Az előleg adójogi fogalma

Az előleg fogalma kizárólag az Áfa tv. tárgyi hatálya alá tartozó - termékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnyújtásnak minősülő - ügylethez kapcsolódóan értelmezett.  

Ugyanis ha nincs szó termékértékesítésről, vagy szolgáltatásnyújtásról, akkor ahhoz kapcsolódóan előleg teljesítése nem valósulhat meg. Így előlegszámla kiállítására sincs szükség. Például a kártérítés esetén a károkozó nem „tud” előleget teljesíteni a károsult részére. 

2015. január 1-jétől előlegnek minősül a teljesítést megelőzően az ellenértékbe beszámítható vagyoni előny juttatása, függetlenül annak formájától. E jogszabályi rendelkezés következtében az előleg nemcsak pénzben, hanem követelés beszámításával is teljesíthető. 

Mekkora lehet az előleg összege?

Ebben a tekintetben a Ptk. rendelkezései irányadóak. A szerződéses szabadság elvéből adódóan az üzleti partnerek a vevő/megrendelő által fizetendő előleg összegét szabadon határozhatják meg.

Mikor kell a kapott előlegről számlát kiállítani?

Más adóalanytól, vagy áfa alanynak nem minősülő jogi személytől kapott – áfát is tartalmazó - előlegről minden esetben számlát kell kiállítani. Akkor is, ha az előleg teljesítője nem kéri.

Abban az esetben is kötelezően előlegszámlát kell kiállítani, ha az előbb nem említett személytől kapjuk az előleget és az eléri vagy meghaladja a 900 000 Ft-ot.

Összegtől függetlenül mindig számlát kell készíteni, ha azt az előleg fizetője kéri.

Az előlegről és az előlegszámláról itt írtunk részletesebben >>