Ha vállalkozás indításán töröd a fejed, akkor már biztosan azt is pontosan tudod, hogy milyen profilú lesz a céged. De milyen tevékenységi köröket választhatsz vállalkozóként? Mi a különbség a fő tevékenység és az egyéb tevékenységi körök között? Melyekhez szükséges speciális végzettség? Hol tudsz mindezeknek utánanézni? Milyen szempontokat vegyél figyelembe és milyen következményekkel jár, ha rosszul választasz? Ezt a témát fogjuk alaposan körbejárni.
A tevékenységi kör bővítése gyerekjáték, hiszen bármikor felvehetsz újat, ezen kívül lehetőséged van módosításra és törlésre is a Webes ügysegéden keresztül.
Amennyiben több területen is profi vagy és szívesen állnál több lábon, akkor a fő tevékenységi kör mellé egyéb tevékenységi köröket is érdemes választanod. Tegyük fel, hogy a fókuszod a PR tanácsadáson van, akkor a PR, kommunikációt veheted fel főtevékenységként. Ha emellett szabadidődben edzéseket tartasz, akkor emellé választhatod a Sport és szabadidős képzést, vagy ha műkörömépítéssel foglalkozol, a Kéz- és lábápolás, műkörömépítést.
A tevékenységi körök között akadnak olyanok, amelyeket konkrét végzettség nélkül is szabadon választhatsz, valamint vannak végzettséghez kötöttek. Utóbbiakra azért érdemes figyelni, mert egyéni vállalkozók esetében például gyakori, hogy bekérik a szükséges bizonyítványokat. Hogy maradjunk a Sport és szabadidős képzés példánál, az pont egy végzettséghez kötött tevékenység, így ne csodálkozz, ha érkezik a levél a kormányhivataltól, hogy fáradj be a megfelelő képesítéseddel. Ellenőrzés akkor is előfordulhat, ha épp szünetel a vállalkozásod. Cégek esetében a cégbíróság revíziója sokkal ritkább. Bár felesleges macerának tűnhet, mégis van értelme: ezzel szeretnék kiszűrni, hogy bizonyos tevékenységeket kóklerek végezzenek.
Akadnak olyan tevékenységek is, amelyek bejelentéshez vagy engedélyhez kötöttek. Ezek meglétét a hatóságok a nyilvántartásba vételkor szokták kérni általában csatolmányként. A kamarák vagy más nyilvántartó szervek felé a bizonyítványok másolatát kell benyújtani.
A tevékenységi körök kapcsán két kulcsszót érdemes megjegyeznünk: a TEÁOR-t és az ÖVTJ-t. De mik is ezek?
A TEÁOR jelentése, Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere, mely a Központi Statisztikai Hivatalnál használatos kódrendszere és a TEÁOR számok a cégjegyzékben is fel vannak tüntetve.
Az eu-s előírások szerint minden gazdálkodó szervezetet be kell sorolni a TEÁOR’08 négyszámjegyű rendszerébe főtevékenysége alapján. Ez a kód a statisztikai számjelben is megjelenik: az adószám első nyolc számjegye után következő négy érték.
Főtevékenységnek - ahogy már megbeszéltük - az számít, amelyből a gazdasági szervezetnek a legtöbb bevétele származik. Ennek esetleges változását azért fontos bejelenteni, mert torzulhatnak a statisztikai adatok.
Az ÖVTJ, az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke, melynek alapja a TEÁOR’08. Ez az egyéni vállalkozók, adószámmal rendelkező magánszemélyek által üzletszerűen végzett gazdasági tevékenységeket tartalmazza részletesebb formában, mint a TEÁOR. Nagyon jó ÖVTJ kereső felületek vannak, hamarosan megnézzük ezeket.
De előtte még pár szó a FEOR-ról! Ez a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere, amely a foglalkozásokat egy négyszámjegyes decimális rendszerbe sorolja be.
Míg a TEÁOR és az ÖVTJ vállalkozásokra vonatkozik, a FEOR a munkaköröket jelzi.
És ha már a rövidítéseknél tartunk, a tevékenységi köröknél néha feltűnik az m.n.s. szócska, ami “máshova nem sorolt” szavakat rejti.
A TESZOR számok pedig ezen felül az átalányadózók számára lehetnek érdekesek. A 80% költséghányad alá tartozó átalányadózó vállalkozók ugyanis csak azok lehetnek, akik bizonyos TESZOR számmal rendelkező szolgáltatást nyújtanak. Hogy melyek ezek a tevékenységek, és hogyan is működnek az átalányadózás során használt költséghányadok, arról korábban ITT írtunk.
