majd, amiben jó lenne még némi módosítást véghez vinni, pl. hogy a főállású vállalkozóknál kulcsfontosságú, hogy minden hónapban meglegyen legalább a minimálbér, mert így bejön a járulékfizetési kötelezettség. Míg a következő hónapban nem tudja figyelembe venni, hogy egyszer már tulajdonképpen jövedelem nélkül adót fizetett.

A jelenlegi KATA törvény szerint csak arra kellett figyelni, hogy éves szinten férjünk bele a 12 milliós keretbe és emellett befizessük határidőre a tételes adót. Az átalányadózásnál azonban több dolgot is figyelembe kell venni. 

Példa: 

40-os költséghányad esetén a 60% jövedelemhányad után fizeti a vállalkozó az 46,5% adót, ez kb. 28%. Ebből még lejön az adómentes sáv (1,2 millió Ft a jelenlegi minimálbérből számolva, 40%-os költséghányad esetén 2 millió Ft bevétel esetén), ami csak az SZJA-t érinti, a járulékokat nem.

Attól függően, hogy ez a 2 millió Ft a teljes éves bevételhez képest mekkora arányt képvisel, jön ki 0 és 28% között az adóteher. Ez egy főfoglalkozású átalányadózó vállalkozónál min. 31,5%-ot (13% SZOCHÓ, 18,5% TB), amint a minimálbér után mindenképpen meg kell fizetni. 

A probléma az, ha pl. az egyéni vállalkozó bevétele az 4 hónapig 0 Ft, majd májusban befolyik a 12 millió és 6 hónapig ismét nem lesz bevétele, ő 11 hónapig fizeti majd a járulékot a minimálbér után és 1 hónapban kifizeti a 12 millió Ft után a teljes adót. 

Régen a járulékban is lehetett egy halmozott összeget figyelembe venni, ez ma nincs. Ezért ez a főállású egyéni vállalkozók esetén borzasztó nagy terhet jelenthet majd.

Ilyen esetben lehet pl. spórolni, ha a teljes összeget nem egyben, hanem részteljesítésenként számlázza ki, és a teljes bevétel nem egyszerre folyik be. Az ilyen jellegű tanácsok sok pénzt spórolhatnak a vállalkozóknak. 

A másik, amin lehetne csiszolni, hogy az adómentes sáv a teljesen egyenletes bevételt szerző vállalkozóknál is probléma, mert amíg a 1,2 millió adómentes SZJA-t a vállalkozó ki nem meríti, a járulékot akkor is fizetni kell. Azaz a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak mindenképpen hektikusan kell fizetnie, és az iparűzési adó alapról még nem is beszéltünk. 

Nem lesz egyszerű. 

Mi is az az átalányadózás?

F.O.: Ugyanolyan speciális adónem, mint a KATA. A különbség, hogy a fizetendő adó nem fix összegben, hanem %-ban van meghatározva.

3 féle költséghányadunk van: 40%, 80% és 90%. Általános esetben mindenki a 40%-os költséghányadba esne, kivéve, amikor meghatározott tevékenységeket végez. Csak és kizárólag és csak abból származik bevétele egész év folyamán. Ha csak egyetlen olyan számla is becsúszik, ami nem esik bele a kedvezményes költséghányadba, akkor egész évre elveszíti a vállalkozás a kedvező lehetőséget. A 90%-ba pedig csak a kiskereskedelmi szektor tartozik bele.

A meghatározott költséghányad tulajdonképpen vélelmezett, a fennmaradó bevétel lesz a jövedelem, ez alapján 3 féle adót kell fizetni: 

• 15% SZJA-t
• 18,5% TB járulékot
• 13% SZOCHÓt

A már említett adómentes sávot figyelembe lehet venni, ez is okozhat problámákat. Illetve ezeken túl még iparűzési adó fizetési kötelezettség is fennáll. 

Nagyon fontos, hogy főállású és mellékállású ugyanúgy adózik, annyi kitétellel, hogy a főfoglalkozásúak a minimálbér járulékait (TB, SZOCHÓ) mindenképpen meg kell, hogy fizessék, akkor is, ha ennél kisebb a bevételük, az SZJA-t pedig csak a tényleges jövedelem alapján. 

