Kapcsolt vállalkozás

Mi az a kapcsolt vállalkozás?

Kapcsolt vállalkozásokról abban az esetben beszélhetünk, ha a vállalkozások egy tulajdonosi körhöz vagy egy ügyvezetés alá tartoznak és valamilyen többségi befolyás áll fenn. Ilyen esetben ugyanis nem valósul meg a független működés.

Mikor beszélhetünk többségi befolyásról? Például többségi tulajdon, szavazattöbbség esetén, vagy ha valaki jogosult a vezető tisztségviselők vagy felügyelőbizottsági tagok többségének megválasztására vagy visszahívására, ezeket most részletesebben meg is nézzük a törvényi szabályozás tükrében.

A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó jogszabályok

A Számviteli törvény és a szokásos piaci ár elve

A Számviteli törvény azt mondja, hogy a kapcsolt vállalkozások az eszközök bekerülési értékét, költségeiket és ráfordításaikat, valamint árbevételüket kiigazíthatják az általuk alkalmazott ár és a szokásos piaci ár különbözetével. Emellett a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, ha ezen ügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg. Ezeknek az előírásoknak az a célja, hogy a beszámoló a megbízható és valós összképet tükrözze, és azt ne torzítsa el a kapcsolt vállalkozásokkal kötött nem piaci áron megvalósult ügyletek értéke.

A Számviteli törvény az anyavállalatot és a leányvállalatot, valamint a közös vezetésű vállalatot sorolja a kapcsolt vállalkozás fogalmába.

Az Art. és Tao tv. rendelkezései

Adózási szempontból a kapcsolt vállalkozásokra az Art. (2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről) fogalmát kell irányadónak tekinteni minden adónem szempontjából, amely azt mondja, hogy:

„A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni.”

A jogszabály szerint tehát a szokásos piaci ár elvének kell érvényesülnie a vállalkozások adóalapjában abban az esetben is, ha egy tulajdonosi körbe vagy azonos ügyvezetés alá tartoznak.

Az Art. a kapcsolt vállalkozás fogalmának definiálásakor a Tao. tv. (1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról) meghatározására hivatkozik. Azt mondja, hogy kapcsolt vállalkozási viszony keletkezik a Ptk. szerinti többségi befolyással, így például:

• szavazati többség vagy meghatározó befolyás, (pl. vezető tisztségviselők kinevezési, visszahívási joga )
• közös ügyvezetés (abban az esetben is, ha külföldiek is érdekeltek)

Kapcsoltság áll fenn közeli hozzátartozók esetében is, testvér, szülő (örökbefogadó és nevelő szülő is) és gyerek házastárs esetén. Azonban ha egy házaspár elválik, abban az esetben a kapcsoltság megszűnik.

Mit mond az Áfa törvény?

Az ÁFA tv. az Art. szerinti kapcsolt vállalkozási fogalmat tekinti irányadónak, aminek elsősorban a csoportos áfa alanyiság esetén van jelentősége.

Az ÁFA tv. azt mondja, hogy a kapott ellenérték az általános forgalmi adó alapja. Az ellenérték helyett azonban a szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik, feltéve, hogy az egyik vagy másik félnek nem 100%-os az ÁFA levonási joga.

Az ÁFA tv. nem független feleket határoz meg, akik:

a) egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások;

b) között névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszony áll fenn;

c) között az egyik fél a másik félnek vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja;

d) között a 6. § (5) bekezdése szerinti viszony áll fenn;

e) egymás közeli hozzátartozói, vagy az a)-d) alpontokban meghatározottak közeli hozzátartozója.

Kapcsolt vállalkozások és a KATA

A kapcsolt vállalkozások fogalma elsősorban a kisadózókat érintő 2021-es változások kapcsán került előtérbe. 2021-től ugyanis, ha egy katás vállalkozó kapcsolt vállalkozásnak ad számlát, a számla befogadóját 40%-os adó terheli.

A törvény nem tiltja, hogy valaki egyszerre több vállalkozás tulajdonosa vagy ügyvezetője legyen és ezek üzleti kapcsolatban álljanak, valamint közeli hozzátartozók vállalkozásaival is köthető szerződés. A jogszabály azonban feltételezheti, hogy a megkötött ügyletek árának meghatározása esetén nem elsősorban a független piaci viszonyok befolyásolják, hanem más érdekek. például adóelkerülés vagy nem valós gazdasági adatok kimutatása.

Tehát az egyéni és társas vállakozások az alábbi esetekben tekinthetők kapcsolt vállalkozásnak:

• ha ugyanannak a magánszemélynek a vállalkozása egy másik saját vállalkozásában közvetlenül, vagy egy leányvállalata révén közvetlenül többségi befolyással rendelekezik
• ha a vállalkozásokon belül a közeli hozzátartozók szavazati joga és részesedése ugyanazon személynek számít
• ha valaki több vállalkozásban önálló ügyvezető

Azt fontos tudni, hogy önmagában ha valaki több cégben ügyvezető, még nem jelenti automatikusan, hogy kapcsolt vállalkozásról beszélünk. Az számít ugyanis, hogy milyen befolyással bír. Előfordulhat olyan eset, hogy nincs közvetlen hatása a cég pénzpolitikájára és csak együttes aláíró, ilyen esetben nincs döntő befolyása.