Több internetes felület is lehetőséget biztosít például az egyéni vállalkozó tevékenységi kör lekérdezésére. Lássuk, hol érdemes tájékozódnod, ha tevékenységi kört szeretnél választani vagy bővebb információra van szükséged.
A kormányhivatal honlapján megtalálható egy adatbázis, azonban ez nem teljeskörű, kiindulópontnak viszont érdemes böngészni, ha nem tudod még pontosan, hogy melyik tevékenységi kört válaszd.
Remek forrás, az e-Tus, ahol részletes információkat kaphatsz a bejelentés és engedélyköteles tevékenységekről, valamint a képesítéshez, regisztrációhoz, engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatban. Itt TEÁOR szám és ÖVTJ kód, valamint megnevezés alapján is tudsz keresni.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oldalán tájékozódhatsz az egyes Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) alapján végezhető gazdasági tevékenységekhez szükséges engedély és bejelentési kötelezettségekről.
A szakmakod.hu-n egy jól átláható felületen abc sorrendben láthatod az egyéni vállalkozói tevékenységeket.
Jópár olyan tevékenység akad, amely nem igényel végzettséget. Képesítés nélkül végezhető vállalkozások közé tartozik például az egyedi szoftverfejlesztés, a műszaki tanácsadás vagy az általános üzletviteli tanácsadás. Vannak azonban kifejezetten olyan területek, ahol nagyon is szükséges a papír, így az orvosi tevékenységek, a könyvelés, a villanyszerelés, hiszen itt elengedhetetlen a szakértelem.
Bizonyos tevékenységeket be kell jelenteni a vállalkozás székhelye szerint illetékes közigazgatási szervnél. Ezek főképp a termelő vagy szolgáltató tevékenységek. Az e-Tus oldalán tudod ellenőrizni, hogy az általad végezni kívánt tevékenység bejelentésköteles-e.
Amennyiben be kell jelenteni, akkor a települési, illetve kerületi önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani a bejelentéshez szükséges dokumentumokat. Ennek eljárási illetéke 3.000 Ft, melyet az eljárás indításakor fizethetsz be. A szükséges dokumentumokról a Kormányablak oldalán olvashatsz.
Csak akkor végezheted az adott tevékenységet, ha a szakhatóság vagy az önkormányzat hivatalosan is engedélyezte azt. Az engedély számát és az érvényességi idejét a cégjegyzékbe be kell jegyezni. Ide tartoznak bizonyos kereskedelmi tevékenységek és a személyszállítás is.
Akkor sem kell lemondanod a terveidről, hiszen elegendő, ha a vállalkozás egyik tagjának, vagy munkavállalójának van meg az elvárt végzettsége, ebben az esetben a cég minden további nélkül végezheti ezt a tevékenységet.
Amennyiben nincs megfelelő végzettséged vagy engedélyed, és ez kiderül az ellenőrzés során, akkor sincs pánikra ok, hiszen ebben az esetben a hatóság egyszerűen törli az adott tevékenységet a nyilvántartásból. Általában nem szoktak büntetni, ettől függetlenül érdemes elkerülni ezt a kellemetlenséget. Azt is tartsd szem előtt, hogy ha főtevékenység kerül törlésre, akkor a kormányhivatal az egész vállalkozást törli.
Kíváncsi vagy, hogy partnereid, versenytársaid tevékenységi körére? A Céginfóban ezt is ellenőrizheted >>
A tartós adathordozók mellé a kereskedők kötelesek úgynevezett adattörlő kódot biztosítani a fogyasztók számára. 2024-ben azonban fontos változtatások módosítjá...
Elindult az év, de fogalmad sincs, hogy milyen adóügyi változásokkal kell számolnod? Ebben a cikkben Fülöp Olga, a Számpatikus összefoglalta a legfontosabbakat,...
A vállalkozók között sokszor felmerül kérdésként, hogy mikor, milyen esetben jár számukra egy-egy pénzbeli ellátás. Ebben a cikkben most a táppénzzel kapcsolato...
Sokszor felmerül kérdésként a Billingo Facebook csoportban is, hogy főállás mellett hogyan, milyen formában vállalkozhatunk. Illetve az is, hogy ennek milyen ad...
Mivel az iparűzési adó egy helyi adó, ezért annak pontos szabályait mindig a helyi adó törvény (1990. évi C. tv.), valamint a székhelyünk és telephelyünk szerin...
Az közismert tény, hogy a heti 36 órát elérő munkaviszony mellett vállalkozók nem kötelezettek minimum járulékfizetésre. Viszont ha valaki gyermeket vállal, és ...