Varga Mihály Pénzügyminiszter novemberben benyújtott törvényjavaslata ismét jelentős változásokat hoz az adózásban. Az egyik leghangsúlyosabb pont éppen az online számlázást érinti és minden hazai vállalkozásra hatással lesz.
Az online számla adatszolgáltatás piaci elemzők szerint egy év alatt 200-250 milliárd plusz bevételt termelt az államkasszának. Csupán idő kérdése volt, hogy az érintettek és a számlák körét kiterjesztik. Az új gazdaságvédelmi törvényjavaslatok szerint erre már nem is kell olyan sokat várni. Hamarosan ugyanis gyakorlatilag minden számláról adatot kell majd szolgáltatni a NAV felé. Ez egyrészt a gazdaság további fehérítését, a költségvetés további bevételnövekedését és a tiszta piaci verseny előtérbe kerülését eredményezi majd. Másrészt egyre inkább reálisnak tűnik az elképzelés, hogy a vállalkozások áfa bevallását előbb vagy utóbb a NAV készíti majd.
Az adatszolgáltatási kötelezettség jelenleg csak a 100 000 Ft áfa összeget elérő vagy meghaladó számlákra vonatkozik. Amennyiben azt belföldi adózó számára bocsájtották ki. A benyújtott tervezet alapján ez 2 lépcsőben bővülne tovább:
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az összes, belföldi adóalanyok közötti ügyletről, az áfa összegétől függetlenül azonnal adatot kell szolgáltatni az adóhatóság részére.
Sokszor emlegettük már, de úgy tűnik a 2020-as év hozza el a kézi számlázás végét. Hiszen onnantól kezdve, hogy a NAV részére azonnal be kell küldeni a kiállított számlákat. Elképesztő adminisztrációs feladatokat ró a kézi számlásokra, miközben mindez a Billingo online számlázóval például teljesen automatizálható.
A gazdaság fehérítését szolgálja az, a tervezet szerint 2020. július 1-től életbe lépő intézkedés is, amely szerint az ún. áfa-mentes ügyletek nagy részéről is számlát kell majd kiállítani. Ilyen pl. a magánegészségügy, a fogorvosi ellátás, az oktatási szolgáltatások és az ingatlanértékesítés is.
Jelenleg a számlakibocsátásra 15 nap áll rendelkezésre, ha a törvényjavaslatot elfogadják, ez 8 napra csökken a jövőben.
A törvényjavaslat alapján 2020. július 1-től egy teherré olvasztanák össze a nyugdíjjárulékot, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a munkaerőpiaci járulékot. Az új, ún. társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5% lenne. Ez jelentős összeget spórolna az adófizetőknek, hiszen az eddigiektől eltérően nem a minimálbér másfélszerese, hanem a minimálbér lenne az alapja.
Varga Mihály Pénzügyminiszter által benyújtott törvényjavaslat alapján 2020. július 1-től minden dolgozó nyugdíjast megillet majd a járulékmentesség.
2020-tól a gyerekek utáni családi kedvezmény is kedvezőbbé válik. Július 1-től a teljes, 18,5%-os társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető lesz a családi adókedvezmény. Januártól pedig szja-mentességet kapnak a legalább 4 gyereket nevelő édesanyák is.
Varga Mihály törvénytervezete a napokban került az Országgyűlés elé. A fejleményeket természetesen nyomon követjük, és azonnal be is számolunk róluk itt, a Billingo Blogon!
A tartós adathordozók mellé a kereskedők kötelesek úgynevezett adattörlő kódot biztosítani a fogyasztók számára. 2024-ben azonban fontos változtatások módosítjá...
Elindult az év, de fogalmad sincs, hogy milyen adóügyi változásokkal kell számolnod? Ebben a cikkben Fülöp Olga, a Számpatikus összefoglalta a legfontosabbakat,...
A vállalkozók között sokszor felmerül kérdésként, hogy mikor, milyen esetben jár számukra egy-egy pénzbeli ellátás. Ebben a cikkben most a táppénzzel kapcsolato...
Sokszor felmerül kérdésként a Billingo Facebook csoportban is, hogy főállás mellett hogyan, milyen formában vállalkozhatunk. Illetve az is, hogy ennek milyen ad...
Mivel az iparűzési adó egy helyi adó, ezért annak pontos szabályait mindig a helyi adó törvény (1990. évi C. tv.), valamint a székhelyünk és telephelyünk szerin...
Az közismert tény, hogy a heti 36 órát elérő munkaviszony mellett vállalkozók nem kötelezettek minimum járulékfizetésre. Viszont ha valaki gyermeket vállal, és ...