A cégünk adataiban történő változásokat a jogszabályok szerint 30 napon belül be kell jelentenünk a cégbírósághoz, különben tetemes pénzbírságot kockáztatunk. Mely adatváltozásoknál kötelező ezt megtenni? Önállóan is benyújtható a kérelem vagy szükséges jogi képviselet? Milyen dokumentumokat és hogyan kell csatolni? Cikkünkben ezt a témát járjuk körbe.
A cégbíróság minden cégről a törvény által előírt adatokkal nyilvántartást vezet, amely naprakész és közhiteles. Ezért ha az adatokban bármilyen változás történik, azt be kell jelenteni a cégbíróságnak. Érdemes alkalmanként céginformációs szolgáltatásban ellenőrizni cégünk adatait, hogy abban biztosan a legfrissebb információk szerepelnek-e. Ezt könnyen megteheted például a Billingo Céginfóban.
Vannak olyan adatok, amelyek változása esetén nem szükséges jogi képviselet. Ilyen például, ha cégünk tevékenységi körében történik változás. Ezt könyvelőnk egyszerűen bejelenti az adóhatóságnak, a NAV pedig tájékoztatja erről a cégbíróságot, így nem szükséges változásbejegyzési eljárás.
Az olyan jogi személyt érintő adatváltozásokról sem kell bejelentést tenni, melyek amúgy nem szerepelnek a cégnyilvántartásban, pl. a telefonos elérhetőség változása vagy a nyitvatartási idő módosulása.
A változásbejegyzési kérelemre akkor van szükség, amikor a cégünkkel kapcsolatos, a cégjegyzékben megtalálható információkat
A változásokat minden esetben 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróság felé. Ha nem tesszük meg időben, akkor pénzbírsággal is számolhatunk.
Milyen adatokban történhet változás? Például módosul a tulajdonosok személye, vagy a taggyűlés új igazgatósági tagot választott. De be kell jelenteni a változást akkor is, ha például változik a cég elektronikus elérhetősége, bankszámlaszáma, székhelye, a képviseletre jogosultak adatai, a könyvvizsgáló adatai, vagy egyesületi alapszabály-módosítás esetén stb.
A cégadatok változásának bejelentésekor a cégbíróság változásbejegyzési eljárást folytat le.
A változásbejegyzési kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A céginformációs szolgáltatók készíthetnek erre űrlapot, nincs jogszabályban előírt kötelező formanyomtatvány.
A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
A változásbejegyzési kérelemhez csatolandó dokumentumok listája megegyezik a megegyezik a nyilvántartási vételhez szükséges iratokkal, amit a 2011. évi CLXXXI. Tv. II. fejezetének 7. pontja tartalmaz. Így például szükség lehet a legfőbb szerv ülésének jegyzőkönyvére és jelenléti ívére, új tisztségviselők választása esetén az elfogadó nyilatkozatukra, székhelyváltozás esetén az ingatlan tulajdoni lapjára, valamint a tulajdonos, haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatára.
Nem kell a kérelemhez csatolni azokat az iratokat, amelyek már a bíróság rendelkezésére állnak, illetve olyan információkkal kapcsolatos dokumentumokat sem, amelyek nem módosultak.
Amennyiben a létesítő okirat kerül módosításra, akkor a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét kell benyújtani.
A változásbejegyzési eljárás során a szükséges iratokat ügyvédnek kell elkészítenie, és ő is jelenti be a cégbíróság felé elektronikus úton. A kérelmet akkor tudja benyújtani a cégbíróságnak, ha az eljárási költségek megfizetése megtörtént, és erről megérkezett az igazolás.
A változásbejelentéshez tehát első lépésként ügyvédre lesz szükségünk.
Milyen a jó ügyvéd, hogyan érdemes keresni?
Ügyvéd vagy ügyvédi iroda választás előtt mindig érdemes alaposan tájékozódni és többféle szempontot figyelembe venni:
Természetesen fontos kritérium, hogy a választott ügyvéd ne legyen a legdrágább, azonban jogi ügyekben mégis ajánlott elsősorban a szakmai tapasztalat alapján választani. Nem árt, ha az ismerősi körből kapunk ajánlásokat, így biztosan nem érnek nagyobb meglepetések.
Az ügyvédi megbízási szerződést írásba kell foglalni. Az ügyvédi díj minden esetben megállapodás tárgya, ezért érdemes körülnézni, több ajánlatot is kérni.
A kérelmet minden esetben az ügyvéd állítja össze. Az iratokat kétféle módon lehet beadni:
A papír alapú cégiratokat a benyújtáshoz be kell szkennelni. Az ügyvéd feladata, hogy bejegyzési kérelem olyan mellékleteit (pl. tulajdoni lap, hatósági engedély), amelyeket nem ő állított ki, digitalizálja.
A szkennelt dokumentumokat elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.
A szkennelt dokumentumokra konkrét műszaki követelmények vonatkoznak:
A jogi képviselőnek a papíralapú okiratot a cégbíróság felhívására be kell mutatnia, ahol azt vizsgálják, hogy megegyezik-e az elektronikus tartalommal. Amennyiben az ügyvéd már nem jár el az ügyben, akkor az ügyvédi/közjegyzői levéltár veszi át az őrzési és a bemutatási feladatokat.
