Tudtad, hogy a fizetés elmaradása önmagában nem teszi lehetővé a számla korrekcióját?

Sajnos nem ritka, hogy az értékesített termékek, a nyújtott szolgáltatások kiszámlázott vételárát a vevő, megrendelő nem vagy csak részben fizeti meg.

Első esetben a vállalkozás nagyon gyakran abban látja a megoldást, hogy a kiállított számlát érvényteleníteni. Második esetben pedig a számla módosítása útján az eredetileg kiszámlázott összeget csökkenti a vevő (megrendelő) által pénzügyileg nem rendezett összeggel.

Az áfa közösségi szinten szabályozott adónem, az adóztatás alapelveit a közösségi jog szabályozza.

Az 2006/112/EK rendelet (továbbiakban: Irányelv) 90. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:

„(1) Elállás, a teljesítés meghiúsulása, teljes vagy részleges nemfizetés, illetve az értékesítés bekövetkezte utáni árengedmény esetén az adóalapot a tagállamok által meghatározott feltételek szerint megfelelő mértékben csökkenteni kell.

(2) A tagállamok a teljes vagy részleges nemfizetés esetén eltérhetnek az (1) bekezdéstől.”

Az Irányelv 90. cikk (1) bekezdése szerint az adó alapja a ténylegesen kapott ellenérték. Ebből adódóan az Európai Unió tagállama általános forgalmi adó címén nem szedhet be magasabb összeget annál, mint amelyhez a vállalkozás ténylegesen hozzájutott.

Ezzel szemben a 90. cikk (2) bekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy ettől az elvtől eltérően rendelkezzenek az ügylet árának teljes vagy részleges meg nem fizetése esetén.

Ha ezzel a lehetőséggel élt az adott tagállam, akkor az általános forgalmi adó alapja nem csökkenthető a vételár meg nem fizetése miatt.

Amennyiben az adott tagállam szabályozása az adóalapot csökkentő esetek felsorolásakor nem említi az ügylet árának meg nem fizetését, akkor ez azt jelenti, hogy a tagállam élt az Irányelv 90. cikkének (2) bekezdésében biztosított lehetőséggel.

Magyarország ezt a lehetőséget kihasználta.

Ennek következtében az áfa alapja nem csökken, ha

• a vételár teljes vagy részleges meg nem fizetésére a teljesítés meghiúsulása vagy a szerződéstől való elállás nélkül került sor; és
• a vevő továbbra is köteles megfizetni a megállapodás szerinti árat; és
• az eladónak - bár már nem tulajdonosa a terméknek - továbbra is fennáll a követelése, amelyet akár bíróságon is érvényesíthet.

Tegyük fel, hogy a követelés véglegesen behajthatatlanná válik. Ekkor az Irányelv minden tagállam részére biztosítja olyan szabály bevezetésének lehetőségét, amelynek értelmében a vállalkozás a vevő által meg nem fizetett összegben foglalt áfával a korábban bevallott fizetendő adót csökkentheti.

Erre vonatkozó szabályozást az Áfa tv. 2020. január 1-jétől tartalmaz.

Az előzőeket a következő példa szemlélteti.

„A” cég termékek leszállítására vállalt kötelezettséget „B” cég felé 500 000 Ft + 135 000 Ft áfa vételár fejében.

„A” cég a termékeket leszállította „B” cégnek. Tehát „B” cég a termékeket birtokba vette. Ennek következtében „A” cég részéről a teljesítés is megvalósult. Emiatt a vételárat le kell számláznia „B” cég felé. Továbbá a számlában felszámított áfát fizetendő adóként köteles elszámolni.

A felek által meghatározott fizetési határidő letelt, de „B” cég nem teljesített fizetést. „A” cég nem állt el a szerződéstől a fizetés elmaradására hivatkozva, csupán fizetési felszólítást intézett „B” cég felé.

A felhozott esetben „A” cég részéről a teljesítés nem hiúsult meg, valamint a szerződéstől sem állt el a fizetés elmaradása miatt. Ennek következtében „A” cég továbbra is követelheti a vételárat „B” cégtől.

Az említett körülmények miatt „A” cégnek nem áll módjában „B” cég felé kiállított számláját érvényteleníteni.

„A” cég „B” cég felé fennálló követelése nem tekinthető az Áfa tv. alapján behajthatatlannak a fizetési határidő túllépése miatt. A követelés akkor tekinthető behajthatatlannak, ha a fizetés teljes, vagy részbeni elmaradása véglegesnek tekinthető.

Tegyük fel, hogy „B” cég a bruttó vételárból 254 000 Ft-ot megfizetett. Ez az összeg 54 000 Ft áfát tartalmaz.

Az előzőekben leírtak alapján „A” cég nem teheti meg, hogy a számla módosítása útján az adóalapot 300 000 Ft-tal és az áfát 81 000 Ft-tal csökkenti.