A kapcsolt vállalkozásnak a munkaviszonytól való elhatárolódás tekintetében van jelentősége. Már a jogszabály változás előtt is az volt a szabály kisadózó vállalkozás részére a naptári évben 1 millió forintot meghaladó összegben kifizetést teljesítő megrendelő megrendelő esetében vélelmezték a munkaviszony fennállását. Ezt a katás vállalkozó a jogszabályban meghatározott 7 feltételből 2 igazolásával megdönthette. Ilyen például, hogy saját helyen, saját eszközein végezte a tevékenységet.

Ebből a szempontból fontos, hogy a törvényi előírások szerint - már 2021 előtt és ezt követően is - a kapcsolt vállalkozásokat egynek kell tekinteni, azaz az 1 millió forintos összeghatárnál a bevételeket egyben kell számolni.

2021-től a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek után 40%-os adót kell fizetni már az első perctől kezdve és ezt el kell különíteni attól a 40%-os extra adótól, melyet a kisadózó vállalkozásnak akkor kell fizetnie, ha 3 millió forint felett számlázik bármely nem kapcsolt vállalkozás számára. Azt is fontos tudni, hogy utóbbi esetben a 40%-os adó megfizetése még nem jelenti, hogy az adóhivatal nem indít vizsgálatot burkolt munkaviszony feltételezése miatt.

Kinek kell kifizetnie a 40%-os adót kapcsolt vállalkozás esetén?

Amennyiben a kisadózónak belföldi cég a megrendelője, akkor a belföldi cégnek kell befizetnie az adót. Ha viszont külföldi kapcsolt vállalkozás a megrendelő, akkor a belföldi adózót terheli. Ha a katás vállalkozónak kell megfizetnie, akkor a 40%-os adó alapja a bevétel 71,42 százaléka.

Kapcsolt vállalkozás bejelentési kötelezettsége

A vállalkozásokat bejelentési kötezezettség terheli akkor is, ha ők maguk kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, vagy ha kapcsolt vállalkozással szerződnek.

Mikor és hogyan kell bejelenteni?

A változás megtörténtétől számított 15 napon belül meg kell tenni.

A kapcsolt vállalkozások bejelentését és kijelentését a 22T101E számú nyomtatványon lehet megtenni vagy közvetlenül az ONYA-n keresztül.

Fontos, hogy a bejelentés elmulasztása vagy 15 napon túli bejelentése akár kapcsolt vállalkozásonként 500 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal is sújtható.

A bejelentés lépései

Bejelentés ONYA-n keresztül

1. lépés: Lépj be az ONYA felületére Ügyfélkapud segítségével!
2. lépés: Válaszd ki, hogy Egyéni vállalkozó!
3. lépés: Menj az Új nyomtatvány/bejelentés menüpontra, majd válaszd az Adat-és változásbejelentést!
4. lépés: Ezután kattints az Egyéni vállalkozó bejelentése menüpontra!
5. lépés: Menj az Azonosító adatok felett a bejelentések menüponra, itt a felső sor 3. menüpontra "EGYÉB ADATOK (A MUNKAVÉGZÉS JELLEGE, SZÉKHELYSZOLGÁLTATÁS STB.)"
6. lépés: A legutolsó menüpont lesz a "kapcsolt vállalkozás adatai", itt a jobb oldalt található zöld HOZZÁADÁS gombra kell kattintani, majd kitölteni a kapcsolt vállalkozás adataival a mezőket!

22T101E nyomtatvány

A 22T101E nyomtatványt az ÁNYK-n keresztül lehet kitölteni.

1. lépés: Nyisd meg az ÁNYK-t, majd az Adatok/Új nyomtatvány menüpont alatt válaszd ki a sablonok közül a 22T101E nyomtatványt
2. lépés: A nyomtatvány főlapján, a 3. blokkban add meg az egyéni vállalkozásod azonosító adatait, majd a kapcsolattartó adaidat! A főlap alján töltsd ki a keltezést!
3. lépés: A főlap kitöltése után az A03-as lapon belül a 17. blokkban adhatod meg a kapcsolt vállalkozás adatait. Az első rubrikában az “Új bejelentés”-t kell kiválasztani, majd meg kell adnod, hogy mióta számít kapcsolt vállalkozásnak az adott vállalkozás. Ezután meg kell adnod, az adott vállalkozás nevét, adószámát, és székhelyének címét!
4. lépés: Az adatok kitöltése után futtathatod le az ellenőrzést, majd ügyfélkapus belépéssel küldhető a nyomtatvány az adóhatóság részére.