Ma már teljesen természetes, hogy minden egyes ügyfélnek és megrendelőnek kötelesek vagyunk számlát kiállítani. De vajon hogyan jutottunk el idáig? Mikor állították ki az első számlákat? Ismerd meg a számlázás meglepően színes és hosszú történelmét összefoglalónkból.
Mezopotámiában több mint 5000 éve a sumérok már foglalkoztak az éves kenyérfogyasztás elszámolásával. Az ékírással agyagtáblákba rótt mennyiségek lefektették a könyvelés alapjait, és ezzel életre keltették a számlák iránti igényt is.
Nem sokkal később, Kr. e. 3000-ben Egyiptomban arra is ráébredtek, hogy a kiadásokat és a bevételeket célszerű külön vezetni. Ezért bevezették a „tartozik” és a „követel” fogalmakat, amelyeket papirusztekercseken listáztak.
Az 5. században aztán a rómaiak is elkezdték lejegyezni az eladott árukat, de ezek a dokumentumok inkább szállítólevélként szolgáltak, mint számlaként.
Az első hivatalos kereskedői okirat vagyis a történelem első számlája a Hanza-szövetségtől származik a 12. századból. Egy posztókereskedő 160 gazdasági eseményt rögzített egyetlen pergamentekercsen. Ebben az időben a római számokat hamisíthatatlannak hitték, így a számlákat is így írták meg.
Az 15. században a Brit Birodalom legnagyobb kereskedői próbáltak minél nagyobb befolyást szerezni az amerikai gyarmatokon. A szállítmány lerakodása után ezért kezdetleges számlát adtak a kolóniák vezetőinek, hogy elnyerjék bizalmukat.
A 18. század végén a poroszok, aztán a 19. században a németek hoztak olyan rendeletet, ami alapvetően megváltoztatta a számlázás történelmét. Az előírások alapján** minden kereskedőnek évente el kellett számolnia vállalkozása (céhe, manufaktúrája) vagyonával**. Ahhoz, hogy igazolni tudják bevételeik törvényességét elkezdtek számlákat kiállítani a vásárlók számára.
A maihoz hasonló számlaformátum kialakulására egészen az 1800-as évek végéig kellett várni. Ekkor már olyan ma is ismert vonások jelentek meg a számlákon, mint a fejléc, a megjegyzések és a „céglogók” ősei.
Sőt a díszes betűkkel megírt, hatalmas cégérekkel és ábrákkal díszített bizonylatok miatt ezt az időszakot tartják a számlázás aranykorának. A vállalkozók felismerték, hogy a számlák grafikus elemeivel könnyedén építhetik ki a bizalmat vásárlóik körében.
A 20. század közepétől aztán beköszöntött a számlák történelmének egyik legszürkébb időszaka. Ebben az időben, ugyanis a minél egyszerűbb megoldásokra törekedtek a kereskedők, így a számlázás unalmas és monoton feladattá vált.
Az e-számlák megjelenésével azonban visszatértek a látványos, a cég arculatát és profizmusát tükröző megoldások. A számlázás pedig sokkal gyorsabb, gördülékenyebb és élvezetesebb lett, mint előtte bármikor.
**Tudj meg még több érdekességet és hasznos tanácsot a számlázásról, olvass tovább blogunkban »**
Már 10 éve részese a magyar vállalkozások életének a Billingo online számlázó, ami most ünnepli megalapításának 10. évfordulóját. A cég elsősorban a mikro-, kis...
A Joint Venture Szövetség immár harmadik alkalommal rendezte meg a Companies for the Future Award gálát, ahol idén Besztró Szabolcs, a Billingo Operatív és Stra...
A magyar vállalkozások többsége szerint az MI időt és energiát spórol a cégeknek. A mesterséges intelligencia üzleti célú használatára már Magyarországon is ...
Itt a nagy leleplezés: a Billingo háza táján óriási fejlesztések folynak a háttérben, amely nemcsak a számlázást helyezi új alapokra. Vezérigazgatónk, Sárospata...
Gőzerővel dolgozunk azon, hogy az átalányadózók év végi hajrája könnyebb legyen. Az utolsó negyedév sosem egyszerű egy vállalkozónak, de mi igyekeztünk azzá ten...
Óriási szükség van arra, hogy a vállalkozások előre tervezzenek, gyorsan és hatékonyan tudjanak reagálni a változásokra. A marketing területére különösen igaz e...