Ezek szerint nem mindenkinek lesz jó az átalányadózás? 

F.O.: Nem, de sokaknak még mindig a következő legjobb lépés. Nagyon sok ilyen kalkulációt készítettem az elmúlt 2 évben és az a tapasztalatom, hogy aki nagyon szellemi tevékenységet végez, abszolút nincsenek költségei és főfoglalkozású, ott tulajdonképpen ez a következő legjobb választási lehetőség, mert a normál adózású SZJA-nál nem tudna költségeket levonni és az év végi adó még terhet jelentene. 

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy mindenkinek egyedileg, a saját bevételi és költségszámlái alapján kell kiszámolni, mi lesz számára a legjobb megoldás.

Sokakat érdekel, hogy ki tudja-e most számlázni a 12 millió forintját?

Z.J.: Az új KATA törvény lehetőséget biztosít az éves KATA keret kimaxolására. Ez azt jelenti, hogy 8 hónap tekintetében havi 1,5 millió Ft-ra emelkedik a havi KATA keret, ez kiszámlázható. 

Fontos tudni, hogy nem kell ennek az összegnek szeptemberig befolynia. A régi törvénnyel együtt ugyanis 2022. augusztus 31-gyel megszűnik a régi KATA jogalanyiság, így a vállalkozás adózási módja is és elszámoltnak kell tekinteni a bevételt attól függetlenül, hogy beérkezett vagy nem. Ezt a bevételt a 22 KATA nyilatkozatban is szerepeltetni kell.

Erről később még lesz szó.

Átalányadót is lehet szüneteltetni?

Z.J.: A szüneteltetés alapja nem az adózási mód, hanem maga a vállalkozási jogviszony, és az egyéni vállalkozás független attól, hogy milyen adózási módban van. Azaz van lehetősége arra, hogy szüneteljen.

Szüneteltetés esetén ezek szerint az adókat sem kell megfizetni?

M.A.: Így van, a szünetelés időszakára nem kell adót, járulékot fizetni. Jó tudni, hogy átalányadónál ez esetben nincs éves keretcsökkenés. Tehát, ha valaki átalányadózó, akkor 24 millió Ft bevételig választhatja az átalányadózást és ez a keret akkor sem csökken, ha szünetelteti a tevékenységét. Viszont a szüneteltetés alatt arra nagyon oda kell figyelni, hogyha ez idő alatt folyik be bevétele, akkor az az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint adóköteles. - hangzott el a beszélgetésben. 

HELYESBÍTÉS: A beszélgetésen tévesen hangzott el Mészáros Anikótól az, hogy ez a keret akkor sem csökken, ha szünetelteti a tevékenységét, és a szüneteltetés alatt befolyt bevétel önálló tevékenység szabályai szerint adóköteles (ezért elnézést kér). Ugyanis az Szja tv. 50. § (8) bekezdése szerint a bevételi keret nem csak akkor csökken időarányosan, ha valaki év közben kezd, hanem akkor is, ha szünetelteti vagy megszünteti a tevékenységét. A szüneteltetés kezdetének évében, de a szüneteltetés időszaka alatt befolyt bevétel pedig még egyéni vállalkozói bevételnek minősül az Szja tv. 57. § (5) bekezdése értelmében. Csak a következő évi szünetelés időszakában, vagy a megszűnés után befolyt bevételre vonatkozik, hogy az az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint adóköteles. - javította ki magát Mészáros Anikó.

B.Zs.: Igen, emiatt is mindenképpen meg kell várni az adóhatósági tájékoztatót, mert ez nem egyértelmű, és rengeteg ilyen apró kérdés felmerül még. 

Annak is érdemes elgondolkodni a hogyan továbbról, aki éppen most szüneteltet, hogy a visszatérést követően hogyan szeretné majd folytatni a vállalkozását, és lesz-e lehetőség akkor adónemet váltani. Éppen emiatt is várjuk az augusztus 15-ét. 

Az alanyi adómentességre is vonatkozik a 12 milliós keretnövekedés?

