SZJA, átalányadózás, TAO vagy KIVA - mit válassz a KATA után?

Mint azt itt a Billingo blogján korábban is olvashattad, a kisadózók egy jelentős részét már 2021-től igencsak hátrányos változások érték a 3 millió forint feletti ugyanazon partnertől származó bevételekre fizetendő 40%-os százalékos KATA miatt. Ez a 2022. nyár közepén ledobott bomba az adónem teljes átalakításáról pedig akkorát robbant, hogy nem mehetünk el mellette szó nélkül.

Ha téged is érintett ez a dolog, akkor biztosan sokat gondolkodtál és számolgattál tavaly nyáron. De remélem mindezt konkrét bevételi és költség adatok birtokában tetted, hiszen csak azok esetén lehet eredményre jutni! Az is lehet, hogy te most jutottál el arra pontra, hogy megnézd, ugyanazon pamatérek esetén vajon melyik adózási formában mennyit fizetnél az államnak. Fontos, hogy jelen cikkemet végig olvasva sem fogod biztosan tudni, hogy számodra pontosan mi a legjobb. Viszont kapni fogsz egy átfogó képet a jelenlegi lehetőségeidről.

Tedd fel kérdéseid, és mi megválaszoljuk!
Lépj be a Billingo Átalányadó Asszisztens Facebook csoportjába!

Nézzük hát, hogy a különféle vállalkozási formák esetén melyek a főszabályok, és milyen más, speciális adózási módokat választhatunk.

Egyéni vállalkozók (egyéni ügyvédek) lehetőségei

1. SZJA szerinti vállalkozói jövedelem szerinti adózás

Alap esetben minden egyéni vállalkozó az SZJA szerinti bevétel-költség alapú adózás alá esne. Tehát ha valaki kikerült a KATA hatálya alól, akkor főszabályként ezen adózás alá került át.

Fontos, hogy itt a főállású vállalkozók kötelezettek havonta a minimum járulékok fizetésére, ami az idei garantált bérminimumra vetítve kb. 140.000 forint. A mellékállású vállalkozóknak nem kell járulékokat fizetniük ebben az adózási módban. Ők csak az év végi nyereség után adóznak.

Év végén először 9% vállalkozói SZJA fizetésére vagyunk kötelezettek a nyereségünk után, majd pedig a maradék adózott eredményre jön még az osztalékadó, ami 15% SZJA-ból és 13% szociális hozzájárulási adóból áll. Ez utóbbinál ne felejtsük el, hogy van egy felső korlát, ami felett már nem kell megfizetni, illetve amiből levonhatjuk az év közben már a bérünk

2. Átalányadózás

Az átalányadónak már a nevéből is kiderül, hogy a bevétel egy bizonyos százaléka lesz az átalányban megállapított jövedelem, amire az adót (15% SZJA, 18,5% TB és 13% szochó) fizetjük. Ennek mértéke tevékenységfüggő, de nagy többségében a 40%-os költséghányad, azaz 60%-os jövedelem lesz a kiinduló pont. De mindenképpen tanulmányozzuk az SZJA törvény 50-56. paragrafusait, ugyanis vannak olyan tevékenységek, ahol ennél jóval kedvezőbb a költséghányad (bizonyos kiemelt szolgáltatások esetén 80%, kiskereskedelem esetén 90%).

Fontos, hogy itt nincs év végi adó, hanem folyamatosan év közben kell fizetni az átalányban megállapított jövedelemre a járulékokat. Főállásúaknál itt is bejön a minimum szabály, azaz, ha a jövedelem kisebb lenne, mint a minimálbér, akkor legalább a minimálbér után fizetni kell. A mellékállásúaknál ez az adózási mód nem biztos, hogy nyerő lesz, ugyanis itt bizony nekik is járulékokat kell fizetni a jövedelmükre, míg a normál költség-elszámolós modellnél már láthattuk, hogy csak év végi adó van számukra.

2022-től az átalányadóban megállapított jövedelemre beépítettek egy adómentes sávot, ami 2023-ban 1.392e Ft, így főleg a kis bevételű mellékállásúak esetén egészen kedvező megoldást eredményez (40%-os költséghányadúak esetén 2.320e Ft-ig szinte adómentesek lehetünk).

