Tételes adó alóli mentesülés katás vállalkozásoknál a koronavírus járvány idején

A járvány által okozott gazdasági károk enyhítése érdekében a kormányzat időlegesen adózási könnyítéseket vezetett be. Ezek csak a vállalkozások egy részére vonatkoznak. A könnyítéseket a 61/2020. (III.23.) Kormányrendelet (továbbiakban: Rendelet) részletezi. A Rendeletet a Magyar Közlöny 51. számában tették közzé. Továbbiakban a Rendeletben foglalt mentesítést tárgyalom a kézirat leadásakor ismert szabályok alapul vételével. 

Ezek egyike az, hogy a katás vállalkozások egy részét 2020. március-június hónapra (továbbiakban: mentesítési időszak) mentesül a tételes adó fizetésének kötelezettsége alól. A mentesülés először a 2020. április 12-ig fizetendő – 2020. március hónapra vonatkozó – fizetendő tételes adóra terjed ki. A mentesülés utoljára a 2020. július 12-ig fizetendő – 2020. június hónapra vonatkozó – fizetendő tételes adóra terjed ki.

A következőkben leírtak katás gazdasági társaságokra (kkt.,bt.) és egyéni cégekre – továbbiakban: katás cégek - vonatkoznak. Katás ügyvédi irodákkal nem foglalkozom, mivel számukra a tételes adó tekintetében könnyítést a Rendelet nem biztosít. 

Kiket érinthet a mentesítés?

Az nem minden katás cégre vonatkozik.

Azokat érinti, akik

• a Rendeletben meghatározott időponttól már katáztak, és
• a Rendelet 1. § (8) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytatnak.

A mentesüléshez mindkét feltételnek meg kell felelni.

A mentesülés 2020. február 1-jétől, vagy ezt megelőző időponttól katázó cégeket érintheti. Azaz a cég 2020. február hónapban, vagy azt megelőzően tételes adó fizetésére volt kötelezett. Új céget is érintheti a mentesülés, feltéve, hogy 2020. február 29-ig alapították és ekkor egyből bejelentkezett a kata alá. Ebben az esetben is tételes adót kellett fizetni 2020. február hónapra. 

Milyen tevékenység folytatása jogosít a mentesülésre? 

Ezeket a Rendelet 1. § (8) bekezdése sorolja fel, a tevékenység TEÁOR és TESZOR besorolására hivatkozva.

A Rendelet nem követeli meg a mentesüléshez az alábbiakat: 

• a) a mentesülésre jogosító tevékenységből a katás cég bevételt realizált a mentesítési időszakot megelőzően; vagy
• b) ezekből a mentesítési időszak alatt bevételt kell szereznie.

Ezt figyelembe véve megítélésem szerint katás cég akkor folytat a Rendelet 1. § (8) bekezdésében említett tevékenység(ek)et, ha

• az(oka)t rendszeresen más részére teljesíti;
• az(oka)t más személy részére teljesíteni szándékozik.

Egy tevékenység folytatása akkor lehetséges, ha az ahhoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel a katás cég igazoltan rendelkezik. A Rendelet 1. § (8) bekezdése több olyan tevékenységet is tartalmaz, amelynek folytatása képesítéshez kötött (pl. villanyszerelés). 

Tegyük fel, hogy a katás cég személyesen közreműködő kisadózó tagja(i) a szükséges képesítéssel nem rendelkezik/rendelkeznek. Ekkor a katás cég csak akkor folytathatja ezt a tevékenységet, ha van képesítéssel rendelkező alkalmazottja. Ha nincs, akkor ezt a tevékenységet nem folytatja. Még akkor sem, ha tevékenységei között szerepel.

Ha a katás cég a Rendelet 1. § (8) bekezdését említett tevékenységek egyikét sem jelentette be, akkor ebből az következik, hogy azokat nem is folytatja. Előfordulhat, hogy a katás cég a mentesülésre jogalapot adó tevékenységet ugyan folytatja, de azt nem jelentette be. 