A bejegyzési kérelemhez már eredetileg is elektronikusan kiállított okiratok is csatolhatók, amennyiben azok rendelkeznek elektronikus aláírással és időbélyegzővel.
A csatolt okiratok az alábbi formátumúak lehetnek:
Amennyiben az okiratokat papíron is aláírják (pl. a cég tulajdonosai), akkor az aláírt papír alapú példányt pdf formátumban be kell szkennelni.
Többoldalas dokumentumok esetében nem szükséges az összes oldalt szkenneli, hanem csak azokat, amelyek aláírást tartalmaznak.
A változásbejegyzéshez kapcsoló cégbírósági illetékről az Eljárásspecifikus (pl. cégbíróságo bejegyzés vagy változásbejegyzési eljárás, stb.) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. Törvény 45. § szerinti céges illeték, a 22/2006. (V. 18.) IM rendelet határoz.
Változásbejegyzés költségei az egyes cégformák esetén:
Az illetéket az alábbiak szerint lehet kifizetni:
A Magyar Államkincstár illetékünk befizetéséről az összeg beérkezése után 1 munkanapon belül fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus igazolást küld a megadott e-mail címre.
2. bankkártyával az igazságügyi fizetési portálon keresztül
Az illeték visszaigénylésre is van mód, erről részletesebb információk itt találhatók >>
A kérelmet az illetékes cégbíróság e-mail címére csatolt fájlként küldhetjük. Ennek tartalmaznia kell az illetékbefizetési igazolást.
A változásbejegyzés benyújtása kizárólag elektronikus formában történhet, az ÁNYK program és a Ügyfélkapu segítségével is be lehet adni.
A bejegyzési kérelmek első lépcsőben a Cégszolgálathoz érkeznek, ahol informatikai szempontból megvizsgálják őket, ezt követően kerülnek az illetékes cégbírósághoz.
Amennyiben valamilyen szempontból hibásak vagy hiányosak a mellékletek, akkor a Cégszolgálat tájékoztatja erről a cégbíróságot a továbbítás során, ez esetben a kérelem be nem nyújtottnak tekintendő. A Cégszolgálat a továbbításról elektronikus igazolást küld jogi képviselőnknek.
Az informatikai szempontból megfelelő emailek esetén a Cégszolgálat elektronikus tértivevényt küld, ami tartalmazza az informatikai vizsgálat eredményét. Ezt azért fontos ellenőrizni, mert csak akkor tekinthető a kérelem benyújtottnak, ha ez rendben van.
Ha nem érkezik visszajelzés, akkor az e-mail informatikai szempontból nem értelmezhető és a rendszer nem is fogadja azt.
A cégbírósági ügyintézés viszonylag gyors: az azt követő első munkanapon kezdődik, amikor a Cégszolgálattól megérkezik az informatikai szempontból szabályszerű változásbejegyzési kérelem.A cégbíróság csak akkor ad tanúsítványt, ha az informatikai szempontból teljesen szabályszerű.
A cégbíróság a jogi képviselőnek elektronikus úton küldi el a végzést, de papír alapon is postázásra kerül.
Az időbélyeg igazolja, hogy egy adott dokumentum egy adott időpillanatban jött létre. Az időbélyeget speciálisan ezzel foglalkozó szolgáltató állítja ki, amely adatot saját aláírásával hitelesít.
Ha egy dokumentumon elektronikus aláírás és időbélyeg egyaránt szerepel, akkor nemcsak az bizonyítható, hogy a dokumentumot ki írta alá, hanem az is, hogy a dokumentumot az időbélyegben szereplő időpontban írták alá, és azóta nem történt semmilyen módosítás.
Érdemes körülnézni a szolgáltatók között, hiszen számos cég szakosodott kifejezetten az elektronikus aláírásokra és időbélyegzőkre - ezek közül is a legnagyobb a Netlock, a Microsec, az e-Szignó, de például a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is foglalkozik ilyen szolgáltatással.
Az adatok változását ellenőrizheted a Billingo Céginfóban, ahol naprakész céges adatokat láthatsz.
A tartós adathordozók mellé a kereskedők kötelesek úgynevezett adattörlő kódot biztosítani a fogyasztók számára. 2024-ben azonban fontos változtatások módosítjá...
Elindult az év, de fogalmad sincs, hogy milyen adóügyi változásokkal kell számolnod? Ebben a cikkben Fülöp Olga, a Számpatikus összefoglalta a legfontosabbakat,...
A vállalkozók között sokszor felmerül kérdésként, hogy mikor, milyen esetben jár számukra egy-egy pénzbeli ellátás. Ebben a cikkben most a táppénzzel kapcsolato...
Sokszor felmerül kérdésként a Billingo Facebook csoportban is, hogy főállás mellett hogyan, milyen formában vállalkozhatunk. Illetve az is, hogy ennek milyen ad...
Mivel az iparűzési adó egy helyi adó, ezért annak pontos szabályait mindig a helyi adó törvény (1990. évi C. tv.), valamint a székhelyünk és telephelyünk szerin...
Az közismert tény, hogy a heti 36 órát elérő munkaviszony mellett vállalkozók nem kötelezettek minimum járulékfizetésre. Viszont ha valaki gyermeket vállal, és ...