Sajnos nem. Tehét visszatérve a 12 milliós keretre, ez lehet egy fontos momentum. Olyan változó gazdasági környezetben élünk, hogy nehezen látható, mi lesz 2023-ban és könnyen lehet, hogy akik eddig simán megszerezték a 6-8-10 milliós bevételt, munkáktól fognak elesni. Jelenleg érdemes a következő 5 hónapra előre tervezni, novemberben pedig vissza lehet térni a 2023-as tervekhez, mert sok minden változhat a vállalkozó életében és az adójogszabályokban is. 

Amit most tervezni tudunk, az a 2022-es év. Arra azonban nagyon kell figyelni, hogy bár a KATA keret most havi 1,5 millióra emelkedett, azonban az alanyi adómentesség határa NEM emelkedett 12 millióra. Azaz, aki elérte a 12 milliós KATA keretet a 8 hónap alatt, mert megengedi a KATA törvény, az 2 lehetőség közül választhat: 

• vagy nem számláz semmit
• vagy túllépi az alanyi adómentességet és átmegy áfásba. 

Ez viszont azoknak nem éri meg, akik KATÁsok maradhatnak, mert magánszemélyeknek számláznak, így viszont 27% áfát is fizetniük kell. Ami vagy árfelhajtó hatásként vagy adóteherként jelentkezik.

F.O.: Igen, ezt fontos az átalányadó esetén is szem előtt tartani, mert a 24 milliós keretet is csak az áfás átalányadósok tudják elérni. Az alanyi adómentesség határa ez esetben is 12 millió Ft.

Ha átalányadósként januárban megfizetem a 12 millió Ft után az adót és az év többi részében szüneteltetem a vállalkozásomat, akkor jól értem, hogy az év többi részében nem kell fizetnem semmi?

B.Zs.: Ha főfoglalkozású vagy, még lenne is értelme, ha másodállású vagy, akkor viszont nincs értelme szünetelni. Hszen utóbbi esetben bevétel hiányában nincs adófizetési kötelezettség. De igen, nagyjából ez a képlet.

F.O.: Arra figyelni kell, hogy ebben az esetben a főfoglalkoztatásúnak nincs TB-je, azaz nem biztosított. Figyelembe kell venni a szüneteltetés szabályait, valamint azt is, hogy mit csinálhat és mit nem csinálhat alatta, ill. jelen pillanatban 3 évben lehet gondolkodni.

Másodállásúaknak nagyon jó az átalányadós megoldás, ha jól értem.

B.Zs.: Másodállásúnál nem számolok jobb megoldást, csak az átalányadót.

M.A.: Aki nyugdíjas, átalányadós vállalkozó, annak az átalányadó kiváló, ugyanis a költséghányaddal meghatározott jövedelme után csak 15% SZJA-t fizet. Viszont, ha költségei elérik a 40%-oft, akkor már a főszabály szerinti SZJA adózás lesz a kedvezőbb adónem.

B.Zs.: A nyugdíjasok körében az átalányadózásnak azért van létjogosultsága, mert a 40%-os költséghányadon túl, esetükben le lehet vonni az adómentes sávot és a többi után kell csak 15%-ot fizetniük, ami nagyjából mindenkinél olcsóbb. 

Mi a legnagyobb különbség a KATA és átalányadózás között?

B.Zs.: Óriási különbség a KATÁsként és átalányadóként megszerzett jövedelem között, hogy az átalányadózóként megszerzett jövedelem összevonandó jövedelem. Ez azt jelenti, hogy 

• családi kedvezmény jár rá
• egészségpénztári támogatás jár rá az SZJA bevallásnál

Ezeknek pedig év végén lesz majd jelentősége, mert a befizetett egészségpénztári szolgáltatásokra a 20%-os támogatást az adóhatóság majd fogja utalni. A KATÁsoknak ilyen nincs és a családi kedvezményt sem tudják igénybe venni.

Bt-kről méltánytalanul keveset beszélünk és ők vannak a legrosszabb helyzetben. Mi lesz a BT-kkel. Fontos kérdés az is, hogy szükséges-e most könyvvizsgálót bevonniuk?

M.A.: A betéti társaságok, a közkereseti társaságok egyértelműen kikerülnek a KATA hatálya alól. Nekik mindenképpen új adónemet kell választaniuk. Vagy társasági adó (TAO) alá jelentkeznek be vagy KIVA alá. Mindenképpen nekik is ki kell kalkulálni, hogy melyik éri meg jobban. 