A NAV vélhetően a következő álláspontot képviseli. A tevékenységi kör bejelentésének elmaradása azt jelenti, hogy azt a katás cég nem is folytatta.

A katás cég tevékenységei között szerepelhet a mentesülésre jogalapot adó tevékenység(ek), de az(oka)t ténylegesen nem folytatja. Ekkor véleményem szerint a mentesülés nem illeti meg.

Hogyan kell eljárni, ha a katás cég a mentesülésre jogosító tevékenységet a mentesítési időszakba tartozó hónap folyamán kezdi meg, vagy fejezi be?

Előfordulhat, hogy a katás cég a mentesítési időszakban a mentesülésre jogosító tevékenység folytatását abbahagyja. Például a tevékenység képesítéshez kötött, s ezzel rendelkező munkavállalót már nem foglalkoztatja tovább. Ennek ellenkezője is megtörténhet. Azaz a mentesülésre jogosító tevékenység megkezdésére a hónap folyamán kerül sor. A Rendelet egyik esetet sem szabályozza konkrétan. A következő jogértelmezés tűnik észszerűnek. A mentesüléshez már elégséges, ha arra jogosító tevékenység folytatása az adott hónap egy részében megvalósul. Utóbbi esetben csak akkor, ha a tevékenység bejelentésére is sor kerül és megfelel a valóságnak. 

Akkor megilleti a katás céget a mentesülés, ha arra jogosító tevékenység mellett más tevékenység(ek) is folytat?

A Rendelet ezzel kapcsolatosan sem tartalmaz kitételt. A Rendelet 1. § (8) bekezdésében említett bármely tevékenység folytatása elegendő a mentesüléshez. Tehát akkor is megilleti a katás céget, ha más (mentesülésre nem jogosító) tevékenységet is folytat. 

A mentesülés független a tételes adó összegétől?

A mentesülés az egyébként fizetendő tételes adóra vonatkozik. Tehát arra az összegre, amelyet a katás cégnek a kisadózó tagja(i) után a mentesítési időszak adott hónapjában fizetni kellene. Emiatt lényegtelen, ha a katás cég kisadózó tagjának státusa a mentesítési időszakban esetleg módosul. Például 2020. március hónapban főállású kisadózó, míg 2020. április hónapban nem főállású kisadózó.  Az sem számít, ha a kisadózók számában következik be változás. 

Mire nem vonatkozik a mentesülés?

A Kata tv. által megállapított bevételhatárt meghaladó bevétel után 40 % adót kell fizetni. Erre a mentesülés nem terjed ki.  A bevételhatár attól függ, a naptári évben hány hónapra kellett tételes adót fizetni. Bevételhatár = hónapok száma x 1 000 000 Ft/hó. 

Mindenképpen felmerül az a kérdés, hogy a mentesülés időszaka ebből a szempontból hogyan kezelendő?

A Rendelet ezt tételesen nem szabályozza. Két jogértelmezés lehetséges. 

=> Egyik értelmében nem, mivel nem kellett tételes adót fizetni. Ennek következménye lehet a 40 %-os adó fizetésének kötelezettsége.

=> Másik álláspont szerint ezeket a hónapokat figyelembe lehet venni a bevételhatár megállapításánál. Ezt indokolni lehet a Kata tv-ben foglalt szabállyal. E szerint az egyéni vállalkozó az adott hónapra akkor mentesülhet a tételes adó alól, ha ténylegesen nem folytatta tevékenységet.

Ezt viszont a Rendelet a mentesüléshez nem követeli meg. Ez a kérdés a mentesülésre jogosult katás cégek egy részénél releváns lehet. Remélhetőleg ezzel kapcsolatban a NAV rövidesen közzéteszi álláspontját. 

Hogyan kell érvényesíteni a mentesülést?

Ennek módját a Rendelet úgyszintén nem részletezi. Vélhetően a Kata tv-ben biztosított mentesüléshez hasonlóan kell eljárni. Továbbiakban ezt veszem alapul. Azaz a rendszeresített változásbejelentő nyomtatványon (20T201T) kell a bejelentést megtenni a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig. A határidő nem jogvesztő. Ezáltal bejelentés ezt követően is benyújtható. A nyomtatvány jelenlegi verziója nem tartalmazza a Rendeletben foglalt mentesülési jogcímet. 