Billingo Átalányadó Kalkulátor

A Billlingo Átalányadó Kalkulátorral pillanatok alatt kiszámolhatod, hogy mennyi lesz a vállalkozás bevételei alapján fizetendő TB, SZJA és SZOCHO. Beállíthatod az adókedvezményeket, így a rendszer éves összesítésben és havi bontásban megadott bevételek esetén is valós adatokat ad és figyelembe veszi az adómentes sávot is. 

Átalányadó Asszisztens Plusz teljeskörűen segít az átalányadózásban

Betéti társaságok (egyéni cégek, közkereseti társaságok, ügyvédi irodák) lehetőségei

1. Társasági adó (TAO)

A cégek esetében ez a főszabály vagyis, ha valaki pl. 2022. szeptember 1-jétől kikerült a KATA alól, akkor ezen törvény előírásai vonatkoznak azóta rá.

Az egyéni vállalkozók SZJA alapú adózásához hasonlóan a főállású vállalkozókra itt is képbe kerül a minimumjárulék, míg a mellékállásúak csak év végi adót fizetnek.

Ez az adó a társasági adó, aminek mértéke 9%, és az osztalékadó mértéke is ugyanúgy 28% (figyelemmel a szochó felső korlátra!). Egyetlen jelentős különbség van az egyéni vállalkozókhoz képest, mégpedig az, hogy az osztalék a tulajdonosok döntésének kérdése. Vagyis nem kötelező kivenni minden évben, hanem akár több év nyeresége is felhalmozható és egyben is kivehető pár év múlva osztalékként (természetesen az adómérték mindig a kifizetésének adóévében aktuális szabályoknak megfelelő). Ezzel szemben az egyéni vállalkozónál ez nem opció, ott minden évben minden kis összegű eredményt kötelezően ki kell venni osztalékként.

2. Kisvállalati adó (KIVA)

Cégek esetében ez a speciális adózási mód évközben bármikor választható, tehát akár a katából való kilépéssel azonnal következő hónaptól áttérhettünk a kisvállalati adóra.

Ennek az adónak a mértéke 2022-től 10%, ami kiváltja a 9%-os társasági adót és a 13%-os szociális hozzájárulási adót. Tehát, akinél jelentős bérköltség van, ott nagyobb összegeket lehet rajta spórolni. De egy garantált bérminimumnál is elérhető jelenleg kb. havi 9.000 Ft megtakarítás.

Ennél az adózási módnál számos speciális előírás van, amelyek közül fontosnak tartom megemlíteni, hogy itt a nyereség utáni kivát akkor fizetjük, amikor az osztalék jóváhagyásra kerül. Illetve az iparűzési adón rengeteget tudnak spórolni a kivások, tehát sok esetben önmagában akár már ezért is megérheti váltani. Itt jegyezném még meg, hogy a kivások speciális iparűzési adó számítási módszerét nem törölték el 2023-tól sem. Nem úgy mint a 8 millió alatti árbevételűek 80%-os szabályát, valamint az átalányadósok és a katások saját szabályát is, amely módszereket kizárólag már csak a 2022-es adóévre vonatkozóan lehet utoljára alkalmazni.

FONTOS! Egy kisadózó betéti társaság esetében bármelyiket is választottuk a fenti kettő adózási mód közül, a bevételi nyilvántartást el kellett hagynunk és át kellett térnünk a számviteli törvény hatálya alá. Ami azt jelenti, hogy leltárt és nyitómérleget is kellett készíteni, amit végül egy augusztusi kormányrendelet szerint mégsem kellett könyvvizsgálóval ellenőriztetni. Nem úgy mint a Bt-k átalakulását társasági formaváltás keretében Kft-vé, ami szintén egy lehetőség. Illetve a katából azonnali végelszámolás is tudott megoldást jelenteni, ami szintén nem vont magával könyvvizsgálati kötelezettséget.

Végezetül pedig mindenképpen javaslom, hogy vedd igénybe szakember segítségét, aki a te konkrét számaid ismeretében tud kalkulálni a fenti adózási módokra! Ennek alapján feketén-fehéren látható lesz számodra számszakilag is, hogy mi lehet a legjobb döntés amit meg tudsz hozni az aktuális élethelyzetedben.

Máshol számlázol? Válts Billingóra, és jóváírjunk a még hátralévő előfizetésedet! 

Más számlázóban lévő előfizetésed hátralévő időszakát a számodra leginkább megfelelő Billingo előfizetésben írjuk jóvá. Kérésedet jelezd ügyfélszolgálatunknak a hello@billingo.hu címen, kollégáink a tökéletes opció kiválasztásában is segítenek.