KIVA esetén a személyi jellegű ráfordítások után kell 10% KIVÁt befizetni, viszont nem fizetnek SZOCHÓT, ami 13%. Igaz, hogy a jóváhagyott osztalék után is kell KIVÁt fizetni, de a TAO-ban is megfizeti a 9%-ot. Tehát ővelük is mindenképpen számolni kell. 

Ami viszont még szomorú, hogy könyvvizsgáló kötelezettség is keletkezik, hiszen kikerülnek a KATA hatálya alól, és akkor kötelező a könyvvizsgáló. Bízunk benne, hogy lesz átmeneti korrekció, hogy a KATA alany megszűnésekor ne kelljen könyvvizsgálat. Amikor pl. egy cég végelszámolást indít, akkor sincs szükség könyvvizsgálóra. Egyrészt sajnos nincs annyi könyvvizsgáló és szabad kapacitás sem, aki ezt el tudná látni. Másrészt teljesen felesleges.

Mennyi idejük lenne a könyvvizsgálatra?

B.Zs.: Az adóalanyiság augusztus 31-ével szűnik meg, szeptember 1-vel kerülnek vissza a számviteli törvény hatálya alá, ekkor nyitómérleget kell készíteni. Ehhez pedig nincs határidő. Így a könyvvizsgálati kötelezettség határideje az, amikor ez elkészül. 

Életszerűen ennek 30 napon belül kellene elkészülnie, de ezt a számviteli törvény nem tartalmazza. Így várhatóan ez az ősz feladata lesz. A könyvvizsgáló ekkor záradékkal látja el, amit viszont sehova nem kell elküldeni, azaz közzétételi kötelezettség nem tartozik hozzá.

A végső határidő talán 2023. május 31. lehet - de ez sehova nincs leírva -, ami ennek az időszaknak (fordulónap 2022. december 31.) a beszámolójának a közzétételi határideje (2023. május 31.). Ekkor kell először az előző év oszlopában a nyitómérleg adatait feltüntetni. A konkrét feladat egyébként a könyvelés naprakészsége és a jogszabály szellemiségét tekintve inkább szeptember - októberben lesz aktuális.

F.O.: A Bt-k közül nagyon sokan fognak végelszámolni is, így várhatóan a cégbíróság is jelentősen le lesz terhelve az ősz folyamán.

Mi a helyzet azokkal a beltagokkal, akik átalányadós egyéni vállalkozóvá szeretnének válni? 

F.O.: Ők addig nem lehetnek egyéni vállalkozók, amíg a beltagságuk a Bt-ben fennáll, azt előbb meg kell szüntetni.

Z.J.: A végelszámolás tekintetében valószínűleg egyszerűsített végelszámolásról lehet szó. Így valamivel egyszerűbb, de így is hosszabb, kb. 4-5 hónapos időszakról beszélhetünk, a leterheltség viszont meghosszabbíthatja a dolgokat. 

Annyi könnyebbség van, hogy a folyamatot a könyvelő és az ügyvezető is elindíthatja. A 150 napos eljárás, jellemzően 50. napján beadott adóhatósági és cégbírósági dokumentumokra kb. 1 hónap után jön válasz a törlésről. Aki beltagként és egyúttal ügyvezetőként végelszámoló lenne a Bt-ben, akkor érdemes ezen még augusztusban változtatnia, amennyiben talál erre ügyvédet. 

B.Zs.: Annyiban lehetünk rugalmasak, hogy a 40 napos hitelezői igénybejelentést valóban ki kell várni. Ha azonban nincs semmi extra, amire számolni kell (pl. nincs tartozás, kintlévőség, nincs eszköz), akkor a végelszámolás vége a 45-50. napon bejelenthető, és bár a cégbíróságnak van átfutási ideje, a cég ezzel a nappal szűnik meg. 

Mivel az összeférhetetlenség (beltagként nem lehet egyéni vállalkozó) ezzel megszűnik, akár már másnaptól (amikor a végelszámolás végét az adóhatósághoz és a cégbírósághoz azonos időben bejelentettük) lehetne egyéni vállalkozó a beltag.

Ha valaki ezt a 2 hónapot sem tudja vagy nem szeretné kivárni, nekik az a tanács, hogy cseréljék meg a beltag és kültagot a cégben még augusztusban (legkésőbb szeptember 1-i hatálynappal). Erre az ügyvédnek 30 nap áll rendelkezésére, hogy benyújtsa a cégbírósághoz. Így szeptember 1-én már kültag lesz, és már csinálhat egy átalányadós egyéni vállalkozást. A Bt-nek közben elindul a végelszámolása.

Z.J.: Azt érdemes még szem előtt tartani, hogy ha beltagja illetve ügyvezetője ennek a vállalkozásnak és eddig KATÁs volt, az egy fix adófizetési kötelezettséggel járt. Most viszont, hogy végelszámolóvá válik, ez is biztosítotti kötelezettség, tehát járulékot kell utána fizetnie. Ha esetleg 3-4 órás munkaviszonyt vonunk be, abban az esetben kevesebb lesz a járulékfizetési kötelezettsége.

B.Zs.: Ez igaz. Ha viszont kisadózóként eddig havi 50 000 Ft-ot fizetett, és szeptember 1-től megszűnik a KATA státusza és gyakorlatilag főfoglalkozású társas vállalkozóvá válik, akkor 0 Ft jövedelemmel a 200 000 Ft-os minimálbér 31,%-a, 63 000 Ft (ill. a SZOCHÓ 112,5%-os adóalap eltérítése miatt kb. 65 000 Ft) járulékot kell majd neki fizetni. Ez 1,5-2 hónapra vetítve nem óriási teher. 

Ennél sokkal nagyobb problémát fog jelenteni, hogy ezt a 1,5-2 havi munkát hogyan tudja kiszámlázni, ha mellette még nem lehet egyéni vállalkozó.

Mire kell figyelni a számlázó programmal kapcsolatban? 

F.O.: A legfontosabb, hogy a kisadózó státuszt ki kell venni, de csak augusztus 31-én. 

Ha nem változtat áfastátuszt, nem változik az adószáma, ugyanazokkal az áfakulcsokkal fogja kiállítani a számláját, a neve mögött ugyanúgy megmarad az EV. és a nyilvántartási száma is változatlan marad, akkor más módosításra nincs szükség. A vállalkozása ugyanúgy megy tovább, csak egy másik adónembe fog kerülni.

Hogy látjátok, mivel lehet segíteni az átalányadóra áttérőket? A Billingónál épp egy Átalányadó Asszisztenst fejlesztünk, ez segítség lehet az átalányadósok számára?

M.A.: Láttam a tervezetét, nagyon tetszik, ugyanis ez az első olyan kalkulátor azok közül, amiket láttam, ahol a hektikus bevétellel is lehet kalkulálni. Nagyon jó és jól is számol. Ez nagy segítség lesz a vállalkozóknak az biztos. Illetve talán még a könyvelőknek is. 

B.Zs.: Az átalányadósok most tényleg nagy tömegben jönnek, de a 3 milliós KATA szabály miatt korábban is már sokan áttértek. Az a tapasztalatom, hogy a vállalkozót nem a részletes adószabályról kell tájékoztatni, mert nem érti. A vállalkozónak inkább azt kell megérteni, hogy hol lehet feladata, hol kell kérdeznie. A legtöbbeket inkább az érdekli, hogy a bevétel hány %-át kell adóba befizetni, és mennyi marad meg neki hó végén. 

Erre jó megoldás, ha a vállalkozó minden egyes hónapban a bevétele alapján befizeti az adót mindhárom adónemre (SZJA, TB, SZOCHÓ), - vagy akár egy megtakarítási számlán gyűjti azt. Így ugyan lehet, hogy egy ideig túlfizetésként jelentkezik ez az összeg az adóhatóságnál, de a vállalkozónak biztonságot ad, hogy az adót befizette és a többi bevétel az övé. A vállalkozóknak ugyanis nagy probléma az, ha az adót is hektikusan kell fizetniük. 

A Billingo Átalányadó Asszisztens ehhez ad jó támpontot a vállalkozóknak. Így minden hónapban pontosan lehet majd látni a fizetendő adók és járulékok összegét, valamint a még rendelkezésre álló átalányadó és alanyi adómentes keretet is. Egy pillanat alatt, azonnal látható a lényeg. (A szerk.)

F.O.: Ez az egyik legnagyobb előnye az átalányadónak a KATÁhoz hasonlóan, hogy ez egy megszerzett, adózott jövedelem. Nem kell azon aggódni, hogy milyen költségek lesznek még, hogy alakul az év vége, mennyit kell még adózni stb. Emiatt a logikája nagyon hasonló. 

Mit üzennétek a vállalkozóknak és/vagy a könyvelőknek?

M.A.: A vállalkozóknak azt üzenném, hogy keressenek könyvelőt. A könyvelőknek pedig sok erőt, kitartást és jó kalkulációkat. 

Z.J.: Úgy gondolom, hogy a vállalkozókat és a könyvelőket is a digitalizáció felé kell terelni. Ahogy a KATÁnál, úgy az átalányadónál is ez egy plusz pont lesz. 

B.Zs.: A digitalizáció elkerülhetetlen, mindkét szektornak azt üzenném, hogyha még nem, vagy nem teljesen digitalizáltak, akkor most mindenképpen lépjenek ebbe az irányba. Legyen bizalom a másik felé, mert ha a könyvelő pénzt is kér a tanácsért, az semmi másért nincs mint a vállalkozó vállalkozásának elősegítéséért. A kommunikáció és a közös munka meg fogja hozni a gyümölcsét. A vállalkozónak bízni kell abban, hogy a könyvelő meg fogja találni számára a legjobb megoldást, ő pedig próbáljon meg ebben a nehéz gazdasági helyzetben is vállalkozóként tovább működni. 

F.O.: Minden KATÁsnak üzenném, hogy ne keseredjen el. Ahogy a beszélgetésből is kiderült, vannak lehetőségek. Nem biztos, hogy mindegyik olyan jó lesz, mint a KATA, de vannak kiutak.

Abban pedig szakértőink is egyetértenek, hogy most nem a kapkodás a célravezető. Érdemes még kivárni, minél több információt gyűjteni, számolni és tervezni. Annál is inkább, mert az őszi törvénytervezetben is szó van a KATÁról és teljesen más van benne, mint, amit most kihirdettek. 

Kövesd továbbra is a Billingót hírlevélben, blogon vagy Facebookon, mert folyamatosan hírt adunk a legfrissebb újdonságokról, és szakértőinkkel együtt további tippeket és ötleteket hozunk a továbblépésre is. 

Billingo Átalányadó Kalkulátor

A Billlingo Átalányadó Kalkulátorral pillanatok alatt kiszámolhatod, hogy mennyi lesz a vállalkozás bevételei alapján fizetendő TB, SZJA és SZOCHO. Beállíthatod az adókedvezményeket, így a rendszer éves összesítésben és havi bontásban megadott bevételek esetén is valós adatokat ad és figyelembe veszi az adómentes sávot is. 

Átalányadó Asszisztens Plusz teljeskörűen segít az átalányadózásban

A Billingo Átalányadó Asszisztens Plusz nagy segítség lesz a KATA kényelméhez szokott átalányadós vállalkozásoknak, mert figyelembe veszi az adókedvezményeket és ezzel kiegészítve minden hónapban pontosan kalkulálja a fizetendő adót és járulékot, kiszámolja a helyi iparűzési adót, naprakészen vezeti az átalányadó és alanyi adómentes keretek alakulását, értesítést küld a kamarai hozzájárulás fizetésről és az átalányadós teendőkről és fizetendőkről. Sőt, még az 58-as bevallást is előkészíti, így már csak fel kell tölteni az ÁNYK-ba.

Máshol számlázol? Válts Billingóra és jóváírjunk a még hátralévő előfizetésedet! 

Más számlázóban lévő előfizetésed hátralévő időszakát a számodra leginkább megfelelő Billingo előfizetésben írjuk jóvá. Kérésedet jelezd ügyfélszolgálatunknak a hello@billingo.hu címen, kollégáink a tökéletes opció kiválasztásában is segítenek.