Emiatt a nyomtatvány legfrissebb verzióját kell letölteni és benyújtani, legkorábban 2020. április 12-ig. A Rendelet azt sem rendezi, hogy a bejelentést minden hónapra külön-külön meg kell-e tenni. Ez logikus lenne. Elképzelhető, hogy a katás céget a mentesítési időszak egyik hónapjára megilleti a mentesülés, míg a következő hónapra már nem. 

A mentesülés befolyásolja a katás cég kisadózó tagjának jogosultságát az ellátásokra?

Nem.  A mentesülés miatt a mentesítési időszakban a katás cégnek kisadózó tagja(i) után nem kell tételes adót fizetnie. 

Ettől függetlenül a mentesülés időszakában a kisadózó tago(ka)t megilletik a természetbeni egészségügyi ellátások. A pénzbeni egészségügyi ellátásoknál a tételes adóhoz kapcsolódó jövedelmet kell alapul venni. A mentesítési időszak szolgálati időnek minősül és tételes adóhoz kapcsolódó jövedelmet a nyugdíj összegének megállapítása során figyelembe kell venni.

A pénzbeni egészségügyi ellátások, a nyugdíj összegének számításánál 50 000 Ft 98 100 Ft, 75 000 Ft = 164 000 Ft járulékalapot jelent.

Korábban készítettem egy cikket a járványhelyzet miatt a katásoknak javasolható lépésekről. Ezeket a következők tekintetében a Rendelet felülírta. 

A mentesülésre jogosult katás cég főállású kisadózójának a mentesülés hónapjaiban nem javasolható, hogy ne vegyen részt a cég tevékenységében. Ugyanis emiatt nem lenne biztosított. Ennek következtében az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutás fejében havi 7 710 Ft (napi 257 Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot kellene fizetnie. Továbbá nem keletkezne szolgálati ideje, valamint a nyugdíj számításánál figyelembe vehető jövedelme.

Ha a mentesülésre jogosult katás cég nem főállású kisadózó tagja ezt megteszi, akkor utána a cég ugyancsak nem köteles tételes adót (25 000 Ft/hó) fizetni.

Ennek fejében a tag nem jogosult semmire sem. Azonban van más jogviszonya, amely miatt biztosított. Ez biztosítja számára, hogy az előzőekben említett ellátásokat egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése nélkül igénybe vehesse. Továbbá szolgálati ideje és a nyugdíj számításánál figyelembe vehető jövedelme keletkezik.

Tehát számára a tevékenységben való részvétel hiánya ebből a szempontból hátrányt nem eredményez, ha a biztosítotti státus eredményező jogviszonya fennáll. Azonban, ha ezt követően a katás cég nyereségéből részesül, akkor abból a cégnek szja-t, esetleg szociális hozzájárulási adót is le kell vonnia.

Ha a biztosítotti státust eredményező jogviszonya esetleg megszűnik, akkor a mentesítési időszakban érdemes ismét részt venni a társaság tevékenységében. Főleg, ha arra számít, hogy a kormányzat a mentesítési időszakot esetleg meghosszabbítja.

A NAV utólag vizsgálhatja a bejelentés jogszerűségét?

Erre lehetősége van. Vélhetően ezt számos esetben meg fogja tenni, ha a gazdasági helyzet normalizálódik. Ha a bejelentést jogsértőnek ítéli, akkor az adott hónapra vonatkozó tételes adót utólag előírja. Adóellenőrzés esetén jogkövetkezményeket (adóbírság, késedelmi pótlék) is kiszabhat. A NAV akár már a bejelentés beérkezését követően is indíthat ellenőrzést. Ezt vélhetően akkor teszi meg, ha a mentesülésre jogalapot adó tevékenység a bejelentett tevékenységek között nem